Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. május 18.
530637 Összes oltás
Magyarország legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működésébe nyerhettek betekintést az érdeklődők a Szenior Akadémia 2022-es tavaszi szemeszterének kilencedik előadásán. Dr. Pápai György orvos-igazgató prezentációjában felidézte a szervezet múltját, ismertette feladatait, illetve kitért a pandémia alatt tapasztalt kihívásokra is.

A Semmelweis Egyetem ingyenes szabadelőadás-sorozatának idei kilencedik alkalmán dr. Pápai György, az OMSZ orvos-igazgatója a mentőszolgálat működéséről tartott előadást. Mint a szakember fogalmazott, az OMSZ egy állami egészségügyi intézmény, amely 1948-as megalakulása óta egységes szervezetként működik. Feladata az életmentés, a sürgős ellátás biztosítása, hatásköre az ország egész területére kiterjed. Hazánkban 256 mentőállomáson 8500 mentődolgozó dolgozik.

„Az Országos Mentőszolgálat szervezettsége egyedüli a világon. Több országtól eltérő módon a kórházaktól és a társszervektől függetlenül, félkatonai szervezetként végzi tevékenységét”– hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette, a hívás felvételétől kezdve egészen a beteg átadásáig minden egységesen működik: a hazai mentőállomások ugyanazzal a felszereléssel rendelkeznek, de az eszközök és a gyógyszerek is ugyanabban sorrendben találhatók meg minden mentőautóban.

„Meglátásom szerint a felmerülő élethelyzeteket, problémákat csak ilyen szervezési formában, egy meghatározott utasítási rend szerint lehet hatékonyan megoldani” – vélekedett dr. Pápai György.

Elmondta, a szervezett mentés előzményei a 19. század utolsó harmadára nyúlnak vissza. Az OMSZ jogelődje az 1887-ben Kresz Géza kezdeményezésére alapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) és az első világháborút követően életre hívott, országos kiterjedésű mentőállomás-hálózatot üzemeltető Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME) volt. A szakember kiemelte továbbá Orovecz Béla munkásságának fontosságát: neki köszönhető az oxiológia, azaz a sürgősségi ellátás önálló orvosi diszciplínaként történő elfogadtatása, illetve ő dolgozta ki és szervezte meg a mentőtisztképzést.

A történeti áttekintés során dr. Pápai György felidézett a szervezet múltjából több fontos állomást, a többi között az első esetkocsi szolgálatba állását (1954), az első sikeres újraélesztést (1963), illetve a mentőtiszt képzés beemelését (1975) a felsőoktatási rendszerbe. Aláhúzta, hogy a mentőszolgálat az évek során folyamatosan fejlődött, 2017-től pedig kiemelt figyelmet fordítanak a gyors reagálásra és a megfelelő informatikai háttértámogatásra.

„Hivatás az életért”

Az Országos Mentőszolgálat fő feladata a sürgősségi betegellátás keretébe tartozó földi és légi mentés, amely Magyarországon mindenki számára egyformán hozzáférhető. Emellett kizárólag „mentő” és „őrzött” betegszállításokat végez, azaz olyan feladatokat, ahol a beteg állapota miatt sürgős segítségre van szükség, illetve ahol útközben is beavatkozások, vizsgálatok szükségesek. 

Az OMSZ küldetése, hogy a magyarországi mentésügy hagyományait követve, bajtársi szellemben, fegyelmezetten és a feladat iránti alázattal biztosítsa a rászorulók számára az adott szükségletnek megfelelő sürgősségi betegellátást, hatékonyan és átlátható módon hasznosítva erőforrásait, összehangolva az ellátásban résztvevő más szervezetek és szereplők tevékenységét

– mondta dr. Pápai György. 

A mentőszolgálat működése alapjaiban különbözik a kórházakétól. Az OMSZ-nek az ország 256 mentőállomásán kell megoldania a logisztikát valamint a humánpolitikai feladatokat, ezzel szemben a kórházak egy adott telephelyen működnek – emelte ki.

