Dr. Dezső Tamás egyetemi tanár, a könyv megjelenését támogató Batthyány Lajos Alapítvány elnöke köszöntő beszédében röviden bemutatta a fennállásának 30 éves évfordulóját ünneplő alapítványt, amelyet Antall József miniszterelnök hívott életre 1991-ben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közel két éve tartó járványhelyzetben az élet- és orvostudomány jelentősége még inkább felértékelődött, és kiemelt szerepet játszik a társadalmi viselkedés irányításában, támogatásában. Köszönetet mondott dr. Merkely Bélának és a teljes hazai orvostársadalomnak az elmúlt időszakban mutatott heroikus helytállásért.
A dr. Merkely Béla életpályáját bemutató „Gyógyítás szívvel-lélekkel” című könyv szerzőjének, Ézsiás Erzsébetnek a gondolatait távollétében Ratkovics Lili tolmácsolta. Az írónő felidézte: 2021 januárjában, a járvány második hullámában kezdték el a beszélgetéseket dr. Merkely Bélával, kezdetben az Üllői úti rektori irodában, majd később a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. Utóbbi helyszín a könyv főszereplőjének második otthona, ahol a munkatársak mind szigorú, de igazságos és segítőkész vezetőnek írták le. Egy érdekes életet és egy nagyszabású szakmai pályafutást mutat be a könyv, amelyből megismerhetik az olvasók a szakma szerelmesét, a szívgyógyászat megszállottját, aki szívvel-lélekkel végzi a munkáját, az emberi élet megmentését – fogalmazott az írónő.
A borítót tervező Madarassy István Kossuth-díjas ötvösművész és szobrász beszédében kiemelte: ez a 10. kötet, ami megjelent a Lexica Kiadó gondozásában a Magyar tudósok sorozatban. A tervezésnél mindig arra törekedett, hogy a könyv tartalma és a külcsín harmonizáljon. Ezért tette a borítóra a főszereplő második otthona, a városmajori klinika gyönyörű kovácsoltvas bejáratát, amelyet az operáló kéz foglal körbe, szívvel és lélekkel – adott betekintést a borító mögött álló gondolatba.
„Egy olyan életpálya bemutatásáról szóló kötet van a kezünkben, amely egy tudós tanárt, egyetemvezetőt, közéleti személyiséget mutat be emberként egy nem mindennapi környezetben, egy nagy család tagjaként – hangsúlyozta laudációjában dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Hozzátette: aki elolvassa a könyvet, megtudhatja, milyen háttér kell ahhoz, hogy valaki sikerrel fusson be egy ilyen pályát. Az ELTE rektora az ókori emlékállítási szokásokra is visszatekintve részletesen beszélt arról, hogy egy életpályának a könyv formájában történő bemutatása – amely tiszteletállítás, visszatekintés és példamutatás is egyben – honnan ered. Kitért rá, hogy a könyvből megtudhatjuk, mi szolgálhat példaként egy pályakezdő fiatalnak. Dr. Merkely Béla esetében első helyen a család említendő, ám az innen kapott indíttatás mellett nagyon fontos az egyetemi tanulmányok színhelye, a mai Semmelweis Egyetem, ahova – mint azt a könyv is hangsúlyozza – elsőre felvették. Dr. Borhy László kiemelte még a fontos tudományos közeget jelentő heidelbergi időszakot, az itt kapott inspirációkat, és azt a tényt, hogy a könyv főszereplője egy munkahelyen tudta befutni eddigi pályáját – 1991-ben lépett be először az egyetem Városmajori Klinikájára.
Rámutatott, hogy a kötetben visszaköszön az elődök tisztelete is: a példakép dr. Szabó Zoltán professzor portréja mai napig dr. Merkely Béla irodájának falán függ, ahogy tutorát, dr. Juhász-Nagy Sándort is nagy megbecsülés illeti.
Dr. Borhy László emlékeztett arra, hogy dr. Merkely Béla az 56. a Semmelweis Egyetem rektorainak sorában, és második a családjában, aki betölti ezt a tisztséget. A nagy előd, Galántai Fodor József, a közegészségtan első professzora üknagybátyja volt, és példaképként szolgált számára a járvány elleni küzdelemben is – utalt rá az ELTE rektora, aki egy 1970-es évekből származó, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott Fodor József emlékérmet adott át dr. Merkely Bélának saját gyűjteményéből.
Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora laudációjában megosztotta, hogy 10 éve találkozott először dr. Merkely Bélával, aki szívkatéteres beavatkozást végzett rajta. A könyv főszereplője nemcsak szívvel-lélekkel, de szenvedéllyel és a tudás erejével gyógyít, és így építette fel a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikát is – emelte ki. Mint elmondta, amikor bent feküdt a klinikán, saját maga is megtapasztalhatta, hogy dr. Merkely Béla akár vasárnap este 10-kor is bemegy az intenzív kórterembe. „Lenyűgöző, ahogy a családjáról, a múltról beszél, és az a teherbírás és munkatempó is, amit diktál. Mai napig rektorként is operál, és azt az elvet vallja, hogy orvosképzést csak betegágy mellett lehet folytatni – és ez így van, szakmai és emberi szempontból egyaránt. A könyv csodás példamutatás összetartozásról, családról, hivatásról, gyógyításról és emberről” – fogalmazott dr. Sótonyi Péter. Kiemelte: sokat köszönhet dr. Merkely Bélának a magyar tudomány, az orvoslás és a magyar lakosság, és köszönet illeti azért is, hogy a járvány elleni küzdelem élére állt. Büszke vagyok rá, hogy Magyarországon az Állatorvostudományi Egyetemen lett először díszdoktor – tette hozzá.
Dr. Merkely Béla beszédében Ferenc pápát idézte, aki azt mondta: „Az előrelépés a gyökereinkhez való visszatéréssel kezdődik.” A rektor a könyv legfontosabb üzenetének azt tartja, hogy az előre- és a hátratekintés megfelelő egyensúlyát biztosítani kell. Beszédében felidézte a 102 éves korában elhunyt nagymamája személyét, aki a család legfőbb összetartó ereje volt, valamint szólt a dédnagyszülők által megteremtett családi otthonról is, amely mai napig az elindulás és visszatérés helyszíne. Köszönetet mondott a felkérésért és Ézsiás Erzsébet írónő kitartó munkájáért, hangsúlyozva: a kötet maradandó emléket állít a számára fontos gyökereknek, amelyek meghatározták milyen orvos, milyen ember lett. Mint elmondta, belgyógyász nagypapájától, dr. Merkel Keresztélytől „kapott” mondat a mai napig alapvetően meghatározza a betegeivel való beszélgetést, de a műtétek végzését is. Ő azt vallotta: „Ha beteghez készülsz, fiam, akkor tedd magad kényelembe, készülj rá teljesen, és fordulj felé minden figyelmeddel!” Kitért arra, hogy orvossá válásában nagypapája és apósa, dr. Tasnádi Géza mellett szerepet játszott üknagybátyja, Fodor József személye is, aki a hazai népegészségügy és epidemiológia úttörője, és a pesti tudományegyetem rektora is volt, akinek emléke a családjában már gyermekkorában is nagy megbecsülésnek örvendett.
Szólt arról is, hogy a felmenők mellett nagyon büszke gyermekeire: a lányára, Petrára, aki nőgyógyászként jelenleg COVID-osztályon dolgozik, a nagyobbik fiára, Gergőre, aki a Harvard Egyetemen kutat ortopédiai témában, és kisfiára, Marcira, aki még általános iskolába jár, de biztos benne, hogy ő is megtalálja majd az útját. „Az ismert Goethe-idézetben szerepelő gyökereket és szárnyakat megkaptuk a felmenőktől, a nagyszülőktől és szülőktől, és ezt tovább tudtuk adni a gyerekeknek” – fogalmazott.
Beszélt arról is, ahogy a sport 3 éves korától természetes módon a mindennapok része volt nála, és a mai napig élete nélkülözhetetlen eleme. Dr. Merkely Béla úgy fogalmazott, a családja mellett a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára a legbüszkébb, amelyet második otthonának tart. Felelevenítette, amikor 30 éve belépett a klinikára, négy kardiológus dolgozott az intézményben. Azóta nagyon sokat fejlődött a szívgyógyászat, mi is kiírhatnánk a bejárathoz a Mayo Klinika jelmondatát: a beteg érdeke az első, a beteg gyógyulása a legfontosabb – és ezért mindent meg is tud tenni – fogalmazott. Beszédében megemlékezett fontos mentorairól, dr. Szabó Zoltánról és dr. Juhász-Nagy Sándorról is.
