A 32 éves Péternek mindig nehézséget okozott, hogy barátokat találjon, osztálytársai között soha nem érezte jól magát, munkahelyén sem ment a beilleszkedés, párkapcsolata pedig még nem volt. Szorongásos panaszai miatt fordult pszichológushoz, de a kezelés nem hozta meg a várt eredményt, ezért a szakember tanácsára kivizsgáláson vett részt, amely során autizmus spektrum zavart és depressziót állapítottak meg nála. Ezután újabb nehézségekkel szembesült, ugyanis a diagnózisok birtokában sem volt világos, hogy milyen segítséget is kaphatna problémáira.
Jelenlegi tudásunk szerint az autizmus spektrum zavar az idegrendszer szokásostól eltérő fejlődése következtében alakul ki, a lakosság 1-2 százalékát érinti, és gyakran társul szorongással, depresszióval vagy más pszichés betegségekkel. Az autizmussal kapcsolatos szemlélet változása miatt ma már sokan vannak, akiknél az enyhébb tünetek és a jó beszédkészség miatt csak felnőttkorban derül ki, hogy a „spektrumon vannak”. Az ő esetükben a gyógypedagógiai fejlesztés önmagában nem mindig célravezető és általában nem is elérhető. Az érzelmi tünetek felmérését és kezelését azonban gyakran nehézzé teszi, hogy az autizmussal élők nem mindig tudják felismerni és elmondani saját érzelmi állapotukat. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának kutatói az autizmus spektrum zavar pszichológiai és neurobiológiai alapjainak jobb megértését és ennek segítségével a terápiás lehetőségek javítását tűzték ki célul, és vizsgálataikba résztvevők jelentkezését várják.
A kutatócsoport, melynek vezetői dr. Czobor Pál, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi docense és dr. Kakuszi Brigitta, a klinika tudományos munkatársa nemzetközi viszonylatban is úttörőnek számító módszer segítségével két résztvevő agyi tevékenységét regisztrálják egy időben. Vizsgálatukban egy-egy autista és neurotipikus (így nevezik azt, akinek szokásos módon fejlődik az idegrendszere) személy egymástól elválasztva, de egy időben számítógépes feladatokat old meg, miközben visszajelzést kapnak egymás teljesítményéről. Agyi tevékenységüket két, egyenként 256 csatornás EEG rögzíti (a módszer teljesen fájdalommentes). A vizsgálat várható eredményei, azon túl, hogy az autizmusban észlelhető társas megismerési nehézségek biológiai hátterének jobb megértését segítik, hozzájárulhatnak ezen nehézségek neurofeedback (a neurális tevékenység visszajelzésén alapuló) kezelési módszereinek kidolgozásához is.
A vizsgálathoz 2022. június 30-ig lehet csatlakozni. Érdeklődni, illetve jelentkezni az alábbi email címen lehet: kakuszi.brigitta@med.semmelweis-univ.hu.
A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika másik vizsgálatában dr. Farkas Kinga adjunktus és kutatócsoportja online kérdőíves felmérésükhöz várják nagyszámú neurotipikus, autista és önmaguknál autizmust feltételező személy jelentkezését 2022. január végéig. Vizsgálatukban olyan kérdőívcsomag összeállítását tervezik, aminek a napi rutinba való bevezetése elősegítené az autizmushoz gyakran társuló mentális betegségek (pl. depresszió, szorongás) felismerését és hatékony gyógyszeres vagy pszichoterápiás kezelését. A felmérés emellett a társas kapcsolatokra, valamint önmagunk és a külvilág érzékelésének sajátosságaira vonatkozó kérdéseket is tartalmaz, mely az állapot jobb megértésében és az érintettek hatékonyabb támogatásában nyújthat támpontot a szakemberek számára.
A kérdőív ide kattintva érhető el. https://autizmuskutatas2021.formr.org/
Dr. Szuromi Bálint, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
