Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. június 21.
532438 Összes oltás
Hazánkban elsőként egy 80 éves férfi részesült a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján abban az izotópos infúziós kezelésben, amellyel a hormontermelő, vagyis a neuroendokrin daganatok terápiás lehetősége bővült. A kezelés hazai bevezetése azért bír nagy jelentőséggel, mert eddig a magyar betegeket NEAK támogatással ugyan, de külföldön, Svájcban vagy Németországban látták el. Az endokrinológiai betegségek jelentőségére hívja fel a figyelmet a május 23-i, most először megrendezendő Európai Hormon Nap. 

A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján – és ezzel közel egy időben a Debreceni Egyetemen is – 2022. május 12-én megtörtént az első hazai izotóp-kezelés egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfinál. A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később otthonába távozott, a terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5%-át teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis hazánkban több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van.

A neuroendokrin (hormontermelő) daganatok képesek az egészséges emberben is megtalálható hormonok nagy mennyiségű termelésére, majd ezt a véráramba ürítve okoznak rosszullétet. Ilyen daganatok csaknem minden szervben képződhetnek, leggyakrabban azonban  a gyomorban, bélben, hasnyálmirigyben alakulnak ki.

Teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető – mondja dr. Lakatos Péter. A Belgyógyászati és Onkológiai Klinika egyetemi tanára hozzáteszi: a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotóp-kezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A neuroendokrin tumoroknak van egy receptoruk, amit úgy lehetne jellemezni, mint egy zárat az ajtón – szemlélteti a professzor. A sejtek felszínén lévő zárba bele kell illesztenünk a kulcsot, ami jelen esetben egy hormon (szomatosztatin), majd a kulcsot megjelöljük egy címkével, ez pedig a Lutécium 177. A szer a sejtfelszíni receptorhoz kötődve bejut a daganatsejtbe, ahol a sugárzó izotóp kifejti hatását, és elpusztítja a daganatsejteket.  Ezt hívjuk peptid receptor radioterápiának (PRRT) – magyarázza dr. Lakatos Péter.

Az európai gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben Lutathera néven elfogadta a Lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére. Ezzel egy időben kezdtük meg a hazai bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen, amely erőfeszítésünket most siker koronázta – teszi hozzá a szakember.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005. óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az NEAK-hoz, amely betegenként átlagosan 4 kezeléssel számolva évi 120-160 alkalmat jelentett.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján látják el, így dr. Lakatos Péter szerint az itthoni PRRT kezelés megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrin onkológia történetében.

A 2017-ben a New England Journal of Medicine-ben publikált vizsgálat igazolta, hogy ez a kezelési mód nemcsak a daganat kiújulásának esélyét csökkenti, hanem a betegek túlélését is jelentősen megnöveli.

Az endokrinológiai betegségekre hívják fel a figyelmet az első Európai Hormon Napon
A hormonális folyamatok jelentőségének és a hormonháztartás zavarainak jobb megismertetése, valamint az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó szakemberek munkájának bemutatása érdekében döntött úgy az Európai Endokrinológiai Társaság, hogy 2022-től minden évben megtartják az Európai Hormon Napot. „Az endokrinológiában két olyan viszonylag új momentum van, ami szükségessé teszi, hogy jobban bekerüljön a köztudatba ez a terület. Az egyik az egyre többeket érintő elhízás kérdése, amelyre ugyanakkor megjelentek a közelmúltban hatékony terápiák, és ezek a kezelések jellemzően az endokrinológusok hatáskörébe tartoznak. A másik a környezeti ártalmak miatt egyre nagyobb problémát jelentő hormonrendszert károsító vegyi anyagok (endokrin diszruptorok) kérdésköre” – hangsúlyozta dr. Tóth Miklós, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika egyetemi tanára, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság elnöke. Mindkét terület jelentős hatással van a termékenységre, az egyre többeket érintő meddőségi problémákra, amelyben szintén alapvetőek a hormonrendszert érintő vonatkozások – tette hozzá.

Az Európai Endokrin Társaság kiadott egy ún. Fehér Könyvet, amelyet az Európai Parlament képviselőihez is eljuttattak. Ez egyebek mellett hangsúlyozza, hogy a daganatos betegségek és az endokrin rendszer kapcsolata is nagyon aktuális téma a hormonrendszert érintő mellékhatások miatt.

Az európai társaság a május 23-án megrendezendő első Európai Hormon Napon hirdeti ki a Milánói Deklarációt, amely hangsúlyozza egyebek mellett az egészséges életmód és táplálkozás népszerűsítésének fontosságát annak érdekében, hogy az obezitással és az azzal kapcsolatos anyagcsere betegségekkel érdemben fel lehessen venni a harcot. Emellett a deklaráció több területen is közös európai akciótervet sürget, így például a megfelelő tápanyagbevitel érdekében.

Dr. Tóth Miklós hangsúlyozta a társszakmák együttműködésének fontosságát, az endokrinológus bevonását a szükséges esetekben. A Semmelweis Egyetem endokrinológia terén hazai szinten a vezető ellátó intézmény, számos előrelépés történt a diagnosztikában, így a képalkotó, izotóp, genetikai vizsgálatok terén – mutatott rá.

Dobozi Pálma

Dávid Orsolya
Fotó: Semmelweis Egyetem – Barta Bálint

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.