„65 évvel ezelőtt egy forrongó világban egy kis ország megpróbálta önrendelkezését ismételten megvalósítani. 1956. október 23-án kitört a forradalom” – emlékeztetett dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Semmelweis Szalonban tartott megemlékezésen. Ünnepi beszédében a történelmi eseményeket felidézve úgy fogalmazott: az emberek, akik részt vettek és aktív cselekvői voltak a forradalmi eseményeknek, lehet, hogy mélyen tudták, a harc kilátástalan, de az elnyomás ellen csak így voltak képesek fellépni. Sokat kockáztattak és voltak, akik a legnagyobb dologgal, az életükkel fizettek tetteikért – jegyezte meg. Szólt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem jogelődje, a Budapesti Orvostudományi Egyem aktívan részt vállalt a forradalmi cselekményekben és eseményekben. Dolgozók és hallgatók egyaránt küzdöttek a barikádok mögött, és ellátták azokat, akik a harcban megsérültek, miközben ugyanúgy folytatták munkájukat, mint békeidőkben
A rektorhelyettes rámutatott: ezek a tények is bizonyítják, hogy a Semmelweis Egyetem a történelmi sorsfordulók során mindig előrelépett.
Elődeink szerepvállalása az I. és II. világháború, a spanyolnátha és az ’56-os forradalom alatt mutatja, hogy felmenőink bátorsága része intézményünk emlékezetének, hiszen ezekre az önzetlen, önfeláldozó tettekre gondolunk, amikor azt mondjuk: Semmelweis-es helytállás
– jelentette ki.
Galéria
Dr. Bánhidy Ferenc kiemelte, hogy számos híres embert lehetne név szerint említeni a hősök közül, ugyanakkor köszöntőjében – mint fogalmazott – két névtelen hőst nevesített a hősök arctalan tömegéből. Egyikük anyai nagybátyja, Vereczkei György, aki a forradalom alatt egy csapattal kiszabadította Mindszenty József hercegprímást a házi őrizetből, így adva lehetőséget az egyházfő menekülésére. Tettéért az Államvédelmi Hatóság őt és szüleit üldözőbe vette, így Ausztriába menekült, majd Kanadában telepedett le. A rektorhelyettes emellett szólt apai nagybátyjáról, dr. Bánhidy Attiláról is, aki a pécsi orvoskarra járt, és évfolyamtársaival egy teherautónyi friss kenyeret hozott fel vidékről a fővárosba, amit Budapest utcáin osztottak szét az embereknek. Tettéért az egyetemről elbocsátották, de a Budapesti Orvostudományi Egyetem átvette, és itt szerezte meg orvosi diplomáját.
A történelmet azért tanuljuk, hogy belőle a jelenre és a jövőre nézve is tudjunk építkezni – mondta a rektorhelyettes, hozzátéve, hogy a jelen legnagyobb kihívása a COVID-pandémia, amelyben az egyetem szakmailag maximálisan helytáll.
Ezt követően dr. Bánhidy Ferenc az áldozatok emléke előtt tisztelegve meggyújtotta a gyertyát, amely elé virágot helyezett el dr. Pavlik Lívia kancellár, valamint minden résztvevő.
A megemlékezés után dr. Pavlik Lívia az egyetem négy munkatársának adott át Pro Universitate érdemrendet, amelyeket még Semmelweis Nap alkalmából ítéltek oda számukra. A COVID-19 járvány elleni küzdelemben nyújtott hősies kitartásáért és munkájáért elismerést vehetett át Kormos Ágnes (Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatóság), Kovács Péter (Városmajori Klinikai Tömb – Tömbigazgatóság), Oberfrank Hajnalka (Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatóság) és Ürögi Zsolt (Szolgáltatási Igazgatóság).
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
