A Szenátus szeptemberi döntése értelmében a Műszaki Főigazgatóságból kiválva önálló, a kancellár közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységként létrejött az Informatikai Főigazgatóság. „Az átalakulásnak köszönhetően az egyetem informatikai rendszerének működtetése, fejlesztése, és az ezzel kapcsolatos egyetemi stratégiai célok megvalósítása nagyobb hangsúlyt és hatékonyabb szervezeti megoldást kap” – ismertette Czinderi Gábor, az új szervezeti egység főigazgatója, akinek nem idegen a felsőoktatás közege, hiszen műszaki vezetőként, majd a kancellári rendszer bevezetését követően kancellár-helyettesként közel 22 év után mondott búcsút a Corvinus Egyetemnek.
„Eredeti szakmámat tekintve villamosmérnök és tanár vagyok, de pénzügyi tanácsadói végzettséget is szereztem, hogy legyen rálátásom egy másik világra is. Mindig is szerettem határterületeken dolgozni, ahol több szakma keveredik. Érdekesebb több dologban is otthon lenni, több a kihívás és számomra ez az igazán izgalmas” – mondta a főigazgató.
Hangsúlyozta, vezetőként kiemelt célja, hogy a főigazgatóság a követő típusú alapinfrastruktúra-üzemeltető státuszából kilépve proaktív, környezetalakító és egy jóval szélesebb tevékenységi körű informatikát alakítson ki.
Mint azt Czinderi Gábor kiemelte, a főigazgatóságnak sok szakmai célt kell megvalósítania, de a felhasználók által jól érzékelhető fájdalompontokra is fontos mielőbb releváns válaszokat adnia.
„Az egyik fájdalompont, amit meg kell szüntetnünk, hogy a különböző munkafolyamatokhoz kapcsolódó egyedi szigetmegoldások felhasználónevei, és kapcsolódó jelszavai ma különböznek, vagyis a felhasználóknak minden új rendszer bevezetése során újakat kell megtanulniuk. A cél, hogy lehetőség szerint egyetlen digitális identitást képviselő azonosítót alakítsunk ki, amivel minden egyetemi szoftveres infrastruktúra használható. Ez talán nem látszik elsőre jelentős problémának, ugyanakkor az évtizedek óta organikusan fejlődő informatikai ökoszisztéma ilyen irányú egységesítése az egyik legnagyobb szakmai kihívást jelentő feladatunk jelenleg” – hangsúlyozta a főigazgató.
A másik nagy kihívás a csoportmunka integrált informatikai támogatásának hiánya. Az egyetemekre, így a Semmelweis Egyetem polgáraira is általában jellemző a csoportmunka. Ezek a csoportok rendkívül heterogének és nagyon gyorsan változnak. Olyan környezetet kell biztosítani, amely ezeknek a dinamikusan változó közösségeknek is hatékony együttműködést biztosít.
Az idei tervünk az Office 365 felhő alapú kollaborációs szolgáltatás bevezetése a teljes egyetemen, amely a jelenleg használt GroupWise levelezőrendszer leváltása mellett számos új lehetőséget is biztosít a felhasználók részére. Reményeink szerint a pilotok el tudnak indulni a második negyedévben, és már az első körben komplett szervezeti egységek váltanak Office 365 környezetre. Az előzetes tervek szerint a teljes átállás lépésről lépésre, az év végéig történne meg
– vázolta a terveket Czinderi Gábor. Aláhúzta, ezt a komoly folyamatot komplett edukációs programmal fogják támogatni együttműködve az oktatásmódszertannal és humán erőforrásokkal foglalkozó egyetemi szervezeti egységekkel. Professzionális oktatási megoldásokkal készülnek, hogy mindenkinek megkönnyítsék váltást.
A fentiek mellett fejlesztéseket terveznek a nem informatikai, de kapcsolódó területeken is. Az informatikai beszerzések jelenleg több hónapos átfutási idővel valósulnak meg, amelyet Czinderi Gábor tervei szerint akár 3-4 napos szállítási határidőre lehetne csökkenteni a jelenleg létező megoldások kibővítésével. „Kategóriákra bontva kiválasztanánk pár olyan standard terméket, amelyek jól használhatóak a különböző munkakörökben. Ezekből beszereznénk és raktároznánk nagyobb tételeket, majd egy online, webáruházhoz hasonló oldalon keresztül lehetővé tennénk az igények leadását” – ismertette.
A jövőben integrációs feladatok is várnak a főigazgatóságra, hiszen a Semmelweis Egyetem organikus fejlődéséből kifolyólag számtalan területen egymástól független „szigetrendszerek” jöttek létre, amelyek összekapcsolása, egységesítése kiemelten fontos feladat.
A főigazgató rámutatott, a Semmelweis Egyetem korábban is számos fejlesztést hajtott végre az ügyvitel digitalizálása területén, amelyek mindenképpen pozitívak, mivel egy adott problémára releváns választ adtak, azonban jellemzően a már korábban említett – másokkal nem integrált – szigetrendszerek számát növelték, és sok esetben a folyamatok újragondolása csak részlegesen valósult meg. „Ebben a munkában az informatika a szakma – a klinikum, az oktatás, a kutatás és a támogató tevékenységek – szolgálóleánya, vagyis ezen a területen igénymenedzsmenttel és professzionális fejlesztéstámogatással tudjuk segíteni a digitalizációs célok megvalósítását” – húzta alá.
„Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Semmelweis jelenlegi informatikai fejlettségi szintje egyáltalán nem rossz. Azonban az előrelépés érdekében el kell kezdeni összegereblyézni, újragondolni a folyamatokat, valamint az azokat támogató rendszereket” – fogalmazott.
Az új főigazgatóság felállásával egyidejűleg három igazgatóság jött létre. Az Informatikai Alapinfrastruktúra és Kiemelt Alkalmazások Igazgatósága felelős a hálózati fizikai infrastruktúra, a szervereink valamint a nagy rendszereink (MEDSOL, Neptun, SAP) üzemeltetéséért, de a távközlés felügyelete is a feladatai közé tartozik. „Gyakorlatilag ez az igazgatóság viszi az üzemet, azaz azokért a feladatokért felelnek, amelyek folyamatos és zökkenőmentes biztosítása elengedhetetlen” – emelte ki Czinderi Gábor.
Az Informatikai Fejlesztési Igazgatóság – ahogyan a neve is jelzi – tevékenységét a fejlesztések adják. Ezeknek a fejlesztéseknek a támogatását az üzleti igény megfogalmazásától és megvalósításától egészen a működtetésig fel kell építeni egy szervezeti egységen belül, integrálva az eddig nem vagy részlegesen és szétszórtan megvalósuló támogató szolgáltatásokat. „A távolabbi cél pedig, hogy a proaktívabb működés jegyében szeretnénk partnerek lenni abban, hogy ne mindig csak a hozzánk érkező kéréseket hajtsuk végre, hanem idővel eljussunk odáig, hogy mi kínáljunk megoldásokat. Emellett minden fejlesztésben részt kívánunk venni az igényt megfogalmazó szervezeti egység szükségleteinek megfelelően, de legalább a nyomon követés és szakmai felügyelet szintjén. Mindehhez jelentős új, üzleti-elemzői, szervezői és fejlesztői humánerőforrás bevonása szükséges” – összegezte a főigazgató.
Ahogyan az új vezető fogalmazott, újra kell szervezni a felhasználók támogatását. Átlátható és érthető formában meg kell fogalmazni és fel kell építeni azt a szolgáltatási portfóliót, amelyet az IT biztosít a felhasználói számára – elsődlegesen ez az Informatikai Ügyféltámogatási Igazgatóság feladata.
„Sok esetben a felhasználó nem tudja, mi az, amit elvárhat a támogatótól, és a támogató sem tudja, hogy mi az, amit nyújtania kell. Szeretnénk eljutni odáig, hogy a felhasználók különböző köreiről, célcsoportjairól egyeztetve kialakítsunk egy sztenderd szolgáltatási listát. Amennyiben később felmerül olyan igény, amely erről a listáról hiányzik, akkor majd építünk arra erőforrást. Azonban először fel kell mérni az igényeket” – részletezte a terveket. Hozzátette, valószínűleg szükség lesz egyfajta tagozódásra, ugyanis másfajta támogatást igényel a klinikum, az oktatás és az adminisztráció.
„Jelenleg az informatikával foglalkozó szakembereknek csak bizonyos százaléka dolgozik az Informatikai Főigazgatóságon, a többi, hasonló feladatot ellátó kolléga más szervezeti egységeknél van állományban, így a támogató rendszer nem egységes” – fogalmazott Czinderi Gábor kiemelve azt a jövőbeli célt, hogy megvalósuljon ezen szakemberek legalább szakmai szintű integrációja.
„Azt szeretném elérni, hogy amikor informatikai támogatásról beszélünk, akkor azon mindenki ugyanazt értse az egyetemen, függetlenül attól, hogy informatikai jellegű feladatait az Informatikai Főigazgatóságon, vagy más szervezeti egységben végzi. A cél, hogy igazi, szervezett élő kapcsolat jöjjön létre a különböző szervezeti egységekben informatikai feladatokat ellátó munkatársak között. Ennek érdekében évente 6-10 alkalommal meghirdetett képzésekkel, szakmai fórumokkal szeretnénk első körben biztosítani a folyamatos találkozást, az együttműködéshez szükséges kapcsolatok kialakítását” – vázolta fel elképzeléseit a főigazgató.
Czinderi Gábor hangsúlyozta, az új szervezeti felállás teret ad az általa felvázolt és az azokon túlmenően szükséges, kevésbé látványos, de szakmailag igen fontos (pl.: IT biztonság, egységes hálózat és eszközmenedzsment) változtatások végrehajtására. „Korábban az informatikai feladatok egy másik főigazgatóságba ágyazott szervezethez tartoztak. Abban a rendszerben az IT számára kisebb volt a mozgástér. Az egyetem digitális transzformációs céljaihoz illeszkedő szervezeti döntéssel létrejött főigazgatósági formával azonban ez reményeim szerint jelentősen megváltozik, és kollégáimmal együtt úgy gondoljuk, élni tudunk és élni fogunk a lehetőséggel” – emelte ki.
Horváth Dóra
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
