Dr. Holló Péter többgenerációs orvoscsaládból származik, így nem is volt számára kérdés, hogy tovább viszi a hagyományt, ám ő a belgyógyászat-kardiológia helyett az általa egyik leginterdiszciplinárisabbnak tartott szakma, a bőrgyógyászat felé fordult. Választásának legfőbb oka, hogy olyan hivatást szeretett volna gyakorolni, ahol szintetizálni kell számos más szakmából szerzett ismeretet.
Ez a hivatás a bőrgyógyászattal bővített belgyógyászat, ahol az immunológiától a nőgyógyászatig minden területre rálátás szükséges, és mely az elmúlt két évtizedben robbanásszerű fejlődésével hatalmas kihívást jelent a benne dolgozóknak
– fogalmazott. Azt vallja: ezt a szakmát csak annak minden szegmensének alapos ismerete révén lehet megfelelő áttekintéssel és felelősséggel művelni, ezért, hogy ismereteit még szerteágazóbbá tegye, bőrgyógyászati szakvizsgája mellé klinikai onkológiából is képesítést szerzett.
„Ötödévben alkalmam nyílt egy szemesztert a bécsi egyetemen elvégezni, ahol betekintést nyertem az ottani betegellátásba és az oktatásba egyaránt, ezen ismereteimet hazatérve a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán jól tudtam kamatoztatni” – mesélte, hozzátéve, hogy 1993 óta, immár 28 éve dolgozik a klinikán. A kezdetektől fogva kivettem a részem az oktatás mellett a tudományos munkából is – idézte fel. Mint mondta, mindig is a klinikai irányú, gyakorlati relevanciájú kutatások érdekelték: elsősorban a gyulladásos betegségek, mint például a pikkelysömör (pszoriázis) prognosztikai tényezői, a doktori disszertációját is e témakörből írta. Ezen kívül a melanóma és a bőrdaganatok is az érdeklődési körének fókuszában állnak, évek óta ő vezeti a klinika onkodermatológiai munkacsoportját.
Dr. Holló Péter igazgatói kinevezése előtt hat évig igazgatóhelyettesként vett részt a klinika életében, így volt alkalma megismerkedni a vezetői területtel is. Már a pályaválasztásomban is alapvető szerepet játszott a bőrgyógyászat interdiszciplináris jellege, ma ez még inkább felértékelődik, nagyon fontosnak tartom a társszakmákkal való még szorosabb együttműködést. Ezen keresztül jelentősen javítható a klinika és a bőrgyógyász szakma reputációja is – vélekedett.
„Az oktatás terén sikeresen áttértünk a blokkosított képzésre, az elkövetkezendő időszakban ennek a további javítása, a tananyag aktualizálása lesz a feladatunk” – részletezte. Az egyetemi struktúraváltáshoz való alkalmazkodás és ezen változások adta lehetőségek kiaknázása nagyon fontos, ennek részeként napirenden van a klinika új épületbe való átköltöztetése, ami az oktatás, a betegellátás és a tudományos munka színvonalának emelését biztosítja majd. Célként emelte ki a klinika orvos- és szakdolgozó gárdájának együtt tartását, az egyéni teljesítmények támogatását, a szakértelem és a tudás folyamatos bővítésének garantálását.
Egyik legfontosabb feladatomnak tekintem a szaktudás átadása mellett a szakma iránti tisztelet és hozzáállás tanítását, a szakma megbecsültségének javítását. Az itt eltöltött 28 év mutatja nemcsak az egyetem, de a klinika iránti elkötelezettségemet. A következő években, ebben a pozícióban szeretném mindkét intézmény javát szolgálni
– fogalmazott.
Az igazgató felidézte: a bőrgyógyászat szemléletmódja az elmúlt 25 évben nagyon sokat változott, míg korábban a legtöbb betegségnek nem tudták a pontos eredetét, mára már gyakorlatilag ezek patomechanizmusa jól ismert. „Tudjuk, hogy az immunrendszer szerepe a bőrbetegségekben – kezdve a gyulladásos betegségektől egészen a daganatos betegségekig – lényegesen nagyobb, mint az korábban gondolták, ez a felismerés alapvetően megváltoztatta a bőrgyógyászati szemléletmódot” – mutatott rá. Az új gyógyszergyártások révén új kezelési lehetőségek váltak elérhetővé; a bőrgyógyászat úttörő szerepet vállalt a biológiai válaszmódosító kezelések meghonosításában. Kiemelte a pikkelysömört, mint a biológiai úton kezelhető betegségek prototípusát, amely kezelésében Közép-Magyarországi centrumként nagy tapasztalattal rendelkeznek.
Dr. Holló Péter hozzátette: a modern, 21. századi bőrgyógyászat már olyan digitális megoldásokat is alkalmaz – melyeket itt a klinikán is bevezettek – mint a teledermatológiai ellátás, vagy a mesterséges intelligencia alapú digitális klinika, mely a páciens által beküldött kép, valamint a mellékelt klinikai adatok alapján az ismert bőrgyógyászati problémák jelentős részét képes azonosítani. Az ilyen döntéstámogató rendszer alkalmazásának hatalmas előnye, hogy segítségével időben kiszűrhetőek azok a betegek, akiknek sürgős vagy emelt szintű ellátásra van szükségük. Kiemelte a különböző képalkotó eljárások szerepét a bőrgyógyászatban, melyeknek ma már egyre nagyobb jelentősége van a különböző bőrdaganatok ellátásában. Ezek meghonosítása is szerepel az új igazgató tervei között.
Dr. Holló Péter nagy hangsúlyt fektet a lakosság edukálására is, ezért a különféle sajtóorgánumokban gyakran nyilatkozik felhívva a lakosság figyelmét a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságára. „A daganatok korai felismerésének egyik kulcsmomentuma, hogy a lakosságot kellően felvilágosítsuk, hogy mire kell odafigyelni, fontos hogy széles körben is minél többet beszéljünk a különböző bőrdaganatokról, lehetséges rosszindulatú elváltozásokról” – véli.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
