A D-vitamin, illetve annak hiánya több betegség esetében is szerepet játszhat a csontrendszerrel kapcsolatos problémáktól a nőgyógyászati-szülészeti kórképekig, a koronavírus-járvány pedig még inkább fókuszba helyezte a megfelelő D-vitamin-szint kérdését. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikája által szervezett negyedik országos konszenzus konferencián minden érintett szakma képviseltette magát, a megbeszélés eredményeként létrejövő egységes ajánlás április végére készülhet el.

Az első hazai, D-vitaminnal kapcsolatos egységes ajánlás tíz évvel ezelőtt készült, azóta a mostani a negyedik alkalom, hogy az érintett szakmai szervezetek az új tudományos eredmények alapján aktualizálják az iránymutatást – mondta el dr. Takács István, a D-vitaminnal kapcsolatos konszenzus konferencia fő szervezője, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója. A járványhelyzet miatt online megtartott szakmai megbeszélésen hat érintett szakma szervezete képviseltette magát: a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság, a csontrendszer betegségeivel foglalkozó Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság, a Magyar Nephrológiai Társaság, Magyar Klinikai Onkológiai Társaság, a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társasága, a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság és a Magyar Menopauza Társaság.

A legfrissebb tudományos eredményeken alapuló új ajánlást várhatóan április végére készítik el a résztvevők a Semmelweis Egyetem klinikájának vezetésével. Ez pontosan tartalmazni fogja, hogy adott betegeknek mennyi D-vitamint javasolnak, mi számít esetükben normál szintnek, és mekkora mértékű hiány ronthatja a betegek állapotát, mikor szükséges D-vitamin-pótlás.

Mint azt dr. Takács István elmondta: az új tudományos eredmények alapján egyre ismertebb a D-vitamin csontbetegségekben játszott szerepe, és előtérbe kerültek a szülészeti-nőgyógyászati hatások.

Ma már tudható, hogy a termékenységre és a magzati egészségre is hatással van a D-vitamin megfelelő szintje, így a kismamáknál és a babát tervezőknél jobban oda kell erre figyelni, a terhesvitaminok többsége mellé szükséges kiegészítő mennyiséget szedni

– mutatott rá dr. Takács István.

Az újabb konszenzus konferencia összehívását szükségessé tette az is, hogy a koronavírus-járvány kapcsán felértékelődött a D-vitamin immunrendszert erősítő hatása. Dr. Takács István szerint ugyanakkor sokan túlzó mennyiségben, több tízezres egységben kezdték szedni tartósan a készítményt, ami káros is lehet.

Éppen ezért a szakmai ajánlás keretében a COVID-19-cel összefüggésben is meghatározzák az ajánlott adagokat. A fertőzés ideje alatt nagyobb adag szedése javasolt (napi 4000-6000 NE tíz napon keresztül), ami segít rendezni az esetleg fennálló D-vitamin-hiányt, de ennyi idő alatt nem okozhat mellékhatást.

Általánosságban ugyanakkor elmondható, hogy a laborvizsgálat során a 75 nm/l-es szint fogadható el normál tartománynak. A téli hónapokban napi 2000 egység D3-vitamin fogyasztása javasolt, ami elegendő a normál tartomány fenntartásához. D-vitamin-hiány, bizonyos betegségek esetén szükséges lehet ennél nagyobb mennyiség, ún. telítődózis adása, orvosi felügyelet mellett. Ezekről a kórképekről és a szükséges adagokról született egységes ajánlás.

Dobozi Pálma
Fotó (illusztráció): Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.