A fogászati beavatkozás során, ha rétegeltávolításra (fúrásra) kerül a sor, jelenleg a fogorvos kezének finommotoros mozgása és tapasztalatának függvénye, hogy a visszamaradó dentinréteg milyen vastag maradhat – magyarázta dr. Dobó Nagy Csaba. Az Orális Diagnosztikai Tanszék igazgatója kifejtette: a preparálás során nem mindig történik minden tankönyvszerűen, például egy dőlt fogat máshogyan kell preparálni, mint egy egyenesen állót, de a töméseknél is mindig változó az üregalakítás formája. Az egyedi preparálásokban azonban a fogorvosnak nincs támpontja arra, hogy hol is számíthat a fogbél közelségére; az általános gyakorlat szerint 0,5 mm alá nem vékonyítanak dentinréteget, mert a fogbélbe történő fúrásnak súlyos következményei vannak, egy egyszerű fogtömésből könnyen lehet gyökérkezelés – mutatott rá az igazgató, aki erre a gyakorlati problémára szeretett volna megoldást találni.
Az Orbán Gáborral való közös munkája nagyjából három évvel ezelőtt kezdődött, aki ekkor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében (KPI) kutatott idegszövetbe implantált mikroelektródok témakörben Márton Gergely témavezetése alatt. Dr. Dobó Nagy Csaba – aki egyéb kutatásai révén kapcsolatban volt a KPI intézetével – olyan kérdéssel fordult hozzám, hogy ha kis méretben tudok agyi elektródokkal mérni, akkor ugyanazt meg tudnám-e valósítani emberi fogon is – így kerültem a Fogorvostudományi Karra – idézte fel Orbán Gábor, aki menet közben tudományos segédmunkatársként csatlakozott a tanszékhez. Nagy előnyt jelentett a közös munkában, hogy Gábor már jártas volt az idegtudományok elektrofiziológia eszközparkjában – osztotta meg az igazgató. A közel húsz éve elképzelt ötlet megvalósításának nagy lendületet adott az egyetemen kialakult innovációt valóban segítő és értékként kezelő környezet is – véli az igazgató.
Orbán Gábor villamosmérnökként a projektben is a mérnöki fejlesztést végezte. Maga a dentin négyzetmilliméterenként akár több tízezer mikro méretű csatornát tartalmaz, amiben ionos folyadék található, így a dentint tekinthetjük úgy, mint egy elektromos vezető anyagot, aminek pedig mérhető az elektromos impedanciája – magyarázta. Kutatásaikban emberi bölcsességfogból preparált dentin korongokon vizsgálták az impedancia és a dentin vastagsága közötti arányosságot, ami által mérhetővé válik a fogbél és a felszín közötti távolság. Méréseik során korrelációt fedeztek fel a vastagság és az impedancia között, amit egy kézi eszköz fel tudna használni a vastagság számításra – idézték fel a kezdeti lépéseket. Eredményeiket tudományos folyóiratokban is publikálták.
Az általuk fejlesztett mérőműszer az említett technológia segítségével lehetőséget ad a kezelést végző fogorvosnak a dentinréteg vastagságának megmérésére, megelőzhetővé téve ezzel a fogbél felszínre kerülését. Az első sikeres bölcsességfog preparációs kísérletek után a technológia kialakítása következett: a saját elektronika tervezése, és az arra készülő adatfeldolgozó és megjelenítő szoftver fejlesztése már elkészült, jelenleg a prototípus fejlesztésén dolgoznak – ismertették. Az eszköz fontos eleme lehet minden általános fogászati beavatkozásokat végző rendelőnek – mutattak rá a díjazottak.
Orbán Gábor tudományos segédmunkatársi pozíciója mellett az Óbudai Egyetem PhD hallgatója, doktori tézisei felét a fogászati témában végzett kutatásai adják, másik részét pedig a TTK-ban végzett idegtudományi kutatásai.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
