Az előadás első részében dr. Kovács Éva, a Morfológiai és Fiziológiai Tanszék főiskolai tanára az időskori elesések megelőzéséről beszélt, kiemelve, hogy a balesethez köthető időskori halálozások 70 százaléka elesés miatt következik be. Kitért arra is, hogy az időskori elesés riasztóan gyakori, és súlyos következményei vannak: az esetek 48 százalékában valamilyen sérülést szenvednek. A szakirodalom külön kiemeli az olyan eleséseket, amelyek után a betegek nem tudnak felkelni, ez kiszáradáshoz, kihűléshez vagy felfekvésekhez vezethet, nem beszélve a jelentős stresszről – mondta el. Kitért az eleséstől való félelem pszichés következményeire, amelyek az önálló életvitel elvesztése felé mutatnak. Az időskori elesés rizikótényezőit bemutatva egyebek mellett beszélt az izomgyengeségről, az ízületi mozgásbeszűkülésről, a járás- és egyensúlyzavarról, a szenzoros zavarokról és a gyógyszerek mellékhatásáról is.
Dr. Kovács Éva részletesen bemutatta a megelőzés fontosságát is. Mint elmondta, a biztonságos környezet megteremtésével, a szokások átalakításával, a mozgásban gazdag életmóddal, valamint a rendszeres orvosi vizsgálatokkal megelőzhetőek az időskori elesések, amihez praktikus gyakorlati tanácsokat is adott.
Dr. Mayer Ágnes az előadás második felében az időskori sérülések kezeléséről beszélt a gyógytornász szemszögéből. Hangsúlyozta, hogy csontritkulás esetén könnyebben fordul elő csonttörés, mint normál csontsűrűség esetén. Az időskorban jellemző csonttörések között említette a felkarcsont-, a csukló-, az ágyéki gerinc-, a szeméremcsont- és a combcsonttörést. A törések diagnózisának lépéseit is bemutatta, kitérve a törés ellátásának Lorenz Böhler osztrák sebész által lefektetett alapelveire, mint a repozíció (az anatómiai viszonyok helyreállítása), retenció (a szövetgyógyulás biztosítása) és a funkcionális kezelés.
Dr. Mayer Ágnes részletesen bemutatta, hogy egy csonttörés után hogyan alkalmazzák a mozgásterápiát. Kiemelte, hogy általános és speciális feladatokat is végeznek, mindkét típusú feladatsor szinte az első napon elkezdőik, függetlenül attól, hogy műtéti vagy konzervatív kezelés történt-e. A trombózis és tüdőgyulladás megelőzésére például keringésjavító- és légzőgyakorlatot végeznek a betegek, a felfekvések a testhelyzet változtatásával, segédeszközök használatával előzhetőek meg, a mozgásbeszűkülés, izomgyengeség ellen pedig a nem sérült végtagok mozgatása, teherviselő képességének megőrzése, valamint a sérült végtag gyógytornász irányításával történő mozgatása lehet fontos. Dr. Mayer Ágnes a speciális és rehabilitációs feladatokat is áttekintette, a konkrét gyakorlatokat is bemutatva.
Dr. Kovács Éva az orvosi diploma megszerzése után gyógytornász szakképesítést szerzett. Pályáját a Vakok Állami Intézetében kezdte, 2006-óta az Egészségtudományi Karon dolgozik. 2014-ben megvédte PhD-értekezését, 2022 óta habilitált főiskolai tanár. Dr. Mayer Ágnes gyógytornász, humánkineziológus pályáját az OORI-ban kezdte, 2010-től az Egészségtudományi Kar Fizioterápiai Tanszékének főiskolai docense. Tudományos fokozatát 2012-ben szerezte.
Pogrányi Péter
Fotó: dr. Mayer Ágnes, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
