„A mai eseményen elismerésben részesülők egyetemünk és hazánk legkiválóbb kutatói és szakemberei közé tartoznak: meghatározó szaktekintélyek és egyben saját területükön párját ritkító tehetségek, akik munkájukkal a tudomány és az egyetem fejlődését is szolgálják. A legnagyobb művészekhez hasonlóan olyan maradandó értékeket hoztak létre, mint senki előttük – kiemelkednek kortársaik közül, mi pedig a most átadott elismerésekkel ezeket a kiemelkedő eredményeket díjazzuk” – fogalmazott az Elméleti Orvostudományi Központban rendezett eseményen mondott köszöntőjében dr. Merkely Béla. Amint a rektor kiemelte, a ceremónián átadott elsimerések névadói – Semmelweis Ignác, Jendrassik Ernő, Huzella Tivadar, Hugonnai Vilma és Hári Mária – mind nemzetközi szinten is jelentős életművet hagytak maguk mögött, munkásságukra az orvos- és egészségtudományi területen máig építenek, emellett pedig mindannyian a Semmelweis Egyetemhez köthetőek.
Nagyjaink örök példaként állnak előttünk, a róluk elnevezett tudományos díjakat átvevők pedig az ő nyomdokaikba lépnek. Hozzájuk hasonlóan nemcsak az emberek gyógyításáért, az orvos- és egészségtudomány fejlesztéséért és honfitársaink életének javításáért, de intézményünk hírnevének ápolásáért is munkálkodnak. Ebben, vagyis legkiválóbb munkatársainkban rejlik az immár több mint 250 éves történelemmel, tradíciókkal rendelkező Semmelweis Egyetem valódi ereje
– hívta fel a figyelmet a rektor.
Dr. Merkely Béla emlékeztetett: az ünnepségen a 2020-as és a 2021-es tudományos jutalomdíjakat is átadják, ugyanis a tavalyi ceremónia a pandémia miatt elmaradt. Kiemelte az egyetem szerepvállalását a koronavírus elleni harcban, legyen szó a diagnosztikáról, a prevencióról, az oltásokról, vagy a fertőzöttek gyógyításáról. „A járvány alatt sem szünetelő, nehéz terepen folyó oktatás, kutatás és gyógyítás méltán eredményezte, hogy először a történelmünkben az egyetemek rangsorában az első 1%-ba kerültünk” – hívta fel a figyelmet a rektor, hozzátéve: a THE rangsor legfrissebb kiadása szerint a Semmelweis Egyetem 28 ezerből a 277. helyen áll a világ legjobb felsőoktatási intézményei között. A cél a top 100, valamint Európa 5 legjobb gyógyító egyeteme közé kerülni, ebben pedig a mostani díjazottak munkája is kulcsfontosságú – fogalmazott dr. Merkely Béla.
„Önök eddigi munkásságuk eredményeivel jelentősen hozzájárultak nemcsak egyetemünk, de hazánk tudományos hírnevének emeléséhez is, példát mutatva a fiatal generációnak” – mondta köszöntőjében dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. Hozzátette: az egyetemi vezetés minden segítséget megad a kutatásfejlesztési és innovációs (KFI) környezet megteremtéséhez, ami elsősorban a K+F tevékenységek támogató menedzsmentjét, illetve korszerű épített infrastruktúra kiépítését jelenti. „Már a tavalyi évben megkezdtük és a jövő évben teljessé tesszük a minden területre kiterjedő KFI támogató rendszer alapjainak felépítését, hogy a kutatóink munkáját még hatékonyabbá tehessük. Megkezdtük az jövő kutatási igényeit kiszolgáló Egészségipari Science Park tervezését is, melynek célja, hogy az egyetemen folyó értékteremtő kutatási eredmények minél hatékonyabban hasznosuljanak az egészségiparban” – fogalmazott, kiemelve hogy mindez nemcsak a hatásos, biztonságos és gazdaságos termékek kifejlesztéséhez, az egészségmegőrzéshez és a betegek gyógyításához, de a hazai gazdaság fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Semmelweis Ignác emlékérem és jutalomdíj
A 2020-as Semmelweis Ignác emlékérmet és jutalomdíjat dr. Tulassay Tivadar rector emeritusnak, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika korábbi igazgatójának ítélték oda. „Kutatási területe az újszülöttek elektrolit- és vízháztartásának, valamint veseműködésének szabályozása, illetve az éretlen veseműködés és a születés utáni adaptáció zavarainak a kardiovaszkuláris szabályozására gyakorolt késői hatása” – hangzott el laudációjában.
