„Addikció, alkoholizmus” című előadásában dr. Szily Erika egyetemi adjunktus, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika osztályvezetője ismertette a témával kapcsolatos fontosabb fogalmakat: a szenvedély valamilyen kémiai szer fogyasztására irányuló ellenállhatatlan késztetést jelent. A szenvedélybetegségek azok a kórképek, melyek az agy állapotát befolyásoló, szenvedélykeltő anyagok túlzott használatával kapcsolatosak. A sóvárgás a fogyasztásra ösztökélő belső hiányállapot, az addikció pedig a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintája, amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy, valamint a visszaesés tekintetében erős tendencia jellemez. A droghasználat előbb-utóbb a fogyasztó teljes élettevékenységét uralja – emelte ki, hozzátéve, hogy a függőséget okozó szerek végigkísérik az emberiség történetét, kultúráját; az irodalomban, a filmművészetben is megjelenik ez a problémakör.
Előadásában sorra vette a függőségek jellemzőit, úgy mint a kontrollvesztés, ingerhez kötöttség – a kontrollvesztés akkor a legerősebb, ha a droghasználó olyan körülményekkel találkozik, ahol lehetőség van a droghasználatra, vagyis ”felhívó” ingerek veszik körül, amik kiváltják a sóvárgást és elvezetik a kontrollvesztett állapotba. További jellemzőként említette a nehézséget a viselkedés gyakoriságának/mértékének szabályozásában, illetve a használat sztereotipizált mintájának kialakulását, a viselkedési repertoár beszűkülését.
Bemutatta a szerfüggőség és a viselkedési függőség közös tulajdonságait: mindkét esetben megfigyelhető az ismételt késztetés egy viselkedési sztereotípia véghezvitelére. A viselkedéssor befejezésééig emelkedik az egyén belső feszültsége, majd átmeneti, gyors feszültségcsökkenés következik, ami pedig közvetlen viselkedés-megerősítésként hat – magyarázta, hozzátéve, hogy ez az egyik legfontosabb tényezője a függőség fennmaradásának. A késztetés fokozatosan, órák, napok alatt visszatér, miközben az egyén negatív következményeket él át (ezek lehetnek fizikai, társas vagy az önértékeléssel kapcsolatosak), ami pedig ismétlési kényszerhez vezet, és a függőségi ciklus újraindul.
Dr. Szily Erika elmagyarázta, hogyan is jön létre a függőség: az agytörzsi jutalmazó rendszer felelős azért, hogy bizonyos pozitív cselekedeteket megerősítsen, motiváljon, a magatartásunkat ezzel pozitívan megerősítve. Ilyen természetes jutalmazó lehet például a csokoládé, az édesség, de a párkapcsolat, az intimitás is természetes megerősítőként működik ebben a jutalmazó rendszerben – mutatott rá. A probléma ott kezdődik, amikor bizonyos pszichoaktív szerek, vagy viselkedésformák túlzott aktivitásra bírják ezt a jutalmazó rendszert rövidtávon, hosszú távon pedig át is tudják állítani ennek a rendszernek a működését – magyarázta.
A függőség kialakulásában több tényező is szerepet játszik: az egyik a biológiai, genetikai háttér. Az aktuális életesemények is meghatározóak lehetnek a folyamat kialakulásában (pl. magány, mentális zavarok), illetve kulcsfontosságú tényezők az egyén gyermekkorában történtek is (gyermekkori tartós stressz, elhanyagolás, bántalmazás), de a szociális minták, valamint a kortársnyomás is befolyásoló lehet – sorolta.
Előadása további részében sorra vette a viselkedéses, illetve a kémiai addikciók jellemzőit. Előbbi egy addiktív viselkedési forma pszichoaktív kémiai anyag nélkül, olyan viselkedésformák ismétlődését jelenti, amik többségében az élet velejárói. Addikcióról akkor beszélünk, ha uralják a viselkedést, a gondolkodást és az érzelmeket, jelentősen befolyásolják az életvitelt, testi-lelki egészséget – ismertette. Ilyen viselkedéses addikció a játékszenvedély, ami már hivatalos betegség (kaszinó, sportfogadás, lóverseny), de ide sorolható az internetfüggőség, a túlzott mértékű mobilhasználat, a közösségi oldalak állandó használata „megosztásfüggőség”, a munkafüggőség, a vásárlásfüggőség, az étkezészavarok, valamint a túlzásba vitt testedzés. A kémiai függőséget okozó legális szerek között említette az alkoholt, a nikotint, a koffeint, a különböző gyógyszereket (nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók). Illegális szerek pedig a marihuána, a heroin, a stimulánsok (amphetamin, kokain), a halluciongének és a designer drogok.
Beszélt a függőségek kezeléséről, ami történhet pszichoedukációval és motivációs interjú technikákkal, kognitív és viselkedésterápiával, közösségi és családi programokkal, de hasznosak lehetnek az önsegítő csoportok is.
Dr. Szily Erika 2000-ben diplomázott a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd az egyetem Doktori Iskolájának hallgatója lett. Részt vett a Viselkedés- és Kognitív Terápiás Egyesület Pszichoterapeuta képzésén, majd 2020-ban az Egészségügyi Menedzserképző Központ McS Egészségügyi menedzser képzését is elvégezte. 2008-ban pszichiátriai szakvizsgát, 2013-ban pedig addiktológia szakvizsgát tett. 2003 óta dolgozik a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján, 2011-től adjunktusként. Részt vesz a magyar és angol nyelvű hallgatók oktatásában, 2000 óta tagja a klinikán működő Pszichiátriai Klinika „Emóció Munkacsoportnak”. Szakmai érdeklődésének középpontjában az alkoholhasználati zavarok és szövődményeik (elsősorban osztályos) kezelésének lehetőségei; a droghasználati zavarok, droghasználat trendjeinek változásai (designer drogok); a pszichiátriai betegek rehabilitációja; illetve a pszichiátriai-addiktológiai zavarokhoz társuló krízisállapotok napi ellátása a klinikai gyakorlatban állnak.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
