Tudományos híradó 5. – júliusi-augusztusi válogatás

Tápláltsági állapot szűrőmódszerek összehasonlítása és ajánlott szűrési algoritmus gyermek onkológiai betegek esetében

A daganatos megbetegedések a gyermekkori halálesetek egyik vezető oka; éves szinten világszerte több mint 300.000 esetet, Magyarországon évente kb. 200-250 új esetet regisztrálnak a 0-18 éves korosztályban. A betegek közel 50%-a a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján kerül ellátásra. A gyermekkori tumoros megbetegedések számos típusa magas alultápláltsági rizikóval jár. Kutatásunk célja az volt, hogy bemutassuk saját fejlesztésű tápláltsági állapotot szűrő módszerünket és kidolgozzunk egy olyan tápláltsági állapotszűrő algoritmust, amely gyermek onkológiai eseteket ellátó intézményekben egyszerűen és jól alkalmazható – mutatott rá összefoglalójában dr. Kovács Gábor egyetemi tanár, klinikai főorvos, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

A tápláltsági állapot-felmérést 2017 és 2018 között 109 beteg (3-18 éves) bevonásával végeztük. A saját fejlesztésű szűrőmódszerünket egy már korábban validált módszerhez hasonlítottuk annak érdekében, hogy meg tudjuk állapítani a határpont értékét. Beigazolódott, hogy a saját fejlesztésű szűrőmódszerünk az egész betegpopulációt tekintve jobb tulajdonságokkal rendelkezett az alacsonyabb izomtömegű gyermekek azonosítására.

A demencia epidemiológiája Magyarországon, neurológiai és pszichiátriai szakterületi adatok alapján

Az öregedő társadalmakban a demencia a halálozás és a tartós egészségkárosodás egyik vezető oka. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. Munkánk célja az volt, hogy megbecsüljük a demencia magyarországi előfordulását. Ehhez a NEUROHUN adatbázis adatait használtuk fel, melyben anonim módon az összes magyarországi kórházi és szakrendelői megjelenés dokumentált – foglalta össze dr. Kovács Tibor, a Neurológiai Klinika egyetemi docense.

Eredményeink alapján Magyarországon a demenciával diagnosztizált betegek száma csak 1/3-a a régióra becsült értéknek. Emellett a nemzetközi adatokkal szemben hazánkban messze a vaszkuláris demencia diagnózis a leggyakoribb, holott világszerte az Alzheimer-kór teszi ki a demenciák 60-80%-át. A hazai betegek diagnózist követő várható medián túlélése 3,01 év, ami rövidebb a szakirodalomban leírt 3,2-6,6 évhez képest. Ennek hátterében felmerül, hogy az érintettek csak a betegség egy későbbi stádiumában kerülnek neurológiai vagy pszichiátriai szakellátásba.

A Parkinson’s disease 7 (PARK7) immunmoduláló szerepe a gyulladásos bélbetegségben

A gyulladásos bélbetegség (IBD) két fő formája a Crohn-betegség (CD), illetve az ulceratív kolitisz (UC), melyekre a bélfal krónikus gyulladása jellemző. A betegség mindkét típusában gyakori a sebészeti beavatkozást igénylő szövődmény és az állandó gyulladás talaján a bélrendszeri daganatok kialakulásának esélye is jelentős. Az IBD folyamatosan növekvő gyakoriságával súlyos egészségügyi problémát képvisel világszerte.

A PARK7 egy szinte minden sejtünkben jelen lévő fehérje, melyet korábban elsősorban a központi idegrendszer vonatkozásában vizsgáltak. A PARK7 jótékony hatásai főként antioxidáns tulajdonságaihoz kötődnek. Az elmúlt években azonban számos adat halmozódott fel a PARK7 sérült fehérjék szerkezetét helyreállító dajkafehérje, illetve a gének kifejeződését szabályzó szerepéről is. A PARK7 IBD-ben betöltött szerepe azonban szinte teljesen ismeretlen.

