Dr. Sándor József Robotsebészet, távsebészet, űrsebészet című előadásában a sebészet kezdeteitől indulva bemutatta azokat a felfedezéseket, amelyek lehetővé tették a műtétek elvégzését. Kitért Semmelweis Ignác óriási jelentőségű felfedezésére, a fertőzések megelőzésének módszerére, az első éter-narkózisban végzett műtétre, mely utat nyitott a fájdalom nélküli sebészi tevékenység számára, valamint a különböző műtéti eszközök és segédanyagok kialakításának úttörő évtizedeire. Párhuzamosan tárgyalta a repülés, az űrhajózás mérföldköveit és a modern sebészet kialakulásának folyamatát, kiemelve a magyar tudósok szerepét.
Az első laparoszkópos epehólyag-műtétet 1985-ben végezték el – ez azért volt új világot jelentő előrelépés a sebészet történetében, mert e módszer gyors elterjedésével már nem kellett hosszú metszést ejteni a műtét elvégzéséhez, elég volt néhány kis nyílás, amelyen keresztül a speciális műszereket a beteg testébe vezetve az orvos egy tévé képernyőjén, a miniatűr kamera által közvetített képet nézve végezhette a sebészi beavatkozást – mondta a sebészprofesszor.
Dr. Sándor József kitért arra is, hogy a távsebészet koncepciója a magyar származású Richard Satava amerikai sebészprofesszor (egyetemünk honoris causa doktora) nevéhez fűződik. E rendszer segítségével először végeztek „távsebészeti műtétet”, amikor a műtétet végző, robotkarokat irányító orvos és a beteg több ezer kilométerre volt egymástól. Ez az eljárással új lehetőségeket teremtettek a sebészet számára. Ma már rutineljárásként alkalmazzák a távsebészetet például Kanadában – mondta el. A robotsebészettel kapcsolatban kiemelte a Da Vinci robotsebészeti rendszer megjelenését 2009-ben, amellyel sokkal pontosabban lehet műtéteket végezni. (A Semmelweis Egyetemen a legújabb Da Vinci Xi robotsebészeti rendszert 2022 júniusában adták át.)
Dr. Sándor József az űrsebészetről elmondta, ez a 21. század nagy kihívása. Emellett az űrhajósokat fenyegető, a súlytalanság állapotában létrejövő élettani változásokat, veszélyeket is bemutatta. Kiemelte, hogy már 2006-ban, egy kísérleti repülés során sikerrel járt emberen az első, súlytalanság állapotában végzett műtét. Egy esetleges marsi expedíció során földi irányítással csak mintegy 400 000 km távolságig végezhető földi irányításút távsebészeti műtét, távolabbról ez már nem kivitelezhető: konzultációs lehetőségek, az űrhajón lévő robot-asszisztensek szerepe jelentős lehet – mutatott rá.
Dr. Sándor József Batthyány-Strattman-díjas sebészprofesszor, a Japán-Magyar-Lengyel Sebész Társaság alapító társelnöke 1965-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán, 1970-ban sebész szakvizsgát tett. 1997-ben PhD-fokozatot szerzett. 1971-től a Semmelweis Egyetem 3. Sz. Sebészeti Klinikáján (később: Sebészeti Tanszék, majd Klinikai Oktató Csoport) egyetemi tanársegéd, 2006-tól egyetemi tanár, 2009-től mb. igazgató. Több száz közlemény, tudományos előadás fűződik a nevéhez. Megkapta a Magyar Sebész Társaság legnagyobb kitüntetését, a Balassa János Emlékérmet. Meghívott előadója volt a Harvard, a Yale, a Keio, a Szingapúri és a Mexikói Egyetemeknek. A Saitama Egyetem visiting professzora. Tagja az Amerikai Space Surgery Associationnak, az amerikai, a japán és a lengyel laparoszkópos-sebészi társaságok díszdoktorrá választották. A Semmelweis Egyetem 2021-ben Pro Universitate kitüntetésben részesítette, 2022-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
