Krónikus orrdugulást, úgynevezett „allergiás náthát”, ritkább esetben szemvörösséget, szemviszketést okozhat a télen gyakrabban jelentkező házipor-allergia. Rendszeres szellőztetéssel, ágyneműhúzással, alapos takarítással, légtisztító berendezések használatával azonban csökkenthetjük a lakásban található poratkák számát – javasolja dr. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa.

Bár a betegség közismert neve házipor-allergia, de a tünetek kiváltója mégsem a lakásokban megtalálható por, hanem egy apró élőlény, a poratka, annak is az ürüléke. A fűtési időszakban a szárazabb levegő miatt a textileken: padlószőnyegen, takarókon, függönyökön, plüssállatokon jobban megtapadnak ennek széttöredezett szemcséi, majd időről-időre a levegőbe jutva belélegzés útján okozzák az allergiás tüneteket. Az atkák az emberi testről levált hámsejtekkel táplálkoznak, ezért leginkább az ágyban telepszenek meg – mondja dr. Kraxner Helga. Hozzáteszi: teljesen nem lehet atkamentessé tenni a lakásokat, azonban a számukat drasztikusan csökkenteni lehet alapos takarítással, nedves portörléssel. Fontos, hogy hepafilteres porszívót használjanak az arra érzékenyek, mert a nem megfelelő szűrővel rendelkező háztartási gépek visszaengedik az allergéneket a levegőbe. A házipor-allergiás embereknek érdemes a lakásukban minél kevesebb porfogó tárgyat tartaniuk, és fontos, hogy mosható textilanyagokat használjanak, a levegőt pedig ne fűtsék fel túl melegre – emeli ki a szakember.

Magyarországon az allergiások kisebb része szenved porallergiában, a betegségre sok esetben azonban nem derül fény, hiszen egy krónikus orrdugulással nem mindenki keresi fel az orvost.

Pedig a kellemetlen tünetek miatt érdemes minél hamarabb először háziorvoshoz, majd fül-orr-gégészhez fordulni. Fül-orr-gégészeti vizsgálat során derülhet fény arra, hogy fertőzéses, allergiás vagy egyéb eredetű problémáról (pl. orrsövényferdülés, orrkagyló-megnagyobbodás, gyerekeknél nagy orrmandula), esetleg ezek kombinációjáról van-e szó

– emeli ki a szakember. Allergiavizsgálatra pedig abban az esetben kerül sor, ha a részletes kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján az allergiás nátha gyanúja felmerül – teszi hozzá az adjunktus. Kiemeli, a hatékony terápia kialakítása csak ezután kezdődhet, első körben életmódbeli tanácsokkal, tüneti kezeléssel, amely antihisztamin készítmények, súlyosabb esetben allergia elleni orrspay, ritkán szemcsepp használatából áll. Oki kezelésként szóba jöhet immunterápia is.

Praktikus tanácsok házipor-allergiásoknak
Soha ne a hálószobában vegyék le az utcai ruhát, ne ott fésülködjenek, ne tartsanak ott szobanövényt, és 20 Celsius fok alatt legyen a hőmérséklet. A plüssállatokat atkamentesítsék rendszeresen: helyezzék őket egy zacskóba a mélyhűtőbe, majd néhány óra elteltével vegyék ki és jól porszívózzák át.

Csatári-Földváry Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, kiemelt kép (illusztráció): iStock