Dr. Tulassay Tivadar előadásában megemlékezett azokról a mestereiről, akiktől a kutatás célját, szépségét és misszióját megtanulhatta. „A kutatás a játékos ember, a homo ludens kíváncsisága. Bár a világ titkainak faggatása és megismerése soha el nem múló izgalmat okoz, és aki egyszer erre rákapott, örökre foglya marad, mégis a kíváncsiság nem lehet öncélú” – fogalmazott. Kiemelte a rend betartását, mint a kutatás egyik legfontosabb szabályát, valamint beszámolt arról, hogyan változott az évszázadok során az emberek és a tudomány viszonya, míg eljutottunk a mai, atomizált világhoz, amikor a kutatás is egy kíméletlen versenyre hasonlít. Külön szót ejtett a tudomány iskolateremtő céljairól, valamint a megismerés különböző síkjairól: a világ megismeréséről, önmagunk megismeréséről és az élet értelméről – ezek, ahogy fogalmazott, egymásra épülnek. Dr. Tulassay Tivadar kitért kutatási területére, az elektrolit- és vízháztartásra is: hosszú ideig azt gondolták, hogy a szervezetbe kerülő nátriumot a vese azonnal kiválasztja, ez pedig egy nyomásfüggvény alapján szabályozódik, az elmúlt 10 évben azonban igazolódott, hogy a nátrium átmenetileg döntően a bőrben tárolódik – erre Heim Pál már az 1920-as években felhívta a figyelmet. A rector emeritus bemutatta korábbi kutatásait a többlet nátrium által kiváltott fokozott glükózaminoglikán (GAG) termelődéssel kapcsolatban is, és szólt a mester-tanítvány viszony jelentőségéről is.
A 2021-es Semmelweis Ignác emlékérmet és jutalomdíjat dr. Bagdy Györgynek, a Gyógyszerhatástani Intézet egyetemi tanárának ítélték oda. „Nemzetközi szinten is kiemelkedőek eredményei a CGRP szerepének igazolása migrénben, mely felismerésből mára igen hatékony új migrénellenes gyógyszerek születtek, továbbá a szerotonin agonisták és hagyományos antidepresszívumok kezdeti szorongásfokozó hatásának leírása” – hangzott el laudációjában.
Dr. Bagdy György Gyógyszerek testünkre, lelkünkre – kívülről és belülről címmel tartott előadást. „Nagyon sok mindent láttam kívülről és belülről: egyetemünket, a gyógyszeripart, a Magyar Tudományos Akadémiát, vagy az egészségügyet” – magyarázta. Bemutatta a róla négy éve készült kisfilmet, melyben beszélt arról, miért választotta a kutatói pályát, valamint visszatekintett karrierjére is. Ezt követően megemlékezett elődeiről és mestereiről és beszámolt legfőbb kutatási területeiről is. A CGRP neuropeptid migrénben játszott szerepét elsőként mutatták ki, nevezetesen, hogy a migrénes roham kialakulása, valamint gyógyszeres oldása során a fejfájás időben és mértékében együtt jár a plazma-CGRP koncentráció alakulásával. Eredményeik új migrénellenes gyógyszerek kifejlesztéséhez járultak hozzá, a szabadalmak, valamint a gyógyszerek kifejlesztéséért Brain Prize díjban részesült kutatók is felhasználták azokat. Dr. Bagdy György emellett beszámolt a szerotoninnal, valamint a depresszió genomikájával kapcsolatos kutatásairól is. Bemutatta néhány kiváló tudományos eredményekkel rendelkező hallgatóját, valamint az ecstasyról és egyéb drogokról szóló, saját kutatáson alapuló könyvét, mellyel kapcsolatos előadásait a Duna TV is sugározta.
