A reumatoid artritisz (RA) egy szisztémás autoimmun kórkép, amely az ízületek gyulladásos elváltozásaival jár. Átlagosan a népesség 0,3-0,6 százalékát érinti, vagyis Magyarországon több tízezer ember küzd ezzel a betegséggel. A betegség kezelése sokat javult az elmúlt két-három évtizedben, számos új gyógyszer, biológiai és célzott terápia is elérhetővé vált, az orvosok munkáját pedig folyamatosan frissülő európai szintű protokoll segíti. Ugyanakkor tapasztalatok szerint a betegek körülbelül egyharmadánál nem bizonyulnak hatásosnak a jelenleg elérhető terápiás irányelvek, amely célja a tünetmentességhez közeli állapot elérése – mutatott rá dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. Mint hozzátette: nagyon heterogén betegcsoportról van szó, jellemzően azok tartoznak a „nehezen kezelhető” kategóriába, akiknek