Vizsgálataink során kimutattuk, hogy míg a CD-s gyermekek bélfalában fokozódik a PARK7 szintézise, addig az UC-s gyermekekében változatlan marad, felvetve a betegség különböző formáinak kialakulásában való szerepét. Igazoltuk, hogy a PARK7 szerepet játszik a betegség mechanizmusában központi szerepet játszó citokin, a TNF-α szintézisében. Bizonyítottuk továbbá, hogy a PARK7 aktivitását fokozó hatóanyaggal történő kezelés csökkenti az egerek bélnyálkahártyájának dextrán-nátrium-szulfát indukálta gyulladását, normalizálja a szövettani elváltozásokat. Eredményeink alapján arra következtettünk, hogy a PARK7 fontos szerepet tölt be az IBD kialakulásában, mennyiségének meghatározása segíthet az IBD két formájának elkülönítésében. Bár egy sikeres gyógyszer kifejlesztéséig hosszú út vezet, eredményeink rámutatnak a PARK7, mint új terápiás célpont jelentőségére – részletezte összefoglalójában dr. Vannay Ádám, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika tudományos főmunkatársa, kutatólaboratóriumának vezetője.

A betegek terápiával kapcsolatos tapasztalatainak figyelembe vétele az egészségügyi technológia értékelés keretrendszerében

Az egészségügyi technológia értékelés (Health Technology Assessment – HTA) a fejlett országok döntő többségében kötelező eleme a közfinanszírozói támogatási döntéseknek. A betegek terápiával kapcsolatos tapasztalatai (patient experience) egyre nagyobb szerepet kapnak az egyre komplexebb egészségügyi technológiák értékelése során. A beteg tapasztalatainak definiálására és mérhetőségére azonban jelenleg nem áll rendelkezésre egységes módszertan; figyelembevételük az egészségpolitikai döntésekben esetleges, mely nehezíti az objektív döntéshozatalt és új technológiák fejlesztői számára a tudományos bizonyítékok gyűjtésének a tervezhetőségét. Szisztematikus irodalmi áttekintésünk, illetve az ennek eredményeire épülő, nemzetközi HTA- és finanszírozási szakértőkkel folytatott fókuszcsoport öt olyan egymástól jól elkülöníthető dimenziót talált, amelyek mentén a betegek terápiával kapcsolatos tapasztalatai a terápiák értékelése során figyelembe vehetők. Az alábbi ábra a keretrendszer iteratív fejlesztését mutatja. A konszenzussal kialakított 5 dimenzió segítséget nyújthat a nemzetközi egészségügyi technológia értékelési keretrendszerek továbbfejlesztésében és betegközpontúbbá tételében, valamint az egyes országok különböző HTA módszertanainak az egységesítésében – foglalta össze dr. Inotai András, az Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ egyetemi docense.

Polifarmáciás betegek interakciós kockázatainak elemzése és azok megoldására végzett gyógyszerészi beavatkozások – multicentrikus leíró tanulmány közforgalmú gyógyszertárakban végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzések alapján

A gyógyszerészek kiemelt feladata a betegek receptre felírt, vagy recept nélküli gyógyszereinek felülvizsgálata, mely során a gyógyszerész gyógyszerelési hibákat, köztük például két gyógyszer közötti kölcsönhatásokat szűr ki.

Az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet kutatásában 78 gyógyszerész végzett 755, legalább 5 gyógyszert rendszeresen szedő beteg gyógyszerelésén ellenőrzést, melyek során összesen 984 problémát (1,3/beteg) azonosítottak.

A leggyakoribb probléma a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatás volt (54%), mely problémákat túlnyomó többségben saját hatáskörön belül, míg az esetek 27,4%-ában a kezelőorvos bevonásával oldottak meg. Ezen interakciós rizikók 14,9%-ában potenciálisan szükséges volt a terápia módosítása a klinikai kockázatok miatt, ugyanakkor az esetek 30,9%-ában a felfedett probléma nem hordozott valós veszélyt. A gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások mellett a leggyakoribb probléma a gyógyszer okozta mellékhatás (8,6%), a beteg állapotából adódóan további gyógyszer alkalmazása (8,2%) és a gyógyszerszedés során a beteg nem megfelelő együttműködése (8,0%) voltak.

A kutatás felhívta a figyelmet a gyógyszerészek szerepére a gyógyszerelési hibák feltárásában, az orvos-gyógyszerész együttműködés fontosságára, valamint ajánlásokat fogalmazott meg a kölcsönhatások kockázatának egységes, klinikai fontosság szerinti osztályozására és kezelésére – mutatott rá összefoglalójában dr. Szilvay András, az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet tanszéki mérnöke.

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Fotó: a publikációkból származó képek; Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)