Hugonnai Vilma emlékérem
A Hugonnai Vilma emlékérmet 2020-ban dr. Dezső Katalin, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egyetemi docense kapta. „Kutatásainak középpontjában a májregeneráció tanulmányozása áll. Munkásságát számos hazai díjjal ismerték el. Több mint 40 angol nyelvű publikációjának össz-impakt faktora közel 200” – hangzott el laudációjában. Dr. Dezső Katalin előadását az AFP humán máj regenerációjában betöltött jelentőségéről tartotta. Irodalmi adatok alapján az alfa-fetoprotein (AFP) emelkedett szérumszintje masszív májnekrózissal járó fulmináns májelégtelenségben gyakran jobb prognózissal jár együtt, sőt, egyes közlemények a máj spontán regenerációjáról is beszámolnak – fogalmazott összefoglalójában. Ismeretes, hogy a túlélő hepatociták és/vagy progenitor sejtek is részt vehetnek ebben a regenerációs folyamatban, de az AFP- szint emelkedésért felelős sejtkompartment pontosan nem ismert. Fulmináns májelégtelenség miatt eltávolított májak részletes morfológiai elemzése során a májak egy részében a regeneráció igen különleges szövettani mintázatát figyelték meg. A túlélő, periportálisan elhelyezkedő hepatociták acináris struktúrákba rendeződtek, és magas proliferációs aktivitásuk mellett, meglepő módon AFP-t expresszáltak. „Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a humán máj regenerációja során az AFP-t a túlélő, ’dedifferenciált’ hepatociták termelik. Az akut májelégtelenségben szenvedő betegek emelkedett szérum AFP-szintje, az AFP-pozitív hepatociták által közvetített hatékony, jobb prognózisú májregenerációra utal” – foglalta össze dr. Dezső Katalin.
A Hugonnai Vilma emlékérmet a Szenátus döntése alapján 2021-ben dr. Mészáros-Kapuy Orsolya, a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet egyetemi docense érdemelte ki. „Tudományos kérdéseit rendszerbiológiai eszközökkel közelíti meg, azaz elméleti és molekuláris biológiai módszereket együttesen alkalmaz. Több nemzetközi konferencián is részt vett, eredményeit rangos nemzetközi folyóiratokban publikálta” – hangzott el laudációjában. „Kutatásaink a sejtek élet és halál közötti döntési mechanizmusának megismerésére irányulnak celluláris stressz esetén. Ehhez rendszerbiológiai megközelítést használunk, amely magába foglalja mind a molekuláris kísérletes, mind az elméleti biológiai eszközök koordinált alkalmazását, és lehetővé teszi, hogy a sejtek működését szabályozó hálózatok dinamikai viselkedését minél pontosabban megismerjük” – magyarázta összefoglalójában. Ezzel a módszerrel sikeresen írták le az autofágia-függő túlélési folyamatok indukciójának egy univerzális hálózati ábráját celluláris stressz esetén. „Számítógépes szimulációink segítenek irányt adni a következő kísérletes terveknek, így hamarabb juthatunk el orvosi szempontból fontos felfedezésekhez, és nem utolsó sorban, de csökkenthetjük a kísérletes munka költségeit” – foglalta össze dr. Mészáros-Kapuy Orsolya.
Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj
Az Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj a 2020. évi díjazottja dr. Zima Endre István, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszékének egyetemi tanára. Mint az méltatásában elhangzott, kutatásai fókuszában az újraélesztés, az újraélesztés utáni komplex intenzív kezelés, az akut szívelégtelenség kezelése, a ritmuszavarok eszközös kezelése, továbbá a defibrillátor fejlesztés áll. Dr. Zima Endre „A segédápolói státusztól az innovációs kutatói-oktatói-orvosi tevékenységig – fókuszban a kardiológiai intenzív terápia és az újraélesztés kutatás” címen tartotta meg tudományos előadását. Visszaemlékezett a kezdetekre, amikor az egyetemi felvételt követően a Mentőkórházban dolgozott segédápolóként, majd mentőtisztként, utána – mint fogalmazott – végigjárta az egyetemi ranglétrát. Hangsúlyozta, hogy a klinikumban elsősorban az akut kardiológiai kórképek intenzív kezelésével foglalkozik, célja összehangolni a kardiológia, a strukturális invazív beavatkozások, az intenzív terápia és az aneszteziológia határterületeit. Szólt arról, hogy korábban nemzetközi együttműködésben, melyben aktív résztvevő volt, definiálták a beteg állapotához, terápiás igényéhez kapcsolódóan azt, hogy kit hogyan és hol kell kezelni a kardiológiai intenzív ellátásban. Ez utóbbi később a COVID-19 járvány kezdetén is segítséget nyújtott a szükséges strukturális átalakításokhoz, valamint a humánerőforrás és forrás-allokációban is. Szólt a hipotermiás kezelésről, és hogy ezt miként hasznosítják újraélesztésen átesett, kómás betegek esetében. Ismertette azt a vizsgálatot is, amely eredménye szerint az újraélesztéssel kapcsolatban az idősebb betegek ugyanolyan túléléssel bírnak, mint a fiatalabb populáció. Kitért a defibrillációs küszöb meghatározásával összefüggő kutatátásaira, az automata beültethető defibrillátor-fejlesztési együttműködésre, a sokk-hullámforma kísérleti validálására és klinikai tesztelésére, melynek eredménye már befogadott szabadalom.
A szenátusi döntés értelmében a Jendrassik díj 2021. évi díjazottja dr. Masszi Tamás, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika igazgatója. Dr. Masszi Tamás tudományos szakterülete a hematológia, elsősorban a rosszindulatú vérképzőszervi betegségek kezelése, a csontvelő-transzplantáció, melyben több évtizedes tapasztalattal rendelkezik – hangzott el a méltatásban. „Klinikai eredmények a hemopoetikus őssejt-transzplantáció kimenetelének javítása területén” című előadásában a díjazott a csontvelő-transzplantáció kimenetelének javításáért folytatott munkásságáról beszélt. Több évtizedes transzplantációs pályafutását 89, ebben témában megjelent eredeti közlemény fémjelzi. Előadása az utóbbi években publikált munkákra fókuszált, amelyek az optimális donor kiválasztását, a transzplantációs szövődmények megelőzését és kezelését érintik elsősorban. A szövődmények között a graft-versus-host betegség kezelése, a poszttranszplantációs microangiopathiás haemolysis kialakulásának problémaköre került terítékre, majd a myeloma multiplexes betegek autológ őssejtátültetésének időzítésével kapcsolatos kutatási eredményeikről beszélt. Dr. Masszi Tamás kitért arra is, hogy közel másfél évtizeden át az Európai Csontvelő-transzplantációs Társaság oktatási bizottságának elnökeként az európai csontvelő-transzplantációs kézikönyv három kiadását írta és szerkesztette, valamint a társaság nemzetközi továbbképzéseit szervezte. Ennek kapcsán hat magyar, valamint a marosvásárhelyi és a bukaresti transzplantációs centrum létrehozásában vett részt, beleértve ezek teljes személyzetének kiképzését. Most azon dolgozik, hogy a Semmelweis Egyetemen is megnyíljon egy új sejtterápiás központ.
Hári Mária emlékérem és jutalomdíj
A Hári Mária emlékérem és jutalomdíjat Vissi Tímea, a Pető András Kar Konduktív Pedagógiai Intézetének tudományos segédmunkatársa vehette át, akinek – mint a méltatás hangsúlyozta – kutatásai a cerebrális parézissel élő gyermekek képességeinek fejlődésére, a fogyatékossággal élő személyek életminőségére, társadalmi inklúziójára fókuszálnak. „Szubjektív életminőség-mérés mozgásfogyatékossággal élő felnőttkorú személyek körében” című előadásában bemutatott vizsgálatban két mérőeszköz, a Gross Motor Function Classifiction System (GMFCS) felnőtteknek készült önkitöltős és a Personal Outcomes Scale (POS) szubjektív életminőséget mérő kérdőív önkitöltős magyar nyelvű verziójának kipróbálására került sor. Az előadásban röviden bemutatta a két mérőeszközt, az adatgyűjtés körülményeit és a vizsgálatban résztvevő 87 mozgásfogyatékossággal élő személy jellemzőit. Az eredmények összefoglalása során kiemelte: mindkét mérőeszköz magyar nyelvű változata alkalmasnak bizonyult; a mozgásban való akadályozottság mértéke összefüggést mutatott az életminőség két faktorával és három területével; valamint az egyéb háttérváltozók közül az iskolai végzettség, az intézményben élés és a mozgásfogyatékosság diagnózisa hatással van az életminőségre.
Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíj
A 2020-as Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíjat dr. Varga Gábor, a Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Tanszékének egyetemi tanára vehette át, akinek – a méltatásban ismertetettek szerint – fő kutatási területe az epitheliális eredetű szövetek, így a nyálmirigyek, a fogzománc és a hasnyálmirigy kialakulását és működését szabályozó mechanizmusok molekuláris szintű tanulmányozása, valamint fogszövetekből származó őssejtek regenerációt szolgáló vizsgálata transzlációs megközelítésben. „Transzlációs kutatások a fogorvostudomány határterületein – a molekuláris élettantól a klinikai vizsgálatokig” című előadásában kutatómunkájának két elemét emelte ki. A fogzománcot érintő kutatómunka során a világon egyedülálló kétdimenziós, polarizált ameloblast modell, majd egy organoid modell kifejlesztését valósítottuk meg, amelyek elsőként teszi lehetővé a zománcképződés során az iontranszportért és pH szabályozásért felelős mechanizmusok, toxikus hatások direkt vizsgálatát – mutatott rá. Modelljeik új eszközként szolgálnak a zománcképződés zavarainak megértéséhez, az alulmineralizált fogzománc (fogszuvasodás, hipomineralizáció, fluorózis, stb) helyreállításához. Előadása másik felében ismertette a SARS-CoV-2 vírus nyálból való diagnosztizálására vonatkozó kutatásaikat. A COVID-19 elleni védekezés első vonalában dolgozó vezető klinikus kollégákkal és az Omixon Kft-vel együttműködve valódi klinikai kutatást végeztünk, amelynek során in silico eredményeinket megerősítettük, s egyúttal kidolgoztuk a nyálminták rutin alkalmazásának menetét – ismertette.
A Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíj 2021. évi nyertese dr. Benyó Zoltán egyetemi tanár, a Transzlációs Medicina Intézet igazgatója. Mint a méltatásában elhangzott, több mint 100 publikációja jelent meg a szív- és érrendszeri kutatások területén jelentős nemzetközi folyóiratokban.
A jutalomdíjhoz kapcsolódó tudományos előadását „A Klinikai Kísérleti Kutatótól a Transzlációs Medicináig” címen tartott meg. Ebben emlékeztetett arra, hogy intézetének története 1959-re nyúlik vissza, és mint az alapító határozatból kitűnik nincs új a nap alatt: már akkor is napirenden volt a transzlációs kutatások és a core facility koncepció kérdése. Felidézte, hogy a jelenlegi Transzlációs Medicina Intézet elődjében, a Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézetben kezdte TDK-munkáját 1987-ben dr. Sándor Péter agyi vérkeringési kutatócsoportjában, majd egy philadelphiai tanulmányút alatt dr. Kovách Arisztid munkatársaként teljesedett ki tudományos érdeklődése a vérkeringési rendszer más területeire, és később, Heidelbergben jelent meg új témaként a simaizomsejtek intracelluláris jelátvitele. Kiemelte a 2010-ben dr. Tigyi Gáborral (USA) indult, mai napig tartó közös munkát, mely a lizofoszfatidsav érrendszeri és tumorbiológiai hatásait vizsgálja. Röviden bemutatta a nikotinsav (B3 vitamin) farmakológiai hatásmechanizmusával, antidiszlipidémiás gyógyszerként való használatával, ezen belül a flush-reakcióval összefüggő munkáját. Azt vizsgálták, hogy mi közvetíti ez utóbbi mellékhatást, mely eredményeik alapján egy új kombinált hatóanyagú gyógyszerkészítmény került kifejlesztésre. Eredményeik – mint fogalmazott – jól illusztrálják, hogy az alapkutatástól milyen gyorsan el lehet jutni az alkalmazásig.
Galéria
Dobozi Pálma, Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
