Dr. Dávid Beáta egyetemi tanár, az Egészségügyi Közszolgálati Kar oktatási és tudományos dékánhelyettese, a Mentálhigiéné Intézet igazgatója Átrendeződés? Visszarendeződés? Bizalmas kapcsolathálózatok alakulása a pandémia idején – fókuszban az idősek című előadásában szociológiai szempontból mutatta be, mire jók a barátságok és a szoros érzelmi kapcsolatok, és mi jellemző a társadalomra ezen dimenziók mentén. Mint elmondta, az elmúlt 4-5 évben sok olyan dolog történt a magyar társadalomban, különösen az idősek körében, ami a téma aktualitását jelentősen növeli.
A személyes kapcsolatok az egyén szintjén védelmet és támaszt nyújtanak a magány, a szegénység, a betegség és a boldogtalanság ellen – fogalmazott, hozzátéve, hogy társadalmi szinten a szociális kohézió miatt is kiemelten fontosak ezek a viszonyok, hiszen minél összetartóbb a közösség, annál egészségesebb az egyén. Hangsúlyozta, hogy a 2000-es évek óta egyre több olyan tudományos kutatás zajlott, amelyek bebizonyították, hogy a személyes kapcsolatok a hosszú élet egyik legfontosabb előrejelzői, melyek a társadalmi-gazdasági státusztól, különféle egészségügyi kockázati tényezőktől, egészségmagatartástól, az egészségügyi szolgáltatások használatától és személyiségjellemzőktől függetlenül is csökkentik a mortalitást. Emellett az erős, stabil támogató kapcsolathálózattal rendelkezők kedvezőbb fizikai és pszichés egészséggel bírnak: nehéz helyzetekben a körülöttük lévő támogató kapcsolatok fokozhatják megküzdési képességeiket, csökkenthetik a feszültséget.
Dr. Dávid Beáta ezután bemutatta a személyes kapcsolathálózat felépítését, az életminőség és a mentálhigiéné összefüggésében. Az egyén legfontosabb kapcsolatai, az ún. erős kötések: a családi, közeli baráti kapcsolatok felelősek a biztonságért (legfeljebb 5-10 fő), a gyenge kötések, vagyis a távolabbi barátok, ismerősök a szeretetkapcsolatokat jelentik, a közösségi kapcsolatok, civil vagy egyházi szervezeteken keresztül a közösséghez tartozást, az integráció lehetőségét nyújtják, a virtuális közösséghez való tartozás pedig a közösségi szerepvállalást teszi lehetővé – mondta el. Ezek a kapcsolatok a mérések alapján egymásra épülnek, egymást feltételezik, és ha megszűnnek, nehéz újraépíteni őket, különösen az erős kötéseket – tette hozzá.
Az előadásban szó esett még egyebek mellett a kapcsolat típusok alapján elkülöníthető csoportokról, a személyes kapcsolatainkban a 2000-res évek óta tapasztalható jelentős átrendeződésről, illetve a koronavírus-járványt követő visszarendeződésről.
Dr. Dávid Beáta az ELTE BTK-n szerzett diplomát szociológia és angol nyelv és irodalom szakon, doktori fokozatát az ELTE, a BKE és az MTA Szociológiai Intézet doktori programján szerezte 1999-ben summa cum laude minősítéssel. 2012-ben a szociológia habilitált doktora az ELTE-n. 2011 óta a Mentálhigiéné Intézet oktatója, 2013-tól az intézet vezetője. Kutatási területe a személyes kapcsolathálózatok, illetve a hálózat mint módszertan alkalmazása. Az interperszonális kapcsolathálózat kutatása melletti foglalkozik egyebek mellett egészségszociológiával, kisebbségszociológiával valamint családszociológiával is. 2014-től az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánhelyettese , valamint a IV/3 doktori program vezetője.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
