Az idei workshopra rekordszámú résztvevő, 438 fő regisztrált 51 országból – jelentette be dr. Farkas Henriette, a Belgyógyászai és Hematológiai Klinika egyetemi tanára, a klinikán működő Országos Angioödéma Referencia és Kiválósági Központ vezetője a konferencia bevezetőjeként. A programban összesen 56 előadás szerepelt kilenc szekcióban, melyből kettő poszterszekció is volt. Dr. Farkas Henriette megjegyezte, hogy a konferenciát 1999 óta minden második évben rendezik meg Budapesten, idén először a járványhelyzet miatt online formában.
Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes megnyitó beszédében elmondta: nagy öröm és megtiszteltetés, hogy ilyen sok nemzetközi szakértő és klinikai tudós, valamint több fiatal kutató és hallgató is részt vesz a Semmelweis Egyetem munkatársai által rendezett rangos nemzetközi eseményen. Rámutatott, hogy az elmúlt év során az egyetem az ország és a régió egyik vezető koronavírus-központjává vált a járvány következtében, nemcsak az ápolás, hanem a kutatás és az innováció terén is, emellett pedig folytatta széleskörű tudományos kutatásait más területeken is. Sok nemzetközi együttműködésben veszünk részt vezető partnerekkel, és nagy örömömre szolgál, hogy többen közülük ezen az eseményen is jelen vannak és előadást tartanak – mondta a rektorhelyettes.
„A 21. században az egyenlet úgy hangzik, hogy tudás plusz információ egyenlő hatalom”
– mutatott rá dr. Szabó Attila. Ez azt jelenti, hogy az alap-, klinikai és transzlációs kutatásokat arra kell használnunk, hogy világszerte javítsuk az emberek egészségét és életminőségét – tette hozzá. Kiemelte, hogy erre kiváló lehetőséget nyújt a mostani workshop, ami multidiszciplináris módon mutatja be az adott témát, a legújabb kutatások és eredmények segítségével.
A konferencia témája a ritka betegségek közé sorolható herediter (öröklött) és szerzett angioödémák voltak. Legismertebb csoportjuk a C1-inhibitor szabályozó fehérje hiányán alapuló herediter angioödéma, vagy közismert nevén HANO. A C1-inhibitor hiánya bradikinin felszabaduláshoz vezet, amelynek következtében ödéma alakul ki. Az ödémás roham megjelenhet az arcon, végtagokon, a gyomor- és bélrendszerben vagy a gégében; ez utóbbi esetben a légúti elzáródás miatt a beteg megfulladhat, ha nem kapja meg időben a megfelelő, speciális kezelést. Az előadások fókuszában elsősorban a HANO-val kapcsolatos új kutatási eredmények bemutatása, a betegség kialakulása, a betegek életminőségének javítása és az új kezelési eljárások álltak.
A HANO örökletes, ritka betegség, 1:10.000-1:50.000 az előfordulási aránya, vagyis Magyarországon 200-1000 beteg lehet érintett. Az Országos Angioödéma Referencia és Kiválósági Központban jelenleg már több mint 200 beteget gondoznak. A C1-inhibitor hiányon alapuló örökletes és szerzett ödémákon kívül más gének mutációin alapuló bradikinin felszabadulással járó típusok is ismertté váltak az utóbbi években, az érintett betegek számát egyelőre megbecsülni sem lehet, de a HANO betegségben kifejlesztett gyógyszerek számukra is alkalmasak lehetnek.
A konferencia előadói között a terület legelismertebb nemzetközi szaktekintélyei, vezető professzorok szerepeltek: többek között dr. Daniel Jacobson, az Egyesült Államokbeli Oak Ridge National Laboratory munkatársa; dr. Marcus Maurer, a Charité Berlini Orvostudományi Egyetem dermatológus és allergológus professzora; dr. Coen Maas az Utrechti Egyetem Klinikai Kémiai és Hematológiai Intézetének professzora; Francois Alhenc-Gelas az INSERM kutatási igazgatója Párizsban; dr. Konrad Bork, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem dermatológus professzora; valamint dr. Cervenák László, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika tudományos főmunkatársa. A konferenciára új kutatási eredményeket tartalmazó 56 absztraktot nyújtottak be, ennek alapján 35 orális és 21 poszterelőadást tartottak. Minden absztraktot az Frontiers in Allergy című folyóiratban publikálnak majd. A négynapos online eseményhez alapkutatók, klinikusok, laborszakemberek, szakdolgozók, a gyógyszergyártó cégek és a betegszervezetek képviselői csatlakoztak a világ különböző tájairól.
A rendezvényen idén is átadták a HANO-s betegekért kitüntetést („For HAE Patients” Award), melyet dr. Allen P. Kaplan amerikai klinikai orvosprofesszornak ítéltek meg, és ő tartotta az esemény tudományos nyitóelőadását is, amely a kininogénekről szólt. A workshop során kiosztott négy legjobb fiatal kutatói díjból az egyiket dr. Balla Zsuzsanna, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika PhD-hallgatója kapta. A díj fiatal, 35 év alatti kutatókat jutalmaz és fejenként 2500 eurós ösztöndíjjal jár.
A konferencia nyitóeseményén a főszervezők, dr. Farkas Henriette és dr. Varga Lilian egy budapesti stúdióból köszöntötték a résztvevőket, a megnyitót a stúdióban élőben egy homokanimációs műsor színesítette Cakó Ferenc művész előadásában, aki a workshop logóját is megrajzolta (ld. kiemelt kép). A négynapos rendezvényt egyéb társas események is gazdagították (videóbejátszások, virtuális budapesti körséta, virtuális gálavacsora), melyekhez a résztvevők online csatlakozhattak.
Deme Tamás
Fotó: Thaler Tamás, Diamond Congress Kft; Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (Szabó Attila archív portré)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.