Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója kiemelte, az utóbbi évtizedben a diabétesz kezelésében technológiai forradalom zajlott és zajlik. Az inzulinkezeléssel és vércukorkontrollal kapcsolatos eszközös lehetőségek óriási tempóban fejlődtek az elmúlt 30 évben. Ez idő alatt az orvostudomány az állati eredetű inzulintól eljutott a bőrbe ültethető inzulinpumpáig és szenzorig, melyeknek köszönhetően nem csupán a betegek életminősége javult jelentősen, de hatásukra a szövődmények kockázata minimalizálódott, az érintettek életkilátásai évtizedekkel meghosszabbodtak. Hangsúlyozta, hogy a diabétesz kezelése igazi csapatmunka, mely az orvosok mellett a szakdolgozók, a nővérek, a dietetikusok, a gyermekdiabetológusok és a pszichológusok együttműködésében képzelhető el, de kiemelkedő szerepe van a családoknak és a civil közösségeknek is – tette hozzá.
Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, melyet az immunrendszer működésének zavara idéz elő – emelte ki dr. Tóth-Heyn Péter. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese elmondta: a betegség okát az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sem tudta feltárni, csupán hajlamosító tényezők ismertek, úgy mint a családi halmozódás, az egy éves kor alatti tehéntejfogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. Kiemelte, hogy a kórkép gyermekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt harminc évben megháromszorozódott, ám ez a növekedési folyamat az utóbbi években lassulni látszik – fűzte hozzá. A legtöbb érintett továbbra is a 10-14 éves kamaszok közül kerül ki, de egyre nagyobb az óvodáskorúak aránya is.
Az igazgatóhelyettes elmondta: a betegséget általában néhány hete vagy hónapja fennálló tünetek, pl. túlzott, akár napi 4-6 liter folyadékfogyasztás, gyakori vizelés, a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelése, jó étvágy melletti fogyás alapján diagnosztizálják. A minél korábbi fázisban történő felismerés rendkívül fontos lenne. Az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere-kisiklás kialakulása közötti időszak ugyanis nagyon rövid lehet, kisgyermekek esetén ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet – hívta fel a figyelmet dr. Tóth-Heyn Péter igazgatóhelyettes az Országos Gyermekdiabétesz Nap kapcsán.
Galéria
A korai diagnózist elősegítő laikus edukációt a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika az ország legrégebbi és legnagyobb ellátóhelyeként civilekkel összefogva évek óta végzi.
Az első inzulinadag beadásának január 11-i évfordulójáról a hazai gyermekdiabétesz közösség közel két évtizede minden évben megemlékezik az Országos Gyermekdiabétesz Nap formájában. Idén, a járvány miatt áprilisra kellett halasztani a rendezvényt, melynek célja, hogy lehetőséget teremtsen az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek, családjaik és a gondozó központok számára egy, a rendelői légkörnél kötetlenebb nap eltöltésére.
A találkozót minden évben más-más gyermekdiabétesz-centrum szervezi. A 2022-es év kiemelt jelentőségű az inzulinkezelés története szempontjából, hiszen éppen 100 éve, 1922-ben vált lehetővé először a diabéteszes gyermekek életének megmentése – hívta fel a figyelmet dr. Tóth-Heyn Péter. Az igazgatóhelyettes kiemelte, ezen alkalomból az ország messze legnagyobb, mintegy 900 gyermeket gondozó centruma, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikája vállalta a házigazda szerepet, a rendezvényt két fontos civil partnerük, a Sportos Cukorbeteg Egyesület és a Menta Pro Alapítvány szervezte. A Nagyvárad téri Elmélet Tömbben (NET) közel 450 résztvevő hallgatta a beszámolókat az elmúlt évtizedek látványos fejlesztéseiről, illetve vett részt a számos játékos közösségi programon, fórumon.
Bódi Bernadett
Fotók: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