Interjú dr. Merkely Béla rektorral a könyv bemutatása kapcsán
Mit mondana a leendő olvasóknak, mi a könyv legfontosabb üzenete?
Amikor előre szeretnénk menni, akkor előbb hátra kell tekintenünk és meg kell néznünk, milyenek a gyökereink és miből táplálkozunk. Ezt Ferenc pápa – akit a könyvbemutatón is idéztem – úgy fogalmazta meg: „Az előrelépés a gyökereinkhez való visszatéréssel kezdődik”. Emellett ha eljutunk valahova, akkor is érdemes visszanézni, hogy kik voltak azok, akik ebben nekünk segítséget nyújtottak, kik voltak a mentoraink, kiktől mit tanultunk és ezt miként tudjuk továbbadni. Fontos tervem, hogy azt a műhelyt, amit felépítettünk a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán folyamatosan tehetséges emberek sokaságával töltsem meg – abban hiszek, hogy ez hatással lesz Magyarország szívgyógyászatának jövőbeli fejlődésére is.
A könyv az eddigi életpályáját mutatja be, mit lát jövőbeli célként maga előtt?
A Városmajor sokat fejlődött, úgy érzem, a csúcson van, ezért most a Semmelweis Egyetem fejlesztése van célként előttünk: hogy bejuttassuk a világ 100 legjobb egyeteme közé és Európa legkiválóbb orvosait, fogorvosait, gyógyszerészeit, szakdolgozóit és egészségügyi szakembereit képezzük. Ígéretesek a lehetőségeink, de az utat még nem jártuk be, és ez egy lényegesen nagyobb falat, mint egy klinikát eljuttatni a világ élvonalába. Nagyon jó pozícióból indulunk, de rengeteg feladat van még előttünk. Ehhez alapvető fontosságú a gondolkodás egyetemi szintre emelése, vagyis legyen teljesen általános, hogy aki az egyetemen lesz orvos az oktat, kutat és gyógyít egyszerre. Szeretnénk ha minden diszciplínában ez lenne a vezető szemlélet. Ennek a kulcsa, hogy mindenhol alakuljanak ki műhelyek. Ha van mentor és műhely, az mágnesként fogja vonzani a tehetséges fiatalokat.
Ön hogyan választja ki a legtehetségesebbeket?
Egyszer ezt a kérdést feltettem Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó barátomnak, ő azt mondta, a tehetséges vízilabdást gyorsan fel lehet ismerni arról, hogyan fogja a kezében a „kanalat”, vagyis a vízilabdát. Amikor egy új rezidens érkezik hozzánk, akkor az első beszélgetésből a motiváltságot tudom lemérni, az viszont, hogy kiből mi lesz egy-két éves közös munkával állapítható meg. Ennek során azt figyelem, hogy a rábízott, akár apró feladatot milyen lelkesedéssel, milyen körültekintéssel, milyen alaposan végzi el, és van-e a végrehajtásban eredetiség. Hogy nemcsak letudja a munkát, hanem végiggondolja a teljes feladatot, folyamatot, és végül a maximális megvalósításra törekszik. A beteg érdeke azt kívánja, hogy ne 80 százalékos eredményt, hanem minimum 101 százalékot tudjunk elérni, mert az a biztos, abból még egy százalékot engedhetünk.
A könyvbemutató végén kerekasztalbeszélgetés következett dr. Merkely Bélával és a könyv előszavát jegyző dr. Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázóval. Ennek során dr. Faragó Tamás kiemelte, hogy a sporttársadalom úgy gondol dr. Merkely Bélára, mint akire minden pillanatban lehet számítani, ha orvosi probléma adódik. Hozzáállásával és szakértelmével egy-két aranyérmet biztos szerzett Magyarországnak – fogalmazott.
Galéria
A Gyógyítás szívvel-lélekkel, Merkely Béla életpályája című könyv a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával és a Lexica Kiadó szakmai hozzájárulásával jelent meg.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
