Dr. Szócska Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Fenttartható Fejlődés Elnöki Bizottság Egészség Munkacsoport vezetőjeként és az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánjaként vállalta a tantárgy elindítását, és elkötelezett a fenntartható fejlődés és a fenntarthatóság kérdéskörének minél szélesebb körű elterjesztése iránt.
A koncepció a Harvard Egyetemről indult, ott van annak az egyesületnek a központja, amely azzal foglalkozik, hogy a környezeti tényezők állapota hogyan befolyásolja a civilizációnk jóllétét – ismertette dr. Boussoussou Nora, a kurzus oktatója, akit 2020-ban választottak Planetary Health nagykövetnek. A Planetary Health egy viszonylag újnak számító tudományterület, mely fókuszban a kutatás és a megfelelő alkalmazkodóképesség kialakítása áll mind egyéni szinten, mind pedig az egészségügyi szakemberek tekintetében, így segítve hozzá a társadalmat a legmagasabb színvonalú egészségi állapothoz. „Fontosnak tartottuk, hogy ezt a szemléletet beépítsük az oktatásba is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez az első ilyen átfogó tantárgy a témában Magyarországon.
A szakember kiemelte: az emberi tevékenységek a jelenben okozzák a legnagyobb természeti károkat, ezért a jövő egészségügyi szakembereinek környezettudatosnak kell lenniük. Ez az alapvető célja a tantárgy oktatásának is, hogy gazdaságilag felelős, környezettudatos, a minőségi egészségügyi rendszerben a fenntarthatóságot alapelvként alkalmazó szakemberek kerülhessenek ki az egyetemről – hangsúlyozta. A kurzus során a fenntarthatósággal is foglalkoznak: működését tekintve hogyan lehet fenntartható az egészségügy, illetve hogyan lehet kialakítani olyan betegellátást, ami biztosítja a jelen környezeti tényezők romboló hatásai elleni adaptációt. Tárgyalják azt is, hogy a természeti környezetnek milyen hatásai vannak az egyének egészségére, és azokat milyen módszerekkel lehet megelőzni. Sorra veszik továbbá, hogy az egészségügyi menedzsmenten belül milyen, külföldön már alkalmazott, és itthon is adaptálható jó gyakorlatok vannak– ismertette a tematikát.
A kurzuson kitérnek a kardiometeorológia fogalmára is, melynek megalkotója dr. Boussoussou Nora. A kardiometeorolgia, mint új tudományterület azt vizsgálja, hogy a szív- és érrendszeri betegségek számát hogyan emelik a légköri paraméterek és a klímaváltozás. Mindemellett olyan prevenciós stratégiák kidolgozásával is foglalkozik, melyek megelőzhetik a szív és érrendszeri rizikófaktorokat jelentő környezeti tényezők negatív hatásait.
A kutatást a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán létrehozott Éghajlatváltozási Nemzeti Laboratóriumban végzik, melynek vezetője dr. Sótonyi Péter.
A szabadon választható tárgyat az egyetemen belül az összes kar hallgatója felveheti, és ajánljuk is, hiszen minden egészségügyi szektornak van teendője a fenntarthatóság kialakításában – fogalmazott dr. Boussoussou Nora. A kurzust minden félévben tömbösítve tartják – félévente 2 egész nap -, ahol az előadások mellett igyekeznek interaktív módon oktatni– emelte ki.
Azok az érdeklődő hallgatók, akik felvették a kurzust, akár TDK vagy PhD szintjén is bekapcsolódhatnak a kutatásokba, elindulva ezen a területen egy magasabb, tudományosabb szint felé – hangsúlyozta a kurzus oktatója.
Bódi Bernadett
Kiemelt kép (illusztráció): Envato Elements
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
