Dr. Mócsai Attila középiskolai tanulmányait az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumában végezte, amely különösen erősnek számít a természettudományos tárgyakban. „Gimnazistaként nagyon megszerettem a biológiát és a biokémiát, de azt is éreztem, hogy segíteni szeretnék az embereken. Ezért döntöttem az orvosi hivatás mellett, amely egyben hatalmas kihívásnak is tűnt, ez pedig külön inspirált” – emlékezett vissza pályaválasztására. Családjában ő az első, aki az orvos- és egészségügyi területen dolgozik, azonban nagy hatással volt rá matematika és kémia szakos tanár édesanyja, akitől sokat tanult a pedagógiai gondolkodásról. „Ez a mai napig sokat segít, ha el kell magyaráznom egy tudományos jelenséget vagy eredményt” – tette hozzá.
1987 és 1993 között a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán folytatta tanulmányait, az intézmény azóta is meghatározó jelentőségű az életében.
Elképesztően ösztönző hatással volt rám az a tudásmennyiség, amely az egyetemen összegyűlt, és amelyet az intézmény átad
– emelte ki. Bár mai napig emlékszik az anatómiai számonkérésekre, a jövőjét az Élettani Intézetben találta meg. „Az élettan a másodév egyik fő tárgya, amely integrálja az addigi tanulmányokat a biofizikától és biokémiától a szerves kémián át az anatómiáig. Hallgatóként az éreztem, hogy minden korábban tanult dolog, amelyet a különböző előadások és gyakorlatok során elsajátítottam, egy logikus tudáshalmazzá áll össze” – emlékezett vissza.
„PhD tanulmányaimat az Élettani Intézetben végeztem dr. Ligeti Erzsébet (jelenleg professor emerita) kutatócsoportjában, amely főleg immunológiai, sejtbiológiai témájú kutatásokat folytatott. Professzor asszonnyal megbeszéltük a főbb témákat, a vizsgálatok irányvonalait, ezt követően azonban szabad kezet kaptam tőle, zavartalanul dolgozhattam. Meg kellett vívni a saját harcaimat, amikor azonban támogatásra volt szükségem, ott állt mellettem. Hatalmas élmény volt az itt végzett munka” – emelte ki.
A dr. Ligeti Erzsébet irányításával folytatott munkái közül kiemelte a neutrofil granulociták degranulációjának vizsgálatát. „Együttműködtünk egy olasz kutatócsoporttal, amely mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatnak bizonyult. Mi ismertük a sejtválaszok vizsgálómódszereit, ők pedig a transzgenikus, azaz génmódosított egerekkel végzett kísérletek módszertanát, így rengeteget tanultunk egymástól” – mutatott rá dr. Mócsai Attila. Miután 1999-ben tudományos fokozatot szerzett, posztdoktorként három évet töltött a University of California, San Francisco egyetemen, Amerika egyik legelismertebb orvosegyetemén. „Végtelen lehetőségek, végtelen professzionalizmus, végtelen erőforrások és végtelen elvárások” – összegezte tapasztalatait az intézményről, hozzátéve: egész életre szóló benyomások érték a kint töltött évek alatt, épp ezért minden kutatónak azt ajánlja, próbálja ki magát külföldön is. „A hasonló tudományos kutatóközpontokban elképesztően magas a kutatások színvonala, minden adott a munkavégzéshez – épp ezért nincs mentség, mindenkinek meg kell felelnie a legmagasabb elvárásoknak” – magyarázta.
Dr. Mócsai Attila tudományos kutatásai elsősorban a gyulladásos folyamatokra koncentrálnak. „Gyakorlatilag egész karrierem során a gyulladásos sejtekkel, elsősorban azok jelátvitelével foglalkoztam. Kutatócsoportommal sikerült leírnunk egy korábban is ismert jelpálya teljesen új funkcióját az immunrendszerben. A csontanyagcserét vizsgálva azt is bebizonyítottuk, hogy erre a jelpályára a csontlebontás során is szükség van” – fejtette ki. 2013-ban elnyerték a Lendület program támogatását az immunsejtek sejten belüli folyamatainak vizsgálatára a gyulladásos betegségek létrejöttében és fennmaradásában. „A Lendület-támogatás is azon törekvésünk része volt, hogy az alapkutatásoktól a betegségek vizsgálata és megértése felé forduljunk” – húzta alá, külön kiemelve dr. Jakus Zoltán és dr. Németh Tamás jelenlegi egyetemi docensek munkáját. „Az Élettani Intézetben nagyon magas szintű elméleti kutatási potenciállal rendelkezünk. Fontosnak tartom, hogy próbáljuk ezt a tudást a klinikumban felmerülő kérdések megválaszolására is felhasználni” – hívta fel a figyelmet. A reumás és ízületi betegségek mellett egyre többet foglalkoznak gyulladásos bőrbetegségek molekuláris mechanizmusaival, a Semmelweis Egyetemen pedig kiváló partnereket (köztük Nagy György és Sárdy Miklós professzorokat) találnak ahhoz, hogy még inkább a klinikai orientáltságú kutatásokra fókuszáljanak – húzta alá. „A tudományos kutatások talán leginkább felemelő része az, hogy felfedezéseinkkel hozzáteszünk valamint az emberiség egyetemes tudásához – még akkor is, ha csak egy nagyon pici téglát adtunk hozzá a nagy egészhez” – fogalmazott.
Dr. Mócsai Attila 2022. márciusa óta igazgatóként irányítja az Élettani Intézetet. Új pozíciójával kapcsolatban kiemelte: folytatni szeretné elődei, különösen dr. Hunyady László korábbi intézetigazgató munkáját, akiknek köszönhetően az intézet ma az ország egyik vezető kutatóhelye.
„Szeretnénk minél közelebb kerülni a legmagasabb nemzetközi tudományos színvonalhoz, ehhez pedig új technológiákra, folyamatos fejlődésre van szükség. Korábban csak néhány információról rendelkeztünk egy-egy sejttel kapcsolatban, ma minden egyes sejtről több megabájtnyi részletes adatot tudunk gyűjteni. Pár évvel ezelőtt lehetetlennek tűnő kísérletekre ma már bejáratott módszerek vannak. Ezeket a lehetőségeket nekünk is ki kell használnunk” – mutatott rá. „A legfontosabb, hogy fenntartsuk a magas szakmai színvonalat az oktatás és a kutatás terén is, ehhez pedig komoly elvárások párosuljanak” – emelte ki. Emellett szeretne kialakítani egy fiatalokat segítő mentori rendszert is. „Az Élettani Intézetnek egy intenzív tudományos tevékenységet végző, példamutató oktató-kutató intézetnek kell lennie. Az egyetemen és Magyarországon is sok szempontból igazodási pontnak számítunk, amely nagy felelősséggel jár” – foglalta össze.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
