A sebészet történetéből eddig több 111 év kötődik ehhez az épülethez, amely mindig is garantálta a legmagasabb szintű sebészeti ellátást – köszöntötte a résztvevőket dr. Merkely Béla rektor, aki online csatlakozott az eseményhez. „Az egyetem vezetésével elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a sebészet valamennyi technológiai fejlődésének lehetőségét kihasználjuk, egyértelműen támogatni kívánjuk a sebészet centralizációját, és erősíteni mindazt, ami révén a klinika a világ legjobb sebészetei közé kerülhet” – fogalmazott a rektor. Hozzátette: ezt a célt szolgálja többek között, hogy a Da Vinci robot remélhetőleg még az idén szolgálatba tud állni és a fiatalok ebbe az irányba is továbbképzést kapnak, de ezt a törekvést támogatja a szervspecifikus sebészet erősítése és a centralizáció, vagyis a három sebészeti klinika egybeolvadása. „Bízom benne, hogy a fiatalok megtalálják azt a jövőképet a klinikán, ami biztosítja a Semmelweis Egyetem vezető szerepét a sebészet területén” – emelte ki dr. Merkely Béla.
Dr. Szijártó Attila, az I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika (a jövőben Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika) igazgatója köszöntőjében felidézte, hogy nagy elődök nyomaiban járva Dollinger Gyula alapította meg mai helyszínén az Üllői úti klinikát. Hangsúlyozta: számára ez a klinika zászlóshajó, iskolateremtő műhely, megkerülhetetlen bázis, ikonikus hely, alma mater, a sebészet bölcsője. „Olyan házat alkottak elődeink, amely messze több egy ma már patinás épületnél” – hangsúlyozta. Megnyitásakor a klinika nemcsak kubatúrájában, infrastrukturájában számított a legmodernebbnek az adott korban, de első volt sok új sebészeti vívmány bevezetésében is.
A korabeli újság így számolt be az 1909. szeptember 27-i indulásról: „Ma kezdte meg előadásait az Üllői út 78. szám alatt a régi botanikus kert helyén épült új sebészeti klinikában Dollinger Gyula egyetemi tanár, udvari tanácsos. Megnyitó előadásában visszapillantott arra a korra, amikor 1877-ben boldogult elődje, Kováts professzor az Üllői út és a Mária utca sarkán megnyitotta azt a klinikát, amely a sebészet akkori követelményeinek teljesen megfelelt, amelynek akkor bel- és külföldi orvosok a csudájára jártak, de amely ma, harminckét esztendővel később, erre a föladatra már annyira nem alkalmas, hogy helyette új klinikát kellett építeni, míg a régit most a bőrkórtani tanszék számára fogják átalakítani”.
Dr. Szijártó Attila úgy fogalmazott: amennyire fontos számára a haladó szellemiség, annyira hangsúlyos az elmúlt több mint 100 év hagyományainak megőrzése is, most pedig – mint mondta – egy új korszak kezdetén állunk.
A köszöntők után „Múltidéző – gondolatok a 111 éves épületről” című nyitóelődásában az igazgató felidézte az elmúlt 111 év hangulatát, a kort, amelyben a sebészet nagyjai egykor dolgoztak, bemutatta az épületet, valamint azt az utat, ami a jelenig vezetett. Emlékeztetett, hogy az immár több mint 250 éve alapított egyetem első öt tanszékének egyike volt a sebészet, majd Balassa János, Kovács József és Dollinger Gyula alakították meg az első komoly klinikát. Dollinger Gyula 1898. február 16-án kezdte meg tanszékvezetői tevékenységét, és ő terveztette a klinika máig használt épületét, melynek átadására 1909-ben került sor. Az új klinikára elsősorban a hallgatók megnövekedett száma miatt lett igény, a ház Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek tervei alapján készült el, és akkoriban a legmodernebb sebészeti intézetek egyike volt hazai és európai szinten is.
Galéria
Az elmúlt 111 év alatt 605 orvoskolléga dolgozott a házban, akik nevét az évforduló alkalmából emléktábla őrzi a sebészeti szakambulanciára vezető földszinti folyosón – ezen abc-sorrendben szerepel minden korábbi és jelenlegi orvos. Mellettük, mint az igazgató hangsúlyozta, megannyi ember segítette a betegek gyógyulását ápolói szinten, az elmúlt több mint egy évszázad alatt itt gyógyuló betegek száma pedig sok tízezres nagyságrendben mérhető. Ma 78 orvos és 138 szakdolgozó végzi munkáját ebben az épületben.
