A Semmelweis Egyetem a 2019/20-as tanévben ünnepelte alapításának 250 éves jubileumát, míg az idei tanév a 250. az intézmény életében. Az ebből az alkalomból szervezett, és a járvány miatt meghosszabbított jubileumi ünnepségsorozat részeként az Élettani Intézet előadássorozattal emlékezik meg a 250. tanévéről – a járványhelyzethez igazodva online webinárium formájában. A kilenc alkalmas program során az intézet jelenlegi és korábbi oktatóinak, kutatóinak kiemelkedő tudományos eredményeit ismerhetik meg az érdeklődők. A felkért előadók olyan neves, itthon, illetve külföldön dolgozó kutatók lesznek, akik az elmúlt 30 évben az Élettani Intézetben kezdték szakmai pályafutásukat – mondta a program megnyitásaként tartott köszöntőjében dr. Merkely Béla.
A rektor emlékeztetett arra, hogy az Élettani Intézet egyidős az egyetemmel, az alapításkori nevén Élettani és Gyógyszertani Intézet egyike volt az első öt tanszéknek. A „gyógyszertan” elnevezés-rész 1891 szeptemberében szűnt meg, amikor a szövettan és a gyógyszertan tanítását más intézetek vették át.
Dr. Merkely Béla kitért arra is, hogy az intézet hírnevét olyan kiváló professzorok alapozták meg igazgatóként az elmúlt 250 évben mint Prandt Ádám Ignác (1770-1786), Rácz Sámuel (1786-1806), Bene Ferenc (1806-1808), Lenhossék Mihály (1808-1819), Jendrassik Jenő (1860-1891), Klug Nándor (1891-1909) vagy éppen Beznák Aladár (1935-1945). Igazgatói közül öten az egyetem rektori tisztségét is betöltötték.
Mint a rektor rámutatott: az Élettani Intézetben hagyományosan magas színvonalú, nemzetközi szinten is elismert tudományos tevékenység folyik, az intézet profilja pedig 1981 óta jelentős mértékben elmozdult a celluláris és molekuláris fiziológia felé. „Az egyetem és a rektori program célkitűzése, hogy 10 éven belül a világ legjobb száz, szakterületén Európa legjobb 5 gyógyító felsőoktatási intézménye közé kerüljünk. Ezen ambiciózus cél elérésében kiemelten számítok az Élettani Intézetben dolgozó oktató, kutató kollégákra” – hangsúlyozta.
Dr. Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében arról szólt, hogy történelmi léptékben is tiszteletet parancsoló és elismerésre méltó, hogy immár 250. tanévét ünnepelheti az intézet, amely mindig is fontos központja volt a tudományos életnek. Ezt jelezi, hogy az MTA alapítása óta kinevezett 14 igazgatója közül tízen az akadémia tagjai voltak – mondta.
Emlékeztetett arra is, hogy az akadémia alapításának eredeti fő célja a magyar nyelv ápolása volt. Az Élettani Intézet ezen a területen is élen járt, az első magyar nyelvű orvosi tankönyvet „A physiologiának rövid sommája” címmel 1789-ben az intézet akkori igazgatója, Rácz Sámuel írta, később pedig Jendrassik Jenő hajtotta végre a nyelvújítást az élettan terén, számos ma is használt magyar élettani kifejezés bevezetése az ő nevéhez fűződik.
Ma az intézet aktív korú oktatói közül egy fő az MTA tagja, négyen az MTA doktorai, továbbá 25-en rendelkeznek tudományos minősítéssel. Kivételes sikerességet jelez, hogy négyen nyerték el a Lendület pályázatot az elmúlt években – értékelte az MTA elnöke.
Dr. Hunyady László intézetigazgató köszöntőjében visszaemlékezett arra, hogy az előadássorozat egyik fontos célja, hogy a fiatalok is megismerkedhessenek az elődök tevékenységével, ötlete pedig dr. Ligeti Erzsébet professor emeritus születésnapjának korábbi ünneplése kapcsán merült fel, amire számos külföldön dolgozó kollégát hívtak meg. A program „Az Élettani Intézet jelenlegi és korábbi oktatóinak kiemelkedő tudományos eredményei 250 tanév utolsó emberöltőjében” címet kapta. „Úgy követik egymást a generációk, ahogy az öltések, és ez a tudomány terén a mester és tanítvány viszonyára utal – adott betekintést a címadásba.
A program első előadását dr. Hunyady László tartotta meg „G-fehérjétől független jelátviteli mechanizmusok és terápiás potenciáljuk” címmel. Ebben röviden kitért az intézet múltjára is, megemlítve a kar több korábbi vezetőjét, kiemelkedő tevékenységüket méltatva. Két közvetlen elődjével, dr. Fonyó Attilával és dr. Spät Andrással kapcsolatban kiemelte, hogy hozzájuk fűződik a klasszikus élettanról a sejtélettanra, molekuláris élettanra való átállítás, amely számos tudományos sikert hozott. Dr. Hunyady László eddigi 16 éves vezetői tevékenységével kapcsolatban a legfontosabb eredménynek azt nevezte, hogy azok, akik posztdoktori munkát követően hazajöttek külföldről az intézetbe, ma is ott dolgoznak.
A június végéig tartó előadássorozat további programjai, valamint online elérhetősége ide kattintva tekinthető meg.
Dobozi Pálma
Fotó: Bielik István, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, Dimény András
