Dr. Pálfi Emese, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet adjunktusa a freiburgi Albert-Ludwigs Egyetem, a heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetem és a Semmelweis Egyetem között fennálló megállapodások alapján utazott tanulmányútra Németországba. Az ezekkel az egyetemekkel 1983 óta fennálló együttműködés a Semmelweis Egyetem egyik legrégebbi és legsikeresebb csereegyezményen alapuló külföldi kapcsolatai közé tartozik. Nemcsak hallgatók, de az egyetem munkatársai, oktatók, kutatók és PhD-hallgatók is pályázhatnak tudományos munka végzésére Heidelbergbe, illetve Freiburgba. Dr. Pálfi Emese honlapunknak adott interjújában beszámolt élményeiről, tapasztalatairól és a mobilitási programról is.

Mivel foglalkozott a program ideje alatt?

A kutatás, amelyben TDK-hallgatóként majd doktoranduszként is részt vettem kollaborációban valósult meg Anna W. Roe professzorral és csoportjával a Vanderbilt Egyetem (Nashville, TN, USA) Pszichológia Tanszékén, ahol még MSc-hallgatóként ismerhettem meg a kísérlet ott kivitelezett részét („optical imaging”, neurofiziológiai mérésekkel kombinált neuronális pályajelölő beadása). Az itteni laborban fény- és fluoreszcens metszetek előállítása, valamint a fénymikroszkópos metszetek feltérképezése és adatelemzés történt. A nagyszámú metszetet tartalmazó fluoreszcensen jelölt sorozatok térképezése azonban megkívánta az automatikus adatgyűjtési lehetőséggel rendelkező konfokális mikroszkóp használatát. Erre nyújtott lehetőséget a kollaboráció dr. Roland Nitschke-vel – vele dr. Kántor Orsolya, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet volt adjunktusa korábban dolgozott már együtt. Így az ő biztatására pályáztunk a mobilitási programra.

Miért ezt az intézményt választotta?

Dr. Pálfi Emese felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 2012-ben diplomázott biológus szakon, Idegtudomány és humánbiológia szakirányon. TDK-s tevékenységét dr. Négyessy Lászlónál kezdte meg 2008-ban az Infobionika és Neurobiológiai plaszticitás kutató csoportnál (Magyar Tudományos Akadémia – Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Semmelweis Egyetem), amely a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében működött. Doktori tanulmányait a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Neuromorfológia és Sejtbiológia programjában végezte. A PhD-képzés során bekapcsolódott az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet oktatási tevékenységébe, majd mint tudományos segédmunkatárs kezdett dolgozni az intézetnél.

A már meglévő ismeretség, valamint az egyetemek közötti  egyezmény volt az oka, hogy az Albert-Ludwigs-Universität Freiburg-ba pályáztunk. A dr. Roland Nitschke által vezetett LIC-ben (Life Imaging Center) rendelkezésünkre állt az az infrastruktúra, amire szükség volt: x, y, z síkban automatizált konfokális mikroszkópok, speciális szoftverek nagy területek konfokális szkenneléséhez, és megfelelő képfeldolgozó programok a kapott adatok feldolgozásához. Ugyancsak kihasználhattuk a LIC nagyteljesítményű, képfeldolgozásra fejlesztett számítógépes kapacitását, ami szükséges volt a nagy mennyiségű digitális kép-adat kezeléséhez.

Hogyan nézett ki a jelentkezési folyamat?

A jelentkezéshez egy űrlapot kellett kitölteni, amelyhez a fogadó intézet nyilatkozatát, publikációs listát valamint rövid önéletrajzot kellett csatolni. 2012-ben 2 hónapra, 2013-ban 1 hónapra, 2014-ben szintén 1 hónapra pályáztam. Mindemellett az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet támogatásával 2013-ban a Balassi Intézet-Campus Hungary rövid tanulmányút pályázatával egészítettem ki az egyetemi tanulmányutat, így összesen 2 hónapot tudtam Freiburgban tölteni. Az első két évben dr. Kántor Orsolyával együtt pályáztuk, aki így tudta mentorálni a kinti munkám kezdetét a saját projektje mellett. 2014-ben pedig a Doktori Tanács utazási pályázatával támogatva a freiburgi munkám előtt részt vettem egy EMBO által szervezett nyári egyetemen (EMBO practical course on Light Sheet Microscopy) Drezdában.

