A Semmelweis Egyetem augusztusban lezáruló EFOP-3.4.3-16-2016-00007 projektjének keretében a 2017 és 2021 közötti időszakban több száz prevenciós és továbbképzési program jött létre több ezer középiskolás, egyetemi hallgató és egészségügyi szakember részvételével. A közel ötéves program záróakkordjaként kétnapos, workshopokkal egybekötött projektértékelőt tartottak a megvalósított eredményekről.„A Semmelweis Egyetem tanulói bázisának szélesítése, bekerülést és bennmaradást támogató programok indításán, valamint balassagyarmati telephelyén új szolgáltatások bevezetésén keresztül” elnevezésű program az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program által biztosított 664 millió forintos támogatási összegből valósulhatott meg.
A projekt hozzájárult a Semmelweis Egyetem balassagyarmati telephelyének tényleges beindításához és folyamatos működtetéséhez, valamint a megyei kapcsolatok felkutatásához, és azok rendszeres fenntartásához, egyéb projektek generálásához és elnyeréséhez. A forrásból az egyetem 4 kara (Általános Orvostudományi, Egészségtudományi, Egészségügyi Közszolgálati és Gyógyszerésztudományi Kar) és a Semmelweis Egyetem Innovációs Központja közös szakmai projekt keretében segítette a középiskolás diákok bekerülését, pályaorientációját felsőoktatási egészségügyi képzési területekre, illetve a hallgatói lemorzsolódás csökkentését szakmai támogató programokon keresztül.
A Semmelweis Egyetemnek kiemelten fontos a klinikai kutatási hálózat és a népegészségügyi, egészségfejlesztési programok erősítése. Azokon a területeken, ahol ehhez a felsőoktatási infrastruktúra adott, ott szoros együttműködést alakítunk ki a képző és kutató intézményekkel; ahol ez nem adott, ott pedig örömmel leszünk partnerei az innovációs törekvéseknek. Ennek nagyszerű példája a balassagyarmati telephely-fejlesztésünk, hiszen Nógrád megyében nem volt felsőoktatási intézmény – fogalmazott dr. Ferdinandy Péter a zárókonferencián tartott beszédében. A tudományos és innovációs rektorhelyettes kiemelte, a Semmelweis Egyetem 2012 óta van jelen aktív tudományos programokkal a megyében és elsőként helyezte telephelyét 2015-ben Balassagyarmatra. Az EFOP-3.4.3-16-2016-00007-es pályázat az első olyan nagyszabású program, amely dedikáltan ennek a telephelynek a fejlesztését és az ehhez szükséges együttműködést tűzte ki célul a négy kar szakmai összefogásával. Produktív, hatékony program volt, amit folytatni érdemes és kell is – emelte ki dr. Ferdinandy Péter.
Dr. Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára beszédében a prevenció fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, a magyar egészségügy teljesítménye a nyugat-európaival azonos színvonalú, a különbség abban érhető tetten, hogy hazánkban korábban betegszenek meg az emberek az európai átlaghoz képest. Meglátása szerint mindebből egyértelművé válik, hogy a megelőzésre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. A helyettes államtitkár emlékeztetett a felsőoktatás legfontosabb, augusztusban végbemenő változására, a modellváltásra. Kiemelte, a hallgatók hetven százaléka, azaz több mint 180 ezer hallgató modellváltó intézményben kezdi meg az őszi félévet. A változás lényege nemcsak az új fenntartói struktúra, hanem egy új finanszírozási, teljesítményorientált rendszer létrehozása – hangsúlyozta dr. Hankó Balázs.
A projektzáró rendezvényen beszédet mondott még dr. Szabó Géza, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház főigazgató főorvosa, Balla Mihály, országgyűlési képviselő, Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere, Sinkóné Szrenka Anikó, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója, valamint Matiscsák Attila, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Programkoordinációs és Fejlesztési Iroda vezetője.
Az EFOP-3.4.3-16-2016-00007 programban részt vevő karok rövid programismertető keretében összegezték az elért eredményeket.
Az Általános Orvostudományi Kar interaktív iskolai egészségfejlesztéssel és bekerüléstámogatással kapcsolatos tapasztalatait dr. Eörsi Dániel, a Népegészségtani Intézet Balassagyarmati Egészségnevelő Programjának szakmai vezetője és dr. Terebessy András projektvezető tárta a hallgatóság elé. Kifejtették, hogy a Balassagyarmati Egészségnevelő Program egy kortárs oktatáson alapuló interaktív, digitális elemeket is tartalmazó személyes készségfejlesztő projekt, melynek célja, hogy a balassagyarmati serdülők a személyes életükben tudják kialakítani és fenntartani az egészségük megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges stratégiákat. A programhoz egy hazai környezetben úttörőnek mondható kutatás kapcsolódik, amelynek célja az intervenciók hatékonyságának, az egészség-magatartás esetleges változásának mérése. A kutatási eredményeket az elkövetkező hónapokban teszik közzé. Az előadók elmondták, a Balassagyarmati Bekerüléstámogató Program az élménypedagógia módszerére épült azzal a célkitűzéssel, hogy a balassagyarmati 11. és 12. osztályos tanulók tisztában legyenek saját képességeikkel és lehetőségeikkel, hogy tudatosabb, jobban átgondolt döntéseket tudjanak hozni jövőjükkel és a további tanulmányaikkal kapcsolatban.
A Gyógyszerésztudományi Kar tantárgyi fejlesztési eredményeibe dr. Somogyi Orsolya, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet tudományos munkatársa engedett betekintést. Kiscsoportos szakmai felkészítő órákat indítottak, szakmai ismeretekkel bővített nyelvvizsga felkészítő tanfolyammal segítették a hallgatókat, továbbá megújították a szakmai gyakorlati képzési programot – mondta el.
Az Egészségügyi Közszolgálati Kar képviseletében Szabó Tünde, a programsorozat szakmai koordinátora és dr. Pethesné Dávid Beáta, a Mentálhigiéné Intézet igazgatója, valamint a kihelyezett képzések vezetői mutatták be a programok eredményeit és tapasztalatait A mediációs képzés vezetője dr. Pilinszki Attila, a Kora gyerekkori lelki egészség képzés vezetője dr. Danis Ildikó, és a Laktációs képzés vezetője dr. Bóné Veronika a beszámolójukban ismertették a lefolytatott képzési kurzusokat, az elkészült ingyenesen elérhető digitális szakkönyvet, és a kora gyermekkori lelki egészség témakörében végzett feltáró kutatást.
Az Egészségtudományi Karon működő Egészségtudományi Programkoordinációs és Fejlesztési Iroda szervezésében számos hallgatói bennmaradást segítő tanulószoba valósult meg – összegzett előadásában Matiscsák Attila, az iroda vezetője. Mint fogalmazott, a tanulószobák főképp olyan tantárgyak témáiban szerveződtek, melyek esetében az utóbbi években gyakori lemorzsolódás, félévcsúszás volt tapasztalható. Emellett több hallgatói tréning is lezajlott, melyek gyakorlati szempontból is jól kiegészítették a tanulószobás eseményeket. Ilyen volt a pszichológus által vezetett vizsgafelkészítő tréning, illetve a motivációs tréning.
Horváth Dóra
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
