2023-ban négy hallgató – az eddigi létszám kétszerese – érkezik hozzánk a japán Saitama Medical University (SMU) egyetemről, és a kölcsönösség jegyében ugyancsak négy medikus utazhat a szigetországba. A tokiói hallgatók mellett az International University of Health and Welfare (IUHW) egyetemről is fogadtunk végzős diákokat, akik a Semmelweis Egyetem klinikáin töltötték négyhetes szakmai gyakorlatukat. Az alábbiakban az áprilisban nálunk járt négy SMU illetve IUHW hallgató élménybeszámolóit foglaltuk össze röviden.
Sakura Endo, a Saitama Medical University végzős hallgatója a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai részlegén töltötte gyakorlatát. Sakurara – mint mondta – két dolog tett nagy benyomást egyetemünkön. Az egyik a fizikális vizsgálatok alapossága a Japánban alkalmazott gyakorlattal szemben. „A DiGeorge-szindrómáról (veleszületett betegség, a harmadik és negyedik garattasak fejlődésének zavara) egy itteni endokrinológiai szakvizsgálat során hallottam először – mondta. Ezt megelőzően Japánban soha nem találkoztam ezzel a betegséggel, ezért úgy gondoltam, hogy a diagnosztizálásához komoly műszeres vizsgálatokra van szükség. A vizsgáló orvos azonban elmondta, hogy a fizikális vizsgálat nagyon fontos, mert az ennél a betegségnél gyakran megfigyelhető szájpadhasadék e vizsgálatnál is kiderült. A fizikális vizsgálatokkal sok esetben drága műszeres vizsgálatok nélkül is eljuthatunk a helyes diagnózishoz. „A másik dolog, ami komoly benyomást tett rám, a magyar és a japán rezidensképzés különbözősége. A negyedik héten lehetőséget kaptam a hematológiai osztály meglátogatására is. Az ottani rezidens orvos számos feladatot látott el, például lumbálpunkciót, csontvelőbiopsziát is végzett. Később meglepődve tapasztaltam, hogy még csak az első évét töltötte rezidensként” – tette még hozzá.
A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán gyakorlatát töltő SMU hallgató, Atsushi Ogasawara így írt élményeiről: „A külföldi (magyarországi) gyakorlat során úgy éreztem, hogy különösen a személyiségem fejlődött sokat. Azáltal, hogy kapcsolatba kerültem különböző kultúrákkal és értékekkel, szélesíthettem a látókörömet, gondolkodásmódomat, új felfedezéseket tettem és inspirációt kaptam. Emellett tanulási készségeimet is fejleszthettem azáltal, hogy megismerkedhettem egy Japántól eltérő oktatási rendszerrel. Cserediákként tanulni és fejlődni egy másik kultúrában sosem könnyű. A kiutazó magyar cserediákoknak, a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának, valamint a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika orvosainak és nővéreinek köszönhetően azonban sikerült leküzdenem ezeket a nehézségeket, és új perspektívákat és tapasztalatokat szereznem. A sok segítségnek és támogatásnak köszönhetően igen tartalmas négy hetet tölthettünk Magyarországon.”
A Tokiótól 200 km-re északra fekvő International University of Health and Welfare (IUHW) egyetemről érkező Haruki Inomata így írt a Gyermekgyógyászati Klinikán töltött gyakorlata idején szerzett élményeiről: „Az első héten a gyermekgyógyászat fertőző betegségek részlegén dolgoztam. Megtanultam, hogyan kérdezzük ki az édesanyákat és a gyerekeket. Az orvos elmesélte, hogy sokszor igen nehéz megtudni, hogy mi a kisgyerek baja, hiszen ők még nem tudják pontosan elmondani a tüneteiket. Továbbá, óvatosnak kell lenni, amikor a csecsemőket és gyermekeket vizsgálunk. A vizsgálat ijesztő és félelmetes számukra, és nem tudják, miért van erre szükség. Jártam az újszülöttosztályon, a gyermek gasztroenterológiai részlegen és neonatológián. Ez utóbbin alkalmam volt megismerkedni a folyamatos vesepótló kezelés (CRRT) folyamatával. Nem volt egyszerű megérteni a működési mechanizmust, de megérte a fáradságot.”
Tendai Yamamoto, az IUHW végzős hallgatója a gyermekgyógyászat mellett a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika transzplantációs csapatának munkájával ismerkedhetett. Mint Tendai Yamamoto fogalmazott: „Japánban kevés a szervdonor, és én még soha nem voltam szemtanúja transzplantációs műtétnek. A Semmelweis Egyetem azonban a világ egyik legjobbja a transzplantáció területén, és én nagyon vártam, hogy megfigyelhessem a műtéteket. Az ott töltött két hét alatt két máj- és két veseátültetést figyelhettem meg. Nagyon izgalmas volt látni, hogyan változik a szerv színe, ahogyan egy másik ember testébe bekerülve ismét működni kezd. Azt is lenyűgöző volt hallani, hogy milyen sok beteg életminősége javul a beavatkozás után, képesek újra dolgozni és sportolni.”
Természetesen a tanulás mellett a szabadidő izgalmas eltöltésére is nagyon sok lehetőség adódott. Sakura Endo, az SMU hallgatója így írt erről: „Minden napot úgy éltem meg, mintha az utolsó lenne. Amikor kiléptem a szabadba, történelmi épületeket, gyönyörű parkokat, templomokat és múzeumokat láttam. Bár több helyen is jártam, a legmeghatóbb élmény számomra a Mamma Mia musical megtekintése volt a Madách Színházban. Maga a musical is nagyon szórakoztató volt, de ami igazán megmaradt bennem, az az a jelenet volt, amikor a közönség felmehetett a színpadra és együtt énekelhetett a szereplőkkel. Japánban még soha nem tapasztaltam ilyesmit, hihetetlen érzés volt. Ami az ételeket illeti, a magyar konyha rendkívül finom. Hoztam magammal Japánból ennivalót, hátha éhes maradok, de nem volt rá szükség. A gulyás különösen ízlett, és tervezem, hogy Japánban is megpróbálom elkészíteni. Ott tartózkodásom alatt a kollégiumban volt egy főzőverseny, ami nagyon tetszett, mert sok helyi, házi készítésű ételt kóstolhattam meg. Idén, a COVID miatti hosszú szünet után újra indult a csereprogram, és úgy gondolom, hogy ezt sok ember erőfeszítése tette lehetővé. Szeretném kifejezni ezért őszinte köszönetemet. Hálás vagyok azért is, hogy négy olyan diákkal találkozhattam, akik kedves támogatása még nagyszerűbbé tette magyarországi élményeimet. Örülök, hogy velük – Pop Alexandrával, Babayigit Kevinnel, Szilágyi Fruzsinával és Kákonyi Marcell-lel júniusban és októberben újra találkozhatok Japánban. Úgy gondolom, hogy ez a csereprogram egy nagyszerű rendszer, ezért remélem, hogy még sokáig folytatódni fog” – tette végül hozzá Sakura.
Nemzetközi kapcsolatok Igazgatósága – Szlovák Judit
Fotók: Sakura Endo, Atsushi Ogasawara, Haruki Inomata, Tendai Yamamoto
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.