A 2021/2022-es tanév tavaszi szemeszterének harmadik Tudományos és Üzleti Szalon rendezvényén a bioetika aktuális kérdéseibe nyerhettek betekintést az érdeklődők. A személyes jelenléttel megtartott, de a Zoom-rendszeren keresztül online is követhető eseményt dr. Szigeti Gyula Péter nyitotta meg. Mint az Innovációs Központ igazgatója fogalmazott, a programsorozat alkalmain olyan témák is terítékre kerülnek, amelyek nem feltétlenül képezik a tudományos élet kérdéseinek fő sodrát, azonban érdeklődésre tartanak számot. Ekképpen szó esett korábban már a tudománykommunikációról, illetve a szoftverek szellemi tulajdonának védelméről is. „Ezúttal a mainstream szempontjából perifériás egészségipari, biotechnológiai területeket próbáltuk megcélozni, és ilyen szempontból a bioetika egy fontos kérdéskör” – mondta az igazgató.
Dr. Nemes László, az Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézetének egyetemi adjunktusa „Az organizmus a bioetikában: tudományos és filozófiai megfontolások” címmel tartotta meg prezentációját. Mint arra a szakember rámutatott, ez egy különleges megközelítése a bioetikának. Előadásában arra próbált meg rávilágítani, hogy mit jelent a „bio”, és mit jelent az „etika”, illetve hogy ezek miként kapcsolódnak össze.
Kiemelte, az organizmus fogalma az utóbbi időben újra előkerült, amely egy nagyon fontos és bonyolult elméleti fogalom a biológiában, a biológia filozófiájában. „Nem igazán tudjuk meghatározni azt, hogy mi az organizmus, illetve mitől lesz valami organizmus. Ami számunkra különösen érdekes, hogy ez miként jelenik meg konkrét bioetikai kérdések, akár kifejezetten klinikai etikai kérdések kapcsán”– hangsúlyozta.
Dr. Nemes László előadásában az élet elejének és végének etikai kérdéseire is felhívta a figyelmet: mikortól lesz egy emberi lény organizmus, és mikortól szűnik meg élete végén organizmusnak lenni.
„Ezek például a halál definíciók vonatkozásában lényegi kérdések, így sokat vitatták a bioetikában. Meglátásom szerint mindezeket ma új perspektívából vethetjük fel az organizmus fogalmára vonatkozó új megfontolások mentén” – zárta gondolatait.
Dr. Dobos Attila, az Egészségtudományi Kar Társadalomtudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa Laplace démonát egy felfrissített, leporolt és új köntösbe bújtatott formájában idézte meg prezentációjában. Röviden szólt a 250 évvel ezelőtt élt természettudós Laplace-ról, akit a kauzális determinizmus egyik apostolaként is szoktak említeni.
Klasszikus filozófiai módon előadásában leginkább kérdéseket és nem állításokat fogalmazott meg. „A világ mostani állapotából szükségszerűen következik egy jövőbeni állapot? Vagy nem? Én ezt úgy adaptálom, hogy ha a modern biológia és modern medicina minél inkább behatol molekuláris, szubmolekuláris szinten az emberi viselkedés mozgatóiba, annál inkább válik megkérdőjelezhetővé a szabad döntés” – fejtette ki.
Ha megértjük, hogy valaki mit miért csinál, attól kezdve a döntés nem a szabad választás eredménye lesz, hanem a molekulái vagy a biológiai mechanizmusai kiszolgáltatottságának eredménye – magyarázta. Mint fogalmazott, ez pedig jelentős erkölcsi kérdéseket vet fel: hogyan lehet egy olyan társadalomban élni, ahol megszűnik a jó és a rossz, és helyettük normális és abnormális kategóriákkal jellemezzük cselekedeteinket?
Az előadások után a szakemberek megválaszolták az esemény résztvevőinek kérdéseit.
Horváth Dóra
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
