Összesen huszonöt díjazott, élettudomány kategóriában hét kutató között dr. Balogh Dóra Bianka, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Bókay utcai részlegének tudományos munkatársa, és dr. Petővári Gábor, a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Tumorbiológiai Labor kutatási munkatársa kapták 2023-ban az Akadémiai Ifjúsági Díjat. A teljes magyar fiatal kutatói közösség pályázhatott a több mint fél évszázada alapított díjra, amelyet Magyar Tudományos Akadémia főtitkára adott át a tudományos élet területén elért eredményeik elismeréseként.

Dr. Balogh Dóra Bianka „A cukorbetegség szövődményeinek patofiziológiai vizsgálata és új terápiás lehetőségei” című pályamunkájáért vehette át a díjat. A Gyermekgyógyászati Klinika tudományos munkatársa honlapunknak elmondta, egy olyan alapkutatásra épülő cikksorozattal pályázott, melynek közös pontja a diabétesz és ennek következtében kialakuló sokszervi szövődmény kórélettani folyamatainak vizsgálata és új kezelési lehetőségei (depresszió, szív-és érrendszeri károsodás, vesebetegség). Emellett bemutatta a preklinikai állatkísérletes eredményeikre épülő szabadalmaztatott felfedezésüket, mely szerint a Sigma-1 receptort serkentő hatóanyagok mérséklik a krónikus szöveti hegesedés kialakulását, így ígéretesek lehetnek a szöveti hegesedéssel (fibrózis) járó megbetegedések kezelésében.

Mint kifejtette, a diabétesz és társuló szövődményei napjaink kiemelt népegészségügyi problémája, mely több mint félmilliárd embert érint világszerte. A tartósan magas vércukorszint különböző szövődmények kialakulásához vezet, melyek másodlagos sokszervi károsodást eredményeznek. A cukorbetegség fokozza a szív- és érrendszeri, illetve az agyi ereket érintő károsodás kialakulását, ami rontja a kognitív funkciót és hangulatzavarokat okozhat. A kis artériák és a hajszálerek elváltozásai nyomán diabéteszes vesekárosodás alakulhat ki, mely a végstádiumú veseelégtelenség legfőbb oka.

„Eddigi pályafutásom egyik legnagyobb elismerése a díj. PhD-s koromtól létrejött munkáimat felöleli, amit egyre magasabb szintre tudtam építeni, és a társszerzőségtől az első szerzőségen át eljutottunk oda, hogy már önálló, kis alprojektet is tudtam vezetni. Sok-sok év kemény munkája elismerésének tekintem, egy olyan mérföldkő számomra, hogy ezt a kutatói pályát lehet folytatni, és érdemes folytatni.”

A biomérnök végzettségű kutatónő elmondta, tudatosan választotta ezt a pályát: olyan kutatásokkal szeretett volna mindig foglalkozni, amiről tudja, hogy egyszer a betegágynál hasznosulhatnak. Kiemelte, hálás az elért eredményekért mentorainak, dr. Fekete Andreának és dr. Hodrea Juditnak.

Dr. Petővári Gábor, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet kutatási munkatársa a „Különböző szubtípusú emlődaganat-sejtvonalak és humán biopsziás minták mTOR és metabolikus jellemzése” című pályamunkájáért kapta az elismerést. A kutató kifejtette, a pályázatra beadott munkájában humán emlő daganatok mTOR aktivitásának és metabolikus folyamatainak jellemzését, valamint emlőcarcinoma sejtvonalak mTOR gátlókkal és egyes metabolikus támadáspontú hatóanyagokkal szembeni érzékenységét vizsgálta. Eredményeik alapján a vizsgált emlődaganat sejtvonalakat egyedi, szubtípustól független mTOR aktivitás és metabolikus enzim expresszió és ezzel összefüggő in vitro inhibitor érzékenység különbségek jellemzik.

Megállapításai szerint az mTOR aktivitás vagy más metabolikus tényezők jellemzése segíthet a tumoros betegségek, így a rossz prognózisú emlődaganatok progressziójának előrejelzésében, és ebben fontos szerepe lehet az érintett metabolikus átrendeződési mechanizmusoknak. Az eredményeik továbbá felvetik a potenciális metabolikus gátlószer kombinációk felhasználásának jelentőségét más terápia-rezisztens daganatok standard kezelésében is.

A biológus végzettségű kutató eddigi pályafutása egyik fő szakmai tanulságának tartja annak felismerését, hogy több szemszögből kell megvizsgálni egy adott betegséget és annak hátterét: daganatok esetében nem csak genetikai, hanem metabolikus (sejtanyagcsere) szempontokat is érdemes figyelembe venni. Az anyagcsere útvonalak vizsgálatával, ha megtalálják azt, ami tulajdonképpen a tumor „Achilles-sarka”, akkor jobb terápiát tudnak ajánlani a betegeknek – állítja.

„Fontos visszaigazolás számomra ez a díj, hogy számít a tudományos munkám, a rengeteg befektetett energia, és hogy van esélyem előre lépni a kutatói pályán.”

Kiemelte, köszönettel tartozik a Semmelweis Egyetemnek és témavezetőjének, mentorának, dr. Sebestyén Annának, aki kezdetektől inspirálta, tudományos és emberi kvalitásával is segítette, hogy megállja a helyét, és eredményes lehet pályáján.

Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
Borítókép, galéria: Szigeti Tamás – MTA.hu  / Petővári Gábor saját felvétele

Galéria

7kép

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.