Bevezető beszédében dr. Merkely Béla rektor bemutatta dr. Gloviczki Péter munkásságát. Kiemelte: amellett, hogy a Semmelweis Egyetem díszdoktora és Semmelweis Budapest Award díjasa, ő a legnagyobb karriert befutott magyar származású sebész, aki évtizedekig dolgozott az Egyesült Államokbeli Mayo Klinika Érsebészeti Osztályán, jelenleg pedig a világ vezető érsebészeti folyóiratának, a Journal of Vascular Surgery-nek a főszerkesztője. Számos tudományos publikációja mellett a rektor külön kiemelte, hogy karrierje során 85 érsebész szakorvost és 25 kutatót mentorált, amely mutatja azt a teljesítményét, hogy körülötte egy valódi érsebészeti műhely alakult ki. Hatalmas megtiszteltetés számunkra, hogy vendégeink és hallgatóink első kézből hallgathatják meg tőle, hogy miként írjunk kimagasló publikációt, és hogy jelentessük meg azt magas impakt faktorú lapban – fogalmazott dr. Merkely Béla.
Megköszönte dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettesnek a kezdeményezést, aminek mentén a korábbi Kutatói Szalon programsorozat átalakult, és immáron Tudományos és Üzleti Szalon néven fut tovább, a jelenlegi rendezvény is már ennek a része.
A sorozat új, szabadon választható tantárggyá minősült: azoknak a TDK- és PhD-hallgatóknak, akik legalább 8 előadáson részt vesznek összesen 1 kreditpont jár, a szakorvosoknak és szakgyógyszerészeknek pedig alkalmanként 4 szakképzési kreditpont.
Dr. Merkely Béla rámutatott, hogy dr. Ferdinandy Péter az idei évben is felkerült a világ legtöbbet idézett kutatóinak listájára. Emlékeztetett, hogy az egyetem ambiciózus célja a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye köré kerülni: az elmúlt 3 évben jól haladtunk, fél úton járunk és immár a 277. helyre előrelépve a top 1 százalékban vagyunk, de a második fele az útnak bizonyára nehezebb lesz – hangsúlyozta a rektor.
Köszöntötte a jelen lévő nemzetközi hallgatókat is, rámutatva, hogy az esemény a tudástranszfer mellett a kapcsolatépítésre is kiváló terepet jelent és akár jövőbeli nemzetközi szintű együttműködéseket is megalapozhat. Végezetül pedig megköszönte dr. Gloviczki Péternek azt a támogatást, amit eddig is nyújtott az egyetemnek, és átadta számára a Semmelweis Budapest Awardhoz újonnan tervezett arany kitűzőt, amely a díjazottaknak a Semmelweis Egyetemhez való kapcsolódását szimbolizálja.
Nagyszerű dolog tudományos felfedezéseket tenni, de még nagyobb dolog, ha hajlandóak vagyunk megosztani ezeket a felfedezéseket, és ezzel ösztönözni másokat is
– kezdte előadását dr. Gloviczki Péter, idézve William Mayo, a világhírű Mayo Klinika egyik alapítójának a szavait. Ezután pályafutása során, valamint az elmúlt 5 évben a Journal of Vascular Surgery főszerkesztőjeként gyűjtött tapasztalataira alapozva számos jó tanáccsal látta el a hallgatókat azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell jó tudományos cikket írni és elérni, hogy az egy nagyhatású, ún. „high impact” folyóiratban megjelenjen. Elmondta, hogy mindennek az alapja egy jó minőségű kutatás, ami szilárd, megbízható adatokon alapszik, magas szintű bizonyítékokkal alátámasztva. Ezt követően a tanulmány megírásakor a legfontosabb, hogy az egyszerű, lényegre törő módon és jó angolsággal legyen megírva, egy logikus struktúrában felépítve, világos alcímekkel ellátott részekre tagolva. Fontos, hogy objektív és pontos legyen a megfogalmazás, legyenek megfelelő statisztikák, ugyanakkor a kutatás korlátai is legyenek feltüntetve, a következtetések pedig a cikkben prezentált bizonyítékokra alapuljanak.
