Tudományos híradó 6.

Az Iowa Infant Feeding Attitude skála pszichometriája és rövidített magyar változatai

A szoptatás időtartamát befolyásoló tényezők között előkelő helyet tulajdonítunk az anya szoptatással, tápszeres táplálással kapcsolatos attitűdjének. A 17 itemes, számos nemzetközi kutatásban használt Iowa Infant Feeding Attitude Scale (IIFAS) egy 1999-ben, De La Mora és munkatársai által kifejlesztett, csecsemőtáplálással kapcsolatos attitűdöt vizsgáló skála. Elkészítettük a skála magyar változatát, majd 553 fős mintán végzett keresztmetszeti kérdőíves kutatásunk eredményei alapján megbízhatósági analízist végeztünk, és összehasonlítottuk más kultúrákban történt lekérdezések eredményeivel – mutatott rá az összefoglalót készítő Wirthné Ungváry Renáta laktációs szaktanácsadó, a Mentálhigiéné Intézet ügyvivő szakértője.

A különböző kultúrákban más-más faktorstruktúrákat és faktorszámokat tártak fel. Ennek egyik lehetséges magyarázata a szoptatáshoz fűződő viszony különbözőségeiből fakadhat: bár a szoptatás egyetemes női élménynek tűnik, az eltérő kultúrákban máshova kerül a hangsúly. A skála egyes tételeivel kapcsolatban felmerült, hogy valójában nem is attitűdöt, hanem csecsemőtáplálással kapcsolatos tudást vagy hiedelmet mérnek, s éppen ezek az itemek szerepeltek gyengébben alacsony corrected item total korrelációjuk (CITC) miatt. Végül a kilógó itemek kihagyása mellett döntöttünk, s ezzel egy nagyobb kutatásokba is beilleszthető, 8 itemes magyar skálaverziót alkottunk, amely jó pszichometriai tulajdonságokkal rendelkezik. Mint ilyen, alkalmas arra, hogy a pontszámok alapján megkülönböztesse a szoptatást illetve a tápszeres táplálást favorizáló anyákat. Ez lehetővé teszi a célzott, attitűdöt formáló intervenciókat azon anyák körében, akik amúgy a tápszeres táplálást választanák. Vizsgált mintánkban valóban összefüggést mutatott a pontszám a választott vagy alkalmazott táplálási móddal – foglalta össze Wirthné Ungváry Renáta.

Méz színe: megbízhatunk a Pfund skálában? – A teljes látható spektrumot lefedő alternatív grafikus eszköz

A méz népszerű és sokoldalú, gyógyhatással is bíró táplálékunk. Jórészt botanikai eredete által meghatározott érzékszervi tulajdonságai döntő szerepet játszanak a fogyasztói választás során. Ezek közül fontos, gyakran az árat is meghatározó tulajdonság a méz színe. A méz színének értékelésére különböző módszerek állnak rendelkezésre, a legismertebb a Pfund-féle skála, de használják még a Lovibond skálát vagy a színspektrumot is. A Pfund módszer specifikus értékelési skálát biztosít, azonban a módszer nem képes észlelni a kisebb különbségeket, de vannak egyéb hátrányai is.

A kutatás célja néhány jellemző példán bemutatni a méz színének meghatározására szolgáló jelenlegi módszertan problémáit, és egyúttal olyan megoldást javasolni, amely a jövőben szabványosított módszernek minősülhet. Az összes számítást tartalmazó sablon az UV-VIS transzmissziós spektrumokon alapul. A kísérlet rávilágít a Pfund skálázási rendszer alapvető hiányosságaira, emellett olyan alternatív analitikai módszert biztosít, amely további részleteket és információkat szolgáltathat a méz színéről, kiküszöbölve a jelen protokollok hibáit – foglalta össze dr. Benedek Csilla, a Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék főiskolai docense.

A COVID-19 járvány hatása a magyar iszkémiás stroke ellátásra

A COVID-19 betegség 2020 márciusában pandémiává vált és Magyarországot is elérte. A világon a második vezető halálokként szereplő és jelentős rokkantságot okozó agyi érbetegségek kezelése az elmúlt évtizedekben a gyógyszeres és a katéteres vérrögoldásnak köszönhetően forradalmi változásokon esett át. Tanulmányunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a COVID-19 járvány e jelentős betegségcsoport vezető kórképének, az iszkémiás stroke-nak (régebbi nevén gutaütés, agylágyulás) az ellátását hogyan befolyásolta Magyarországon – mutatott rá összefoglalójában dr. Böjti Péter Pál, a Neurológiai Klinika rezidense. Ennek vizsgálatára a hagyományos megközelítésen túl egy újszerű statisztikai módszert, az úgynevezett szabályozó kártyákkal végzett trend analízist alkalmaztunk. Segítségével kimutattuk, hogy a COVID-19 első és második járványhulláma során az iszkémiás stroke miatti kórházi felvételek és akut kezelések (gyógyszeres és katéteres vérrögoldás) száma jelentősen visszaesett az országban. A visszaesések dinamikája az egyes vizsgálati mérőszámok esetén eltért, illetve az iszkémiás stroke miatti kórházi felvételek száma az akut kezelésekhez viszonyítva aránytalanul nagyobb mértékben csökkent. A háttérben, egyes jellegzetességek alapján, a lakosság magatartásváltozása (koronavírussal történő megfertőződéstől való félelem miatti otthonmaradás) és az egészségügyi operatív intézkedések (kórházi kapacitások átcsoportosítása és az elektív betegellátás korlátozása) hatása feltételezhető.

Az ”Upgrade” és „De novo” Kardiális Reszinkronizációs Terápiát követő hosszútávú túlélés vizsgálata

A Kardiális Reszinkronizációs Terápia (CRT) bizonyítottan hatásos kezelési alternatívaként szolgál a szívelégtelen betegek egy csoportjában. A CRT kezelésben részesülő betegek vagy –„de novo” – első eszközös terápiaként eshetnek át CRT beültetésen, vagy a korábban beültetett ritmusgeneráló eszközeiket (pacemakereiket, beültethető kardioverter-defibrillátoraikat) – „upgrade”-elik –, azaz fejlesztik fel CRT készülékké. A retrospektív vizsgálati eredményeink alapján a két betegpopuláció közül az „upgrade” CRT implantációban részesült csoport tagjai idősebbek, alacsonyabb közöttük a női nem előfordulási gyakorisága, és több egyéb társbetegséggel rendelkeztek, mint a „de novo” CRT beültetésen átesett betegtársaik. A 3,7 éves medián utánkövetési idő alatt a CRT „upgrade” kezelésben részesült betegek 41%-kal magasabb halálozási rizikót mutattak a „de novo” CRT kezelésben részesült betegtársaikhoz képest. További elemzéseinkkel azt is igazoltuk, hogy az „upgrade” beavatkozás a halálozás nem független prediktív faktora.  Vagyis az „upgrade” CRT csoportban megfigyelt magasabb halálozási arány mögött elsődlegesen a gyakoribb és súlyosabb társbetegségeket feltételezzük. Az upgrade csoportban a beavatkozással kapcsolatos szövődmények, mint például a beültetett eszközök úgynevezett zseb infekciója és az elektródák diszfunkciója gyakrabban jelentkeztek, mint a de novo CRT csoport esetén – fogalmazott Schwertner Walter Richárd az Elméleti és Transzlációs Orvostudományok Doktori Iskolájának hallgatója.

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: a publikációkból származó képek; Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)