Dr. Hegyi Péter előadását a hasnyálmirigy (pankreász) felépítésével, és működésének felvázolásával indította. Mint fogalmazott, a hasnyálmirigy nagyon sokrétű szerv, amely két fontos állományi részből áll. Az úgynevezett külső elválasztású mirigyek elsősorban az emésztéshez szükséges nedveket termelik – beleértve az acinus sejtek által kiválasztott emésztőenzimeket és a bikarbonátot –, amelyek a pankreász vezetéken keresztül a vékonybélbe jutnak, és kiemelt szerepük van az emésztésben. A másik nagy egység a Langerhans-szigetek: az itt található béta-sejtek hormonokat állítanak elő, többek között a cukoranyagcserében rendkívül fontos szerepet játszó inzulint termelik. A hormonok közvetlenül a vérpályába jutnak be.
A hasnyálmirigy funkciójának megértéséhez a szakember ismertette az emésztés folyamatát. „A gyomornak két nagyon fontos feladata van, egyrészt a savas kémhatású közeg sterilizálja a táplálékot, másrészt az emésztőenzimeket egy vezetékrendszeren keresztül a duodenumba, vagyis a patkóbélbe juttatja” – magyarázta. Kiemelte, a szervezetünk által kialakított okos rendszernek hála csak ott aktiválódnak a fehérjét, szénhidrátot, zsírokat és más tápanyagokat bontó enzimek, ahol szükség van rá, azaz a vékonybélben. „Amikor a nagyon savas, 1-es, 2-es körüli pH értékű gyomornedvtartalom lekerül a vékonybélbe – ahol lényegében az emésztés zajlik –, akkor a bikarbonátban gazdag folyadék semlegesíti a savas tartalmat, és olyan 7-es, 8-as pH érték alakul ki” – összegezte dr. Hegyi Péter.
Komoly károsodás alakulhat ki azonban, ha valamilyen stressz éri a hasnyálmirigyet. Leggyakrabban epe vagy alkohol hatására az emésztő enzimek a szerven belül aktiválódnak, és beindul a hasnyálmirigy önemésztődése, amely sejthalálhoz is vezethet – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, a hasnyálmirigy-gyulladás a leggyakoribb kórkép, ami a hasnyálmirigyben előfordulhat, ráadásul a betegség megjelenésének gyakorisága tízévente közel 20-30 százalékkal növekszik.
„A súlyos fokú hasnyálmirigy-gyulladás semmivel sem enyhébb, mint egy infarktus vagy egy stroke. A halálozási átlaga 28 százalék körülire tehető, tehát majdnem minden harmadik beteget elveszítünk. Ráadásul mivel a hasnyálmirigy-gyulladásnak nincs speciális terápiája, nagyon nehéz az érintett a betegeket meggyógyítani” – emelte ki a szakember.
Hozzátette, külön nehézséget jelent a hasnyálmirigy betegségek ellátásának multidiszciplináris jellege, hiszen a betegek komplex kezeléséhez gasztroenterológus, radiológus, patológus, sebész, genetikus, onkológus, dietetikus folyamatos konzultációja szükséges. A probléma feloldására az e területen történő kutatások lefolytatása, illetve azok eredményeinek a betegek kezelésébe történő beépítése lehet a megoldás, világított rá az előadó hangsúlyozva, hogy gyakorlatilag ez a transzlációs szemlélet lényege.
A transzlációs medicina az alapértelmezés szerint az alapkutatások és klinikai kutatások eredményeinek, bővebben pedig mindenféle kutatási eredmény (alapkutatási, meta-analízis, kohort analízis, klinikai vizsgálat) mihamarabbi visszajuttatása a betegellátásba
– összegezte dr. Hegyi Péter. Kiemelte, minden terület akkor tud javulni, fejlődni, ha a kutatás intenzitása erős. Ennek metódusát és fontosságát három kutatási példán mutatta be.
Dr. Hegyi Péter elmondta: a transzlációs medicina oktatási modell pilot programját korábban a Pécsi Tudományegyetemen indította el kisebb számú hallgatóval, ennek a teljes intézményre való kiterjesztése valósult meg 2021-ben a Semmelweis Egyetemen a Transzlációs Medicina Központ létrejöttével.
A szakember felhívta a figyelmet a hasnyálmirigy betegségekkel kapcsolatos strukturált adatbázis kiépítésének fontosságára, megemlítette továbbá, hogy Magyarországon már elkezdődött ezen adatok gyűjtése. „Az elmúlt tíz évben rendkívül komoly fejlődés történt a hasnyálmirigy betegségek területén, illetve jelentősen nőtt a tudományos aktivitás is” – zárta előadását dr. Hegyi Péter.
Az előadás diasora ide kattintva tekinthető meg.
Az előadásról készült videó visszanézhető az egyetem YouTube csatornáján.
Dr. Hegyi Péter a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának, a hasnyálmirigy-betegségek részlegének vezetője, professzor. Egyetemi diplomáját a mai Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán vette át. PhD-fokozatát, majd habilitációját szintén Szegeden szerezte. Akadémiai doktori értekezését 10 évvel ezelőtt védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. Belgyógyász, gasztroenterológus és klinikai farmakológus szakvizsgát tett. Fő kutatási területe a hasnyálmirigy gyulladás kialakulásának és terápiájának vizsgálata, illetve a hasnyálmirigy-vezetéksejtek élettani és kórélettani működésének feltárása. Nemzetközileg is elismert, magas színvonalú hasnyálmirigy-kutató központot épített ki Pécsett és Szegeden. A hasnyálmirigy vizsgálatával kapcsolatban létrehozott egy klinikai hálózatot is, amely 28 ország 110 kórházát tömöríti. Kezdeményezője a transzlációs medicina hazai meghonosításának. Vezetésével jött létre hazánk első ezzel az iránnyal foglalkozó intézete 5 évvel ezelőtt Pécsett. Az idei évtől immár a Semmelweis Egyetemen is megvalósulhat ez a modell. Az Európai Tudományos Akadémia tagja, a szervezet Klinikai Osztályának elnökhelyettese, a jövő évtől pedig elnöke. A Szegedi Tudós Akadémia, a Nobel-díjas kutatókat és tehetségeket összekötő multigenerációs tehetséggondozó program egyik alapítója és programigazgatója. Részt vett számos nemzetközi tanulmányúton, konferencián. Vendégkutató volt több egyetemen az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban.
Horváth Dóra
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, illusztráció: Pexels
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
