Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény milyen százalékban tudja megakadályozni az oltott személy megbetegedését, esetleges súlyos szövődményeit. Az eredmény azonban nemcsak a készítményektől függ, azt több más tényező is befolyásolja, pl.: életkor, krónikus alapbetegség, az oltás beadásának módja, vagy a beadás óta eltelt idő, illetve a korábban történt fertőzés.
A WHO akkor tart hatásosnak egy vakcinát, ha a klinikai vizsgálatok különböző fázisaiban bebizonyosodik, hogy az minimum 50-60%-os hatékonysággal működik. A gyártók adatai szerint ennek a kritériumnak mindegyik, hazánkban alkalmazott, koronavírus elleni készítmény megfelel. Kétdózisú vakcinákkal végzett klinikai vizsgálatok során, a második oltás után a következő értékeket tapasztalták a klinikai vizsgálatok során a tavaly megjelent SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-19 esetében:
a Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95%-os, a Moderna készítménye 94,5%-os, az Oxford/AstraZeneca készítménye (a 12 hetes oltási séma alkalmazásával) 82%-os, az orosz Gamaleja készítménye (Szputnyik V) 97,6%-os, a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4%-os hatásossággal rendelkezik. Az elérhető maximális védettség átlagosan a vakcinák mindkét dózisának beadását követő két-három hétben alakul ki. Ezek az adatok az újabb mutánsok esetében egyelőre nem ismertek.
Bár számos egészségszakmai szervezet, a többi között az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA), vagy az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szakmai állásfoglalása egyértelműen nem javasolja a koronavírus ellenes oltások után ellenanyag szint méréssel vizsgálni a védettséget és erre vonatkozó következtetéseket levonni, mégis tény, hogy sokan elvégeztetik a vizsgálatot és a laboratóriumok – a legváltozatosabb teszteket alkalmazva – kiszolgálják az igényeket. Ez a folyamat felgyorsult az otthon elvégezhető tesztek piaci megjelenésével, megjegyezve, hogy a tesztek érzékenysége és pontossága különböző .
Az orvostudomány és így a Semmelweis Egyetem szerepe egy világjárvány idején nem merül ki a betegek ellátásában, feladata az is, hogy minden a betegség terjedésével, megelőzésével, védettséggel kapcsolatos kérdésre megpróbáljon választ találni. A közvéleményt az oltások hatására kialakult ellenanyagszint rendkívüli módon foglalkoztatja, az eltérő érzékenységű ellenanyag tesztek bizonytalanságérzést okozhatnak, ezért tartotta fontosnak az egyetem, hogy egy egységes eljárással és ennek köszönhetően egymással összehasonlítható eredményekkel is megvizsgálja a kérdést.
A Semmelweis Egyetem 1195 vérvételt végzett el a vizsgálat során, olyan személyeknél, akiknek volt megelőző negatív teszteredménye.
A vizsgálat eredménye, hogy a korábban negatívnak mért személyek 88%-a az egyetem mérésében pozitívnak mutatkozott, azaz van kimutatható és elegendő szintű vírus ellenes ellenanyaga.
Az eddigi mérések számait az alábbiakban foglaljuk össze:
|
oltóanyag |
Volt korábban negatív ellenanyag tesztje
|
Semmelweis Egyetemen is negatívnak mértük |
Pozitívak aránya (megfelelő ellenanyag szint kimutatható) |
|
Sinopharm |
881 |
143 |
84% |
|
Pfizer |
109 |
3 |
97% |
|
Moderna |
16 |
1 |
94% |
|
AstraZeneca |
69 |
2 |
97% |
|
Sputnik-V |
120 |
0 |
100% |
|
ÖSSZESEN |
1195 |
149 |
88% |
A Semmelweis Egyetem orvosszakmai véleménye ugyanakkor továbbra is az, hogy az egyes vakcinák hatásosságának mértéke csak az oltást követően fellépő fertőzések, megbetegedések, kórházi felvételek és halélesetek számának alakulása alapján határozható meg. A Semmelweis Egyetem – mint Magyarország egyik legnagyobb COVID-ellátó intézménye – december 26. óta (a hazai oltások megkezdésétől) követi a klinikáin megjelenő eseteket és összeveti azokkal az adatokkal, hogy a betegek kaptak-e, és ha igen, akkor hány db és milyen vakcinát.
A Semmelweis Egyetem COVID-19 elleni oltásban részesült személyeken végzett ellenanyag-vizsgálatának eredménye védőoltás és életkor szerint:
|
oltóanyag |
életkor |
Volt korábban negatív ellenanyag tesztje |
Semmelweis Egyetemen is negatívnak mértük |
Pozitívak aránya (megfelelő ellenanyag szintje van) |
|
Sinopharm |
-60 |
106 |
7 |
93% |
|
60+ |
775 |
136 |
82% |
|
|
összesen |
881 |
143 |
84% |
|
|
Pfizer |
-60 |
69 |
0 |
100% |
|
60+ |
40 |
3 |
93% |
|
|
összesen |
109 |
3 |
97% |
|
|
Moderna |
-60 |
11 |
1 |
91% |
|
60+ |
5 |
0 |
100% |
|
|
összesen |
16 |
1 |
94% |
|
|
AstraZeneca |
-60 |
57 |
2 |
96% |
|
60+ |
12 |
0 |
100% |
|
|
összesen |
69 |
2 |
97% |
|
|
Sputnik-V |
-60 |
78 |
0 |
100% |
|
60+ |
42 |
0 |
100% |
|
|
összesen |
120 |
0 |
100% |
|
|
Összesen |
-60 |
321 |
10 |
97% |
|
60+ |
874 |
139 |
84% |
|
|
összesen |
1195 |
149 |
88% |
Fontos hangsúlyozni, ezeket a méréseket korábban negatív ellenanyagszinttel rendelkező szelektált populációnál végezte el az intézmény, akiknél mintegy 88%-ban igazolható volt az ellenanyag-pozitivitás. A teljes oltott lakossági minta esetében egy ezt megelőző egyetemi vizsgálat minden Magyarországon alkalmazott vakcinánál 96% feletti pozitivitást mutatott.
Az eredmények messzemenően igazolják a hazánkban használt vakcinák hatékonyságát. A vizsgálatnak ugyanakkor üzenete van a be nem oltottak számára is. Azt üzeni ugyanis, hogy saját és környezete egészségének megóvása érdekében mihamarabb oltassa be magát, hogy néhány héten belül ő maga is rendelkezhessen a koronavírus és szövődményei elleni védettséggel. A legfontosabb üzenet, hogy hazánkban használt vakcinák megfelelő ellenanyag-választ váltanak ki és hatékonyak, az oltásnál pedig nincs fontosabb és eredményesebb védekezés
Továbbra is az oltás az első a vírus elleni küzdelemben, ezért kérünk mindenkit, aki még nem tette, jelentkezzen az oltásra.
Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
