A nyirokrendszer fő feladata a folyadékegyensúly szabályozása, a zsírok felszívása a bélből, valamint lényeges az immunvédekezésben is. A nyirokrendszer részét képezik a nyirokerek, amelyek számos új funkciójára derült fény az elmúlt években, szerepük van például a vérnyomás szabályozásában, de az idegrendszerhez kapcsolódó betegségekben is. Ez egy nagyon forró terület most a tudományban – mondja dr. Jakus Zoltán, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense.
A kutatásuk elsődleges célja az volt, hogy jobban megértsék a nyirokerek szervspecifikus funkcióit, eredményeik emellett közelebb vihetnek a nyirokérműködés károsodása miatt kialakuló nyiroködéma kezeléséhez is. Ez a betegség – amire jelenleg nincs célzott terápia – világszerte százmilliókat érint.
A fejlett országokban elsősorban daganatos betegségek nyomán alakul ki, de a háttérben állhat gyulladás vagy sérülés is, a trópusi országokban pedig bizonyos paraziták miatt számít nagyon gyakori betegségnek.
A munka során használt mRNS alapú rendszert eddig döntően vakcinafejlesztésre használták, mint ismert, a technológia áttörést hozott az új típusú koronavírus elleni küzdelemben (a Pfizer/BioNTech és a Moderna készítménye is erre a technológiára épül). A Semmelweis Egyetem kutatói dr. Jakus Zoltán vezetésével dr. Pardi Norberttel, a University of Pennsylvania kutatócsoport-vezetőjével működtek együtt egy olyan új mRNS alapú rendszer létrehozásában, amely hosszú távon megoldás lehet a szervezetben károsodott nyirokér működés helyreállítására.
Az mRNS alapú koronavírus védőoltás lényege, hogy hírvivő RNS segítségével a vírusra jellemző fehérje kerül a szervezetbe, melyet az immunsejtek felismernek, így később szükség esetén el tudja pusztítani az immunrendszer a bejutott vírust – emlékeztetett dr. Jakus Zoltán. „A mostani kutatás során ugyanezt a rendszert használjuk, csak nem vírusfehérjét termeltetünk, hanem egy nyirokérnövekedési faktort viszünk be az mRNS rendszeren keresztül, és ezáltal tudunk kiváltani szervspecifikus nyirokérnövekedést az adott szervben” – ismertette a munkát vezető kutató.
„Eljutottunk odáig, hogy hatékonyan tudunk szervspecifikus nyirokérnövekedést kiváltani, így jobban megértjük a nyirokerek egyes szervekben játszott szerepét, valamint állatmodellben képesek vagyunk visszafordítani a nyiroködémát, amely az alapját képezheti egy későbbi terápiás megközelítésnek” – tette hozzá.
A munkacsoport eredményei a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg 2021. június 8-án. A kísérletes munka döntő részét dr. Jakus Zoltán irányítása mellett dr. Szőke Dániel, a közlemény első szerzője és dr. Kovács Gábor PhD-hallgatók végezték.
Dr. Szőke Dániel, az egyetem PhD-hallgatója, aki dr. Jakus Zoltán kutatócsoportjához harmadéves TDK-hallgatóként került, hangsúlyozta: a nyiroködéma lehetséges terápiája az első használata lehet ennek az eszköznek, magát a koncepciót a későbbiekben más olyan krónikus betegségeknél is lehetne használni, amelyekben a nyirokereknek szerepe lehet, és megoldást jelenthet a nyirokerek növekedésének serkentése és funkciójuk újraindítása.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Szőke D, Kovács G, Kemecsei É, Bálint L, Szoták-Ajtay K, Aradi P, Styevkóné Dinnyés A, Mui BL, TamYK, Madden TD, Karikó K, Kataru RP, Hope MJ, Weissman D, Mehrara BJ, Pardi N and Jakus Z; Nucleoside-modified VEGFC mRNA induces organ-specific lymphatic growth and reverses experimental lymphedema. Nat Commun 12, 3460 (2021). https://doi.org/10.1038/s41467-021-23546-6
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
