Dr. Erőss Loránd, idegsebész, neurológus az Országos Mentális Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója előadásában az innováció jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy egy nemzet jövőjére az innováció nagyobb hatással van, mint annak katonai ereje vagy a GDP nagysága. Mint rámutatott, jelenleg az élettudományok és a tehetség korát éljük, amikor a biotechnológiában, az orvostudományban, valamint a gyógyszeriparban olyan fejlődés indult el, ami magával ragadja az innováció minden szegmensét. A hazai innováció motorjának nevezte a felsőoktatási kutatóhelyek mellett a vállalkozási, vállalati kutatóhelyeket, valamint a kutatóintézeti kutatóhelyeket, hozzátéve, hogy a felfedezőkutatás szinte mindig állami szerepvállalással történik, a tudást olcsón a magánvállalkozások számára bocsájtják, így javul a termelékenység, bővül a humán tőke.
Szólt arról is, hogy az egészségügyben folyamatosan gyűlik az adat, még 2011-ben 150 exabyte keletkezett, 2020-ra már 43 zetabyte (40 trillio gigabyte) adatot tárolnak világszerte, amit kezelni kell. Kitért a mesterséges intelligencia foglalkoztatottságra gyakorolt hatására is: 2020-ra 1,8 millió munkahely jött létre a mesterséges intelligencia alkalmazásával – ismertette az adatokat. Az előadó rámutatott: a robotizáció az autóiparban, a mezőgazdaságban már teljesen elfogadott, az egészségügyben azonban még mindig újszerűnek hat. Felidézte, hogy az első robotsebészeti, azon belül is az idegsebészeti próbálkozások 1985-ben kezdődtek a General Motors és a Stanford Egyetem kooperációjában megszületett Puma nevű robottal, ott végezték az első robot-asszisztált agybiopsziát is. Azóta a hasi sebészetben, a mellkassebészetben, a szívsebészeten, a nőgyógyászatban, az urológiában, az általános sebészetben, valamint a fej-nyaksebészetben is megjelentek a robotok, és most már az intervenciós radiológiában is robottal vezetik föl a katétereket az erekbe, akár a szívbe, akár az agyba.
Kiemelte ezen robotok három nagy előnyét: az egyik a precízió, javítja az emberi kéz szabadságfokát például azzal, hogy 180 fokban, vagy akár 360 fokban körbe tud fordulni (az embernél ez maximum 140-170 fok lehet, csuklóban). Kiszűri a fiziológiás remegést, az emberi fáradtságot, bizonyos esetekben pedig a sugárterhelést csökkenti, például gerincsebészeti beavatkozásoknál, ahol nem kell, hogy ólomköpenyt hordjanak az orvosok, mert távolabb vannak a betegtől, de a fertőzésveszély is csökken, ha egy ilyen teleoperációs robottal dolgozunk – összegezte az előnyöket.
Előadása további részében bemutatta a legmodernebb, újgenerációs sebészrobot készüléket, a Da Vinci Xi-t, kiemelve, hogy a Da Vinci sebészrobot rendszert világszerte használják, több mint 6000 ilyen működik jelenleg és tavaly több mint 1,2 millió Da Vinci-műtétet hajtottak végre. Kitért még a ma piacon lévő idegsebészeti robotokra is, mint a NEUROmate és a ROSA. Hangsúlyozta, hogy az idegsebészeti robot valójában egy automatizált célzó berendezés, ami fölkeresi a behatolásnak a megfelelő irányát, meghatározza a mélységét; egyfajta neuronavigációs készülék is, ami a precizitást, a pontosságot és a betegbiztonságot javítja.
Felidézte, hogy Magyarországon illetve a Közép-Európai regéióban 2018-ban végeztek először műtétet robot segítségével, a beavatkozás során a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg agyába a ROSA nevű csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. A műtétet végző dr. Erőss Loránd elmondta, hogy a Parkinson-kór kezelésének egyik legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését – magyarázta. A Parkinson-kór gyógyítása mellett a különböző mozgászavarok (disztóniák), illetve gyógyszerrezisztens epilepsziák műtéti kivizsgálásához diagnosztikus céllal EEG elektródák pontos implantációjára is használhatók ezek a robotok – tette hozzá.
A mélyagyi stimuláció mellett már olyan technológiákat is alkalmaznak, amivel nemcsak az agy „olvasása”, hanem az annak „írása” is előtérbe kerül: ilyenkor a számítógépből indított adatokat beviszik az idegrendszerbe, ott dekódolják és így pótolni tudják a kiesett funkciókat is, mint például a látás.
A jövőről szólva elmondta, jelenleg még az orvosok végzik a különböző stimulációs paraméterek beállítását, de a jövőben ezt már egy mesterséges intelligencia fogja átvenni, jelentős időt megspórolva ezzel. Dr. Erőss Loránd hangsúlyozta, a jövő a kreatív társadalmi osztályé, ők fogják formálni a világot; jelenleg is a fejlett országokban a munkahelyek 35 százaléka kreatív munkát igényel. A gazdasági és társadalmi haladás három feltételének nevezte a technológiai innovációt, a tehetség kiemelését, illetve a toleranciát és nyitott gondolkodásmódot. Hozzátette: a nagyfokú HR mobilitás és a hálózatosodás miatt földrajzilag is távoli kultúrák együtt fognak dolgozni, kreatív teameket alkotva.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
