Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes köszöntőjében felidézte: a kiállításnak helyt adó Semmelweis Szalonban immár 12 éve mutatkoznak be hazánk művészei. Ez idő alatt több mint 100 tárlat valósult meg, melyben nagy szerepet játszott Varga Edina textiltervező-iparművész, a Semmelweis Egyetem művészeti tanácsadója. A szakember a napokban kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenységért Ferenczy Noémi-díjban részesült. A rektorhelyettes a megnyitón arról beszélt, hogy a mai fiatal generáció 3 másodperces pillanatokban él, óriási információ tömeg zúdul rájuk, de egyre kevesebb idő van ezeket befogadni; ez a kettősség jellemzi korunkat – mutatott rá. De az információ még nem tudás, annak szintetizálása, megszűrése vezethet csak el a megismeréshez. Azonban nem elég megismerni és tudni, feladatunk ennek a tudásnak az átadása mások számára; ennek a tudásnak a birtokában keressük a bölcsességet, és saját létünk értelmét a világban. Ebben segít a tudomány és a művészet, illetve Serényi H. Zsigmond is képeivel, melyekben megjelenik a tisztaság, a rend, a hosszú, nem 3 másodperces megfigyelésekből fakadó képi megjelenítési világ – fogalmazott a rektorhelyettes.
Galéria
Ahogy a legtöbb művésznek, Serényi H. Zsigmondnak is több alkotói időszaka volt, festett tájképeket, akvarelleket, csendéleteket, táblaképeket, készített kollázsokat, képgrafikákat, de az idő előre haladtával folyamatosan törekedett a letisztultabb, konstruktív képi megfogalmazásokra. A geometrikus formarendszerrel való kapcsolata a kilencvenes években kezdődött – ebben a periódusban érezte meg a tiszta geometriában lévő szellemi erőt és formai lehetőségeket – idézte fel. A festőnek végig kell mennie a neki szánt „úton”, amelyet becsülettel végigjárva a művészi alkotások hitelessé válnak – vallja a művész, aki legújabb alkotásaiban a térviszonylatok problematikájával és a formák térben való elhelyezkedésének törvényszerűségeivel foglalkozik. Festészetében a kompozíciók folyamatossága teszi lehetővé az újabb és újabb munkák létrehozását.
Amikor kitekintek a műterem ablakán, mindenütt geometrikus épületformákat látok, amelyek a maguk törvényszerűségei alapján láthatók. Ez tiszta térgeometrikus világ létrehozására inspirál. Festőként a képi tisztaság megvalósítása a legfontosabb számomra, amire a geometrikus festészetben találtam meg a megoldást”
– fogalmazott. Mint mondta, a geometrikus ábrázoláson belül is megkülönböztetünk két irányt: az egyik a tiszta geometria, ami síkban festett formákból áll, a másik a posztgeometria, ahol megpróbálják a síkból a térbe kihozni a megfelelő formát. A művész, elmondása szerint a geometrikus formákat a síkból kiemelve használja, ami egyedülálló módszernek számít. Nagyon finom, különböző vastagságú fonalak applikálásával éri el a térgeometriai, plasztikus hatást. Színeket nem használ, ugyanis azt vallja: a színek elveszik az ember figyelmét, a fehér színben pedig minden benne van – összegezte a megnyitón a művész beszélgetőtársa, a szintén Munkácsy-díjas Dréher János festőművész. Hozzátette, Serényi H. Zsigmond stílusteremtő, alkotásai mind egy folyamat részeként értékelhetők, melyben egyszerre van jelen a feszültség és a nyugalom. A horizontális vonalak az abszolút nyugalmat jelképezik, a háromszög csúcsai, a találkozások pedig a feszültség különböző fokozatai – fejtette ki.
Serényi H. Zsigmond reklámgrafikusként is dolgozott, ahol szintén a geometria dominál, ez gyakran felfedezhető a munkáiban is. Alkotásai általában egymásból következnek, amint elkészül egy, máris látja maga előtt a következő kompozíciót.
Az eseményen Györffy Gergely hegedűművész játszott. A kiállítás – előzetes bejelentkezés után – 2022. április 18-ig tekinthető meg.
Bódi Bernadett
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