A rendezvény keretében, az „élő legendák” szekcióban a klinika korábbi vezetői, híres professzorai osztották meg emlékeiket és gondolataikat. Dr. Flautner Lajos – aki 1990 és 2003 között volt a klinika és 1992-től az Országos Sebészeti Intézet igazgatója – úgy fogalmazott: egy ilyen intézmény egy életre meghatározza a gondolkodásunkat és a lehetőségeinket. A professzor kiemelten foglalkozott a hasnyálmirigy sebészetével, vezetése alatt az ország legnagyobb, európai szintű gasztroenterológiai sebészeti centrumát alakította ki. „A sebészet évről évre fejlődik, de egy dolog sosem változik: az eszközök és gépek másik végén mindig egy rettegő beteg ember áll, vigyázzanak rájuk” – hívta fel a fiatal generációk figyelmét.
Dr. Kupcsulik Péter 2003 és 2011 között volt a klinika igazgatója, aki számos műtéti megoldás első magyarországi bevezetője. Tanszékvezetői működése során újjáéledt a kísérletes sebészeti tevékenység, diákkörös hallgatók tucatjai nyertek díjakat egyetemi és országos rendezvényeken, Hozzászólásában röviden visszaemlékezett arra, hogy miként lett sebész, és a szekció címére utalva, beszélt arról, mit jelent számára a legenda szó. Felidézte az első hazai májátültetést, amelynek megszervezője és résztvevője volt, valamint szólt a klinika gazdasági helyzetének egyensúlyba hozásáról is.
Dr. Harsányi László 2011-től 2020-ig irányította a klinikát, megőrizve vezető szerepét az ország sebészeti intézményei között, és számos felújítást és infrastrukturális fejlesztést is végrehajtott. „A genius locit, a hely szellemét, szellemiségét ünnepeljük ma” – hangsúlyozta a rendezvényen, és érzékeltette a fiatal generációk számára, hogy fontos tudatosítani: a világ régebben is működött, érdemes figyelni az idősebb generáció tevékenységét és utánunk is működni fog. Az I. Sz. Sebészeti Klinika mindig is egy brand, egy etalon volt, amihez minden további sebészeti egység mérte magát, és emögött a klinika szelleme és egy közösség teljesítménye áll – mondta.
Dr. Darvas Katalin, a klinika professor emeritája 1966 óta dolgozik az intézetben, 1975-tól vezette a klinika aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályát. Az „Aneszteziológia és intenzív terápia a 111 éves klinikán” címmel tartott előadásában felidézte, hogy az ötvenes évek második felében alapozódott meg a klinikán a korszerű műtéti érzéstelenítés, a korszerű anesztézia kezdete pedig az ötvenes évek végére tehető. A klinikán a sebészeti műtétek arányával párhuzamosan növekedett az érzéstelenítések száma is – jegyezte meg. Hangsúlyozta: hálás azért, hogy az elmúlt 55 évben világklasszis sebészekkel dolgozhatott együtt a klinikán.
Dr. Perner Ferenc, az első hazai sikeres vese-, illetve májátültetés elvégzője évtizedekig dolgozott az Üllői úti sebészeten; három évre szakította meg ittlétét, mikor 1968-ban Algériában vállalt munkát, ahol több mint háromezer műtétet végzett. Mint felidézte, 1973. november 16-án éjjel az Üllői út sebészeten végezte el az első sikeres vesetranszplantációt. Előadásában régi anekdotákat idézett fel korabeli képekkel illusztrálva, emlékezetes esetekre, valamint közösségi eseményekre is visszaemlékezett.
A program második felében szakmai előadások következtek, amelyekben szó volt a sebészet számos területéről, így a nyelőcső- és gyomor, az endokrin, a hasnyálmirigy, a májsebészetről, a máj-, epeúti és hasnyálmirigy sebészet nemzetközi együttműködéseiről, az IBD centrum megalakulásáról és sebészetéről, a kolorektális sebészet és proktológia új vonalairól, a gasztroenterológia és a sebészet együttéléséről. Kitértek az endoszkópiára, a negatív nyomás terápiára (NPWT) és a sebészetben elérhető új eszközökre is.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, Szántó György (Convention)
Videó: Bartincki Tamara, Kresalek Dávid
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