Galéria

11kép

A mentőknek gyakorlatilag ismerniük kell minden orvosi ág sürgősségi vonalát: a fül-orr-gégészetet és a traumatológiát éppúgy, mint a szülészetet és neonatológiát. Ez egy multidiszciplinális ága az orvostudománynak – hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette, adott esetben akár a legkevésbé ideális helyszíneken is tudniuk kell invazív technikákat alkalmazni, korlátozott diagnosztika és terápia áll rendelkezésükre, ugyanakkor a panaszok és tünetek gyorsan változnak. Sokszor vannak kitéve különböző veszélynek, akár támadásnak is, és előfordulhat, hogy nemcsak saját szakmájukban, hanem akár jogi, műszaki helyzetekben is helyt kell állniuk. A szakember aláhúzta: az OMSZ szigorú protokollok alapján dolgozik, azaz szinte mindennek megvan a szabványos eljárásrendje.

Salus aegroti suprema lex esto – a beteg érdeke a legfőbb törvény

„A beteg ellátása, a beteg biztonsága köré kell szervezni mindent. Jövőképünkben egy proaktív, innovatív szemléletű, a dolgozóival szemben gondoskodó és professzionális ellátást nyújtani képes szervezet van” – vázolta fel dr. Pápai György.

A 112-es segélyhívó tárcsázásakor a hívás az ország 20 call centerének egyikébe fut be – ismertette a szakember. A diszpécserek a helyszín regisztrálását követően a hívást tovább kapcsolják a területileg illetékes mentési központba, ahol egy protokoll szerint megtörténik a telefonáló kikérdezése. Ezután egy autoallokációs program segítségével megkeresik a helyszínhez legközelebbi egységet, amelynek az intelligens felületi terminálon (IFT) keresztül értesítést küldenek. A riasztás több lépcsőben biztosított, a mentőautó személyzete sms-értesítést is kap.

Az előadó szólt még a folyamatosan fejlődő eszközparkról is. Az OMSZ egységes járműállományán belül speciális rendeltetésű mentőegységeket is üzemeltet: a mentés gerincét képező eset-roham és betegszállító mentőegységeken túl felnőtt és gyermek mentőorvosi személygépkocsit, mentőtiszti személygépkocsit, gyermek rohamkocsit, mentőmotort, tömeges baleseti egységet, kiemelt mentőgépkocsit, intenzív rohamkocsit. A földi mentés és annak irányítása mellett légimentést is végeznek, a szakemberek az ország hét légimentő bázisán teljesítenek szolgálatot napkeltétől napnyugtáig.

Az Országos Mentőszolgálathoz 2021-ben közel másfél millió hívás érkezett, és 1,2 millió mentési feladatot láttak el. Közel húszezer szülést vezettek le, 23 ezer reanimációt végeztek. Járművei tavaly 39 millió km-t tettek meg és 6,5 millió liter üzemanyagot használtak fel. A 15 percen belüli kivonulások aránya 85 százalék fölötti volt. A pandémia alatt az elmúlt két évben összesen 230 ezer COVID-beteget szállítottak, a mintavételek során 2 millió km-t, a COVID-feladatokkal összefüggésben pedig közel 7 millió km-t tettek meg.

Az egységesség megteremtése, fenntartása érdekében egy strukturált képzési rendszert alakítottak ki, a munkavállalóknak kompetenciafejlesztő továbbképzéseken, kötelező éves továbbképzéseken, ICS-képzéseken kell részt venniük. „Szoros, napi szintű kontroll alatt dolgoznak bajtársaink, rendszeresek az esetelemző és kiértékelő megbeszélések, valamint a dokumentáció-ellenőrzések is” – mondta dr. Pápai György. Kiemelte, hogy folyamatos konzultációs lehetőség is rendelkezésre áll a nap bármely szakában ezzel is erősítve a beteg- és az ellátói biztonságot.