Mi volt a legmeghatározóbb élmény, tapasztalat az ösztöndíj ideje alatt?

Mivel mindkét német városban vannak ösztöndíjas lehetőségek igyekeztem ezeket kihasználni. Heidelbergben  belevágtam egy intenzív német nyelvtanfolyamba is – ez akkor fogalmazódott meg bennem, amikor biztossá vált, hogy saját német nyelvű csoportot fogok oktatni a Semmelweis Egyetemen. Egyetemi tanulmányaim alatt nem nagyon használtam a német nyelvtudásomat és habár részt vettem dr. Kántor Orsolya, majd dr. Mezey Szilvia, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet volt munkatársa mellett “szekundánsként/demonstrátorként” a német nyelvű gyakorlatokon, a magabiztosságom szempontjából szükségesnek éreztem, hogy részt vegyek valamilyen intenzív nyelvtanfolyamon, amelyben az intézetem maximálisan támogatott. Szerencsére kommunikációs problémáim egyik út során sem voltak. Az Albert-Ludwigs-Universität Freiburg International Office-ban dolgozókkal németül kommunikáltam, hogy a saját német tudásomat fejlesszem, az összes hivatalos irat pedig német és angol nyelven volt, így ha valamiben el is bizonytalanodtam volna, az angol nyelv mindig ott volt segítségnek. A LIC-ben angolul beszéltünk, ami az ott dolgozóknak sem okozott gondot. A kutatás nyelve az angol, így sokkal egyszerűbb volt mindenkivel kommunikálni.

Milyen tanácsokat adna a kiutazó Semmelweises hallgatónak, miért érdemes csatlakozni a programhoz?

Még ha a kint végzett munka nem is hozta azokat az eredményeket, amire számítottunk az előre nem látott módszertani nehézségek miatt, a Freiburgban eltöltött idő nagyon hasznos volt. Egyrészt megtapasztalhattam egy tisztán kutatással foglalkozó létesítmény légkörét, megismertem a „core facility” rendszert, másrészt rengeteget tanultam a mikroszkópiáról és az adatelemzésről és a problémaközpontú szemléletről. És mivel a „core facility” rendszerben nagy kapacitási lehetőség van, szerintem érdemes ezzel a lehetőséggel is számolni, és nem is feltétlenül kell a szó szoros értelmében vett kollaborátorokat keresni a tanulmányúton való részvételhez. Másrészről azt emelném még ki, hogy engem személyesen a kint töltött idő végessége nagyon fókuszálttá tett, itthon az ember nem biztos, hogy ennyire tud az adott feladatra koncentrálni.

Mi az, amit semmiképp sem érdemes kihagyni azoknak, akik ugyanebbe a városba érkeznek ösztöndíjjal?

Ha valaki olyan szerencsés, hogy Freiburgba a rókagomba-szezonban (nyár vége-ősz) érkezik, akkor mindenképpen próbálja ki ezt az ételt. A Hausbrauerei Feierling egy sörfőzde az óvárosban nagyon jó konyhával, csak ajánlani tudom. Ezen kívül Freiburgra remek kilátás nyílik a Schlossbergről és ha már a Fekete-erdő szélén vagyunk, a Duna forrását sem szabad kihagyni a látnivalók közül. Heidelbergben a Philosophenwegről nyílik gyönyörű kilátás a Neckarra és a városra. Az óváros itt is nagyon hangulatos.

Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága
Fotó: dr. Pálfi Emese

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.