Dr. Sótonyi Péter „Betegjog, orvosjog és a műhiba” című előadásában hangsúlyozta, a témának rendkívül nagy jogszabályi anyag a háttere, ezért a szakértői munkája során sokszor felmerülő pontokat, vitás kérdések esetén megoldást nyújtó elemeket emelte ki elsősorban a beteg, illetve az orvos jogairól és kötelezettségeiről, emellett pedig beszélt az orvosi tevékenységgel kapcsolatos egészségkárosodás vagy halál témaköréről is.
Történelmi áttekintésként felidézte, hogy nemzetközi szinten az 1970-es években került az érdeklődés középpontjába a betegjogok kérdésköre, Magyarországon 1972-ben született két olyan törvény, amely a beteg önrendelkezési joga kérdésében nagy előrelépést mutatott, az adatvédelmi törvény kiemelt jelentőséget tulajdonított az egészségügyi adatoknak, azoknak fokozott védelmet biztosítva. A következő jelentős, nemzetközi lépés a WHO deklarációja a betegek jogairól 1994-ben, hazánkban pedig az 1997-es egészségügyi törvény tárgyalta részletesen a beteg és az orvos jogait és kötelezettségeit – mondta el.
Dr. Sótonyi Péter kiemelte a független betegjogi képviselő intézményrendszerét: a 2001-től létrehozott szisztéma a betegjogok területén egy újabb előrelépés volt – hangsúlyozta. Részletesen ismertette, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás értelmében milyen jogok illetik meg a beteget és az orvost, illetve sorra vette a kötelességeiket is. Beszélt arról is, hogy míg a betegekről készült dokumentációval az egészségügyi szolgáltató rendelkezik, az adatokkal viszont a beteg.
Dr. Sótonyi Péter 1957-ben kezdte egyetemi tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ahol 1963-ban szerzett orvosi diplomát. Később patológus, kórszövettani, igazságügyi orvostani és egészségügyi orvostani szakorvosi képesítést szerzett. Az egyetem Igazságügyi Orvostani Intézeténél kapott állást. 1992-ben kinevezték az intézet tanszékvezetőjévé, illetve egyetemi tanárrá. 1993-ban az egyetem Doktori Tanácsa elnöke lett, majd 1998-ban az Általános Orvostudományi Kar dékánjává választották. 2000-ben az egyetem rektora lett, tisztségét három évig töltötte be. 2003-tól 2006-ig az MTA–Semmelweis Egyetem Gén és Környezete Kutatócsoport vezetője volt. A Patológiai Tudományok Doktori Iskolájában vezeti a „Nép- és Közegészség-tudományok” doktori programot. Az MTA Elméleti Orvostudományi, illetve az Orvosi Diagnosztikai Bizottságának tagja, utóbbinak 1999-ig elnöke is volt. 1994-ben az MTA közgyűlési képviselője lett, majd 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig rendes tagjává. 2018-ban átvehette a Magyar Corvin-lánc kitüntetést.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