Kitért arra is, miért fontos, hogy a tanulmány egy high impact folyóiratban jelenjen meg: ezek a leginkább olvasottabb és idézettebb publikációk, a tudományos információk legmegbízhatóbb forrásai, az open access (nyílt hozzáférés) pedig azt biztosítja, hogy a legszélesebb körhöz jut el a kutatás eredménye – mutatott rá dr. Gloviczki Péter. Ezenfelül ezek a cikkek szigorú szakértői értékelésen (peer review) esnek át, a folyóiratok pedig plágiumdetektáló szoftverekkel rendelkeznek. „Összességében tehát a high impact kiadványok nemzetközi elismerést nyújtanak a kutatóknak, intézményeiknek és egyetemeiknek egyaránt” – fogalmazott.
A Semmelweis Egyetem példáján bemutatta, hogy a nagy hatású folyóiratokban megnövekedett publikációk száma és a magasabb idézettség miként járult hozzá ahhoz, hogy az elmúlt években előrébb tudott lépni az egyetem a nemzetközi rangsorokban. Rámutatott, hogy a Times Higher Education (THE) metodológiájában az idézettség mértéke 35%-os súllyal szerepel. Megosztott néhány jó tanácsot a kutatókkal arra vonatkozóan is, hogyan lehet elérni cikkük megjelenését egy high impact kiadványban. Ezek között szerepel a mentorokkal, több szerzővel közösen jegyzett publikálás, egy multidiszciplináris kutatás végzése, a cikk meghatározott, elfogadott irányelvek (pl. CARE, STROBE, PRISMA) mentén történő megírása, illetve nemzeti adatbázisok és klinikai nyilvántartások felhasználása a kutatás során. Fontos egy frappáns, jól megfogalmazott, megfelelő kulcsszavakat tartalmazó cím is, valamint az, hogy olvassuk el és legyünk tisztában az adott kiadvány szerzők részére megfogalmazott instrukcióival is, és ezeket maradéktalanul tartsuk be – jegyezte meg dr. Gloviczki Péter.
Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes előadásában emlékeztetett arra, mennyire fontos az egyetem elismertsége szempontjából az intézményben született tudományos cikkek népszerűsége. Nem elég kitűnő eredményeket publikálni, a hivatkozások számát is növelni kell – mondta. A kutatók dolga tehát a tudományos felfedezések utóéletéről is következetesen beszámolni nyilvánosan. A jó címválasztás és az, hogy tartalmaz-e releváns kulcsszavakat, szintén rendkívül fontos. Minél több ilyet tüntet fel a szerző, annál valószínűbb, hogy munkája a keresési találatok élén végez, tehát sokat idézett cikké válik – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Egy befolyásos ismeretségi kör kiépítése szintén hasznos lehet, hisz a szakmai kapcsolatok ápolása, a kiadványok szerkesztőivel és lektoraival való kapcsolattartás nagyobb esélyt jelent a publikálásra dr. Ferdinandy Péter szerint. A cikk megjelentetését azonban csak a legjobb (Q1 illetve Q2 jelzésű) folyóiratokra szabad bízni, melyeket olyan jelentős adatbázisokban is számon tartanak, mint a PubMed vagy a Scopus. Az idézettség növelése kapcsán a nyílt hozzáférés elengedhetetlen – mondta a rektorhelyettes, aki az “arany modellt” tartja optimális megoldásnak (mely a cikket végérvényesen elérhetővé illetve megoszthatóvá teszi online).
A tudományos eredmények megjelenése után az adattárakba, kutatási platformokra (például a ResearchGate-re vagy a Google Scholarra) is fel kell tölteni a beszámolót. A konferenciák kiváló alkalmat nyújtanak a további népszerűsítésre, a közösségi médiáról nem beszélve – tette hozzá dr. Ferdinandy Péter. A cikkek megjelentetésének titkairól bővebben itt lehet olvasni: https://lib.semmelweis.hu/publikacios_utmutato.
Galéria
A rendezvény végén a résztvevőknek lehetőség nyílt dedikáltatni dr. Gloviczki Péterrel az életútjáról szóló nemrég megjelent könyvet is, a “Varázsgömb és szike” című életrajzi kötetet, melynek szerzője Kő András.
Deme Tamás, Kiss Viktória
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
