Az aortabillentyű szűkülete (aorta sztenózis) a leggyakoribb nem veleszületett szívbillentyűbetegség. Előfordulásának esélye a kor előrehaladtával egyre nő, ugyanis a háttérben a degeneratív meszesedés áll, ami miatt beszűkülnek a billentyűk, így a szívkamra nehezebben tudja átpumpálni rajta a vért. A billentyűk nem megfelelő működését jelezheti a fáradékonyság, fulladás, gyengeség, nehézlégzés, súlyosabb esetben eszméletvesztés, vagy akár hirtelen szívhalál.
Korábban az aortabillentyű cseréjét csak mélyaltatásban, nyitott szívműtéttel tudták elvégezni, azonban a műtéti kockázat éppen a leginkább érintett idős korosztálynál a legmagasabb a társbetegségek megléte miatt. Számukra jelent biztonságosabb megoldást a helyi érzéstelenítéssel végzett katéteres aortabillentyű-beültetés (Transcarotid transcatheter aortic valve implantation, TAVI), amely során végig tudatánál van a beteg. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján 2021. október 29-én hajtották végre az 1000. ilyen beavatkozást, az operációt dr. Merkely Béla rektor, a klinika igazgatója dr. Molnár Levente egyetemi tanársegéddel végezte.
A klinikán tíz éve, 2011-ben vezették be ezt a beavatkozást, és azóta egyre nő a műtéti szám, ma már évi mintegy 200 betegen segítünk ezzel a módszerrel, akár napi 5-6 ilyen műtétet el tudunk végezni – mondta el dr. Merkely Béla. Az ezredik TAVI-t egy 79 éves, krónikus szívritmuszavartól szenvedő férfin hajtották végre.
Nemzetközi szinten is nagyon jelentős szám az 1000 katéteres billentyűbeültetés, ami mutatja, hogy a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika a legmodernebb technológiák tekintetében is a világ élmezőnyébe tartozik
– mutatott rá a rektor. Elmondta azt is, hogy az ezredik beavatkozás egy kifejezetten nehéz műtét volt, mivel egy rendkívül meszes billentyű funkcióját kellett kiváltani. Ugyanakkor általánosságban is igaz, hogy a TAVI egy nagyon precíz, komoly csapatmunkát és gyakorlatot igénylő operáció, az előkészítésnél és a beavatkozás közben is a radiológusok és a szívgyógyászok együttműködésére van szükség.
Galéria
A speciális eljárás során egy 110 centiméter hosszú katéterrel, az ágyékon ejtett kis metszés segítségével vezetik fel a comb verőéren keresztül a beültetendő billentyűt a bal szívkamrába. Az új billentyű pontos helyét röntgentsugárral határozzák meg. A beültetésre kerülő ún. biológiai műbillentyűk sertés vagy marha perikardium (szívburok) felhasználásával készülnek – részletezte dr. Molnár Levente. Ez a szövet rendkívül strapabíró, amire szükség is van, hiszen a szívbillentyűk naponta százezerszer nyílnak és csukódnak feladatuk ellátása során.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