Az orvos-igazgató hangsúlyozta, 2017 óta nagy hangsúlyt fektetnek az informatikai fejlesztésekre. Ennek egyik példája az IFT-rendszer, amelynek köszönhetően többek között figyelemmel tudják kísérni a kiérkezési időket, de még a dokumentációba is be lehet tekinteni. Napi szinten használják az üzleti intelligencia (BI) programokat, amelyeknek nagyon fontos szerepük van a vezetői döntés-előkészítésben, illetve a kapacitás-, szolgálatszervezési- valamint a raktárkészlet-menedzsmentben.

Dr. Pápai György előadásában kitért a mentőszolgálat koronavírus-járvány alatti szerepére is. Ismertette, hogy már 2020. január 31-én megfogalmaztak egy szakmai protokollt, amelyben rögzítették, hogy a koronavírus-fertőzötteket másképp kell vizsgálni, ellátni és reanimálni is. Felidézte: tevékenységük során az ország több mint száz pontján hoztak létre mentesítő zónákat, amelyek döntő többsége mintavételi pontként is funkcionált. Naponta akár közel 5-600 egyetemi, főiskolai hallgatót vontak be a COVID-feladatok ellátásába. „Nemcsak a betegekre, hanem a bajtársakra is figyeltünk. Előtérbe került a mentálhigiénés támogatás, hiszen óriási volt a pszichés teher” – emelte ki.

A szakember megemlítette, hogy a kihívásokkal teli időszakban a lakosság rendkívül támogató volt, nagyon sok adomány érkezett – és érkezik még ma is – hozzájuk. Reputációjuk jelentősen nőtt, elkezdett kialakulni egyfajta „hős mentő” kép.

Az előadás diasora ide kattintva tekinthető meg.

Dr. Pápai György belgyógyász-, oxiológus-, sürgősségi szakorvos, egészségügyi szakmenedzser, ALS provider (2005) és International Trauma Life Support provider (2009, 2012). 1996-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett általános orvosként. 2015-ben egészségügyi szakmenedzser MSc diplomát szerzett. 2009-ban a Magyar Stroke Társaság Tiszteletbeli Tagja lett, 2015-ben a Hajdú-Bihar Megyei Orvosi Kamara döntése alapján „Az Év Orvosa” kitüntetést vehetett át. Fontos szerepet töltött be az ÉAR Cardio- és Cerebrovascularis betegellátási modelljének kialakításában, amely világszínvonalon is kiemelkedő eredményeket ért el a mortalitási és morbiditási végpontok tekintetében. Részt vett az Országos stroke-desobliteratios stratégia megtervezésében, amely jelenleg már a megvalósítás fázisában tart. Országosan koordinálta a mentésirányítók képzését, szakmai utasítások kiadásával és helyszíni oktatások szervezésével támogatta munkájukat, részt vett az új kikérdezési protokoll kidolgozásában. Az Országos Mentőszolgálat orvos-igazgatójaként feladata többek között a mentési és mentésirányítási tevékenységek koordinálása, egységességének biztosítása, az OMSZ által irányított speciális és alternatív mentőszervezetek szakszerű mentésirányításának biztosítása. Az operatív főosztályvezető támogatásával irányítja az Operatív Főosztály alá tartozó szervezeti egységeket, a regionális mentőszervezeteket. Koordinálja a mentésügyet érintő tudományos, szervezési és módszertani munkát. Kidolgozza az OMSZ országos alap- és továbbképzési koncepcióját. Feladata emellett az egységes felszerelés és gyógyszerkészlet meghatározása, folyamatos korszerűsítése. Szervezi az egyetemi oxiológiai oktatásból, a szakorvosi képzésből és az orvos továbbképzésből, a kiterjesztett hatáskörű ápolás mesterképzésből, mentőtiszti valamint az egységes alapképzésből és rendszeres továbbképzésből a mentőszolgálatra háruló feladatokat, elvégzi azok elvi irányítását. 

Horváth Dóra
Fotók: OMSZ

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.