Dr. Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója köszöntőjében kiemelte, az emlékülés célja, hogy ne csak azt jelenítsék meg, ami Szentágothai János életében történt, hanem hogy arról is beszámoljanak, a hazánkban általa elindított idegtudomány hol tart ma, hogy vannak azok az emberek, akik már másod- és harmadkézből kapták meg a Szentágothai János által megalapozott tudást és szemléletet, hogyan tudták továbbvinni, és hogy mik a tervek ezen a tudományterületen.
Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke Szentágothai János 1994-ben megjelent Ulyssesként az agy körül című írását felidézve hangsúlyozta, egy nyitott, kíváncsi, sodró lendületű személyiség, egy a tudományt és a művészetet is csodáló és művelő, jó humorú ember képe rajzolódik ki az olvasó előtt, és Szentágothai János valóban ilyen is volt. Mint mondta, a vele való közös kutatás, közös gondolkodás meghatározó élmény volt a fiatalabbak számára, iskolateremtő lángész volt. „Egész tudományos pályafutásom során talán tőle kaptam a legmeghatározóbb iránymutatást” – fogalmazott. Szinte megmagyarázhatatlan, de később tudományosan is igazolt megérzéseiről úgy vélte: lényeglátásra, gazdag fantáziára és logikus gondolkodásra volt mindehhez szüksége. Anatómusként a struktúrát vizsgálta, emögött pedig a működést kereste – emelte ki. Dr. Freund Tamás hangsúlyozta, hogy Szentágothai a második világháború után új pályára állította az agykutatást, meghatározó felfedezéseket tett, újító elképzeléseket valósított meg. Az MTA elnökeként az oktatás tartalmi korszerűsítésért is dolgozott, de például a tudománynépszerűsítésből is kivette a részét: 1979-ben egy nyolcrészes, az emberi testről szóló televíziósorozatot készített. Reneszánsz ember volt, aki mindvégig kritikus és vívódó értelmiségiként próbált javítani hazája közállapotain – emlékezett dr. Freund Tamás.
Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, a Klinikai Központ Elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, Szentágothai János életének legfőbb célkitűzése és törekvése az volt, hogy jó agykutató, a szó huszadik század végi értelmében kultúrember, és a történelem körülményei között tisztességes, és mindenekelőtt jó keresztény legyen. Személyes emlékeit felidézve elmondta, azon szerencsések közé sorolhatja magát, akik személyesen is részt vehettek Szentágothai előadásain. Ezekre az előadásokra, mint a legjobb színházi előadásokra, nehéz volt helyet találni – emlékezett vissza. A tudományos közösségnek elsőre az iskolateremtés jut eszébe róla, aki küldetésének megfelelően maradandó tudományos és emberi értékeket hagyott maga után,– fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Szenágothai munkássága a mai napig hatással van a hazai és nemzetközi tudományos életre, agykutatásra és az oktatásra is.
Dr. Réthelyi Miklós rector emeritus, a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának korábbi vezetője A nagy kék könyv titkai című előadásában Szentágothai János többféle oldalát is felvillantotta. Mint mondta, rá emlékezve kereshetjük a tudóst, fontos közlemények szerzőjét, a fantasztikus erejű oktatót vagy az élete utolsó éveiben országgyűlési képviselőként dolgozó és ebben a szerepében is kiemelkedő politikust vagy a hagyományőrzőt, de akvarellistaként is emlékezhetünk rá, aki több száz képet festett. A nagy kék könyv (amelynek alcíme tudományos rajztervek) valójában egy tudományos napló: ebben a nagyalakú, kartonszerű könyvben rajztervek formájában írta le az életét – mutatta be a művet dr. Réthelyi Miklós.
Dr. Alpár Alán Élő örökség – kutatás és oktatás az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben című előadásában úgy fogalmazott, az örökség mindig nagy kincs, nagy lehetőség, és egyszerre óriási felelősség is, hogy mit kezdünk vele, merre tudjuk továbbfejleszteni. Felidézte, hogy amikor Szentágothai Jánost megkérdezték, hogy mire emlékszik legszívesebben, akkor azt válaszolta, hogy arra, amikor a hallgatókat oktatta a tudományra. Az oktatás létének legfontosabb eleme volt – emelte ki, hozzátéve, hogy nagyon irigyli azokat a tanítványokat, akik közvetlenül tanulhattak tőle. Dr. Alpár Alán külön köszöntötte a tanácskozáson résztvevő és előadó pécsi, debreceni és szegedi kollégákat, hangsúlyozva, hogy az ezen a területen dolgozó kutatók – közvetve vagy közvetlenül – mind Szentágothai János tanítványai. Ezután részletesen ismertette az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben zajló kutatásokat.
Galéria
A program végén az előadók között kiosztották a Szentágothai akvarelljeiből készült albumot, amelyet a Covid-időszak alatt szerkesztett Réthelyi Miklós és felesége, Szentágothai Klára.
Pogrányi Péter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
