Extrém eset, hogy transzplantált személy gyermeket szülhet, hiszen bármilyen komplikáció lép fel a szervátültetés következtében, az az anya és a születendő gyermek életét is veszélyezteti – mondta el dr. Bohács Anikó, az anya poszttranszplantációs kezelőorvosa. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának docense kiemelte, Magyarországon ez az első eset, hogy szív- vagy tüdőtranszplantált páciens szülhetett gyermeket – de ez a világban sem gyakori. Ugyanis magas a kockázata a beültetett szerv kilökődésének.
A szakember kifejtette, számos előzetes és közbenső feltételnek kell megfelelni ilyen esetben a gyermekvállaláshoz. A hazai és nemzetközi ajánlások feltételként szabják a beültetett szerv stabil működését, ezért legalább 3 évnek el kell telnie a beültetés után. A várandósság idején ugyanis át kell állítani az immunszuppresszív (kilökődést gátló) gyógyszeres kezelést, és ezen beavatkozás után is stabilnak kell maradnia a tüdő állapotának. Ilyenkor a gyógyszerszintet folyamatosan ellenőrzik, mivel a terhesség folyamán megváltoznak a test fehérjeviszonyai, és akár vérszegénység is kialakulhat. További kockázat a terhesség alatti fokozottabb hajlam a fertőzésre, és amennyiben antibiotikummal kezelik a kismamát a saját védelme érdekében, az a magzatra káros hatással lehet.
A kockázatok között említette a szakember, hogy ha a transzplantációt egy genetikailag öröklődő betegség, mint például a cisztás fibrózis miatt végzik el, akkor a gyermekvállalás előtt genetikai tanácsadáson és vizsgálaton is részt kell vennie a párnak, mert ez a betegségfajta öröklődhet a gyermekben is. Továbbá nagyon fontos, hogy ne legyen olyan kórokozója az anyának, amelyik több antibiotikumra is érzéketlen. Rizikót jelenthet a transzplantáltakban jelen levő cytomegalovírus (CMV) is, amelyiket folyamatosan ellenőriztek, mert a terhesség alatt reaktiválódhat, és a magzat megbetegedését okozhatja. Összességében elmondható, hogy orvosi szempontból csak egy nagyon tervezett várandósságot lehet vállalni ilyenkor – hangsúlyozta dr. Bohács Anikó.
2019 áprilisában dr. Rényi-Vámos Ferenc végezte el a tüdőtranszplantációt Budapesten az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikáján. A professzor elmondta, hogy 2015-ben hajtották végre az első teljes tüdős transzplantációt Magyarországon, és azóta már több mint 100 ilyen műtétet végeztek. A kismamánál az egyik legnehezebb transzplantációt kellett elvégezni, mert idiopathiás pulmonális hipertóniája volt, amely egy ritka betegség. A professzor kiemelte: „Fantasztikus, hogy ebből a szörnyű kórból úgy épült fel, hogy még egy kisbabának is életet tudott adni. Így itt egyszerre két életet is megmentettünk. Ez is azt jelzi, hogy a transzplantációs program jól működik, kiválóak az eredmények.” Ilyen életminőséget biztosít egy új tüdő, hogy teljes értékű életet lehet vele élni, hiszen a szülés egy komoly megterhelés a szervezetnek. Aki szülni tud, az jó fizikai állapotban van. Erre a régi tüdejével esélye se lett volna – tette hozzá dr. Rényi-Vámos Ferenc.
Dr. Bohács Anikó elmondta, hogy az 1992-es születésű (30 éves) nő nagyon jól együttműködött kezelőorvosaival, több mint fél évet foglalkoztak a felkészítésével, átgondolva a lehetséges szövődményeket is a terhességet megelőzően. A komplikációmentes szülést nagyban segítette, hogy nem voltak társbetegségei, ellenanyagok nem termelődtek a beültetett szervvel szemben, továbbá semmilyen kórokozója és kilökődési folyamata sem volt.
A transzplantált anya és párja 2021. júniusában keresték fel a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Centrumát (ARC). Teljeskörű kivizsgálást és gondos interdiszciplináris egyeztetést követően 2021. októberében végezték a stimulációt, a petesejt leszívást, a megtermékenyítést és az embriók tenyésztését – mondta el dr. Sipos Miklós klinikai főorvos. Az ARC igazgatója kifejtette: miután megbizonyosodtak arról, hogy a reprodukciós kezelés semmilyen káros hatással nem volt, és a leendő anya szervezete befogadóképes állapotban van, 2022. április hónapjában egyetlen, 5. naposan fagyasztott hólyagcsírát olvasztottak fel és ültettek be ultrahang vezérlés mellett. Az embrió optimális helyre ágyazódott be és sikeres élveszüléshez vezetett. A klinikai főorvos kiemelte, a mostani fogantatás és születés is jól példázza, hogy akár még ilyen különleges esetekben is – gondos kivizsgálást és előkészítést követően – biztonságosan és sikeresen végezhető asszisztált reprodukciós kezelés.
A császármetszéssel történő szülést dr. Bánhidy Ferenc egyetemi tanár, általános rektorhelyettes, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese vezette le.
A 3140 grammos érett, újszülött kisfiú a Balázs nevet kapta. Édesanyjával már elhagyhatták a klinikát.
Tasnádi Róbert / Bódi Bernadett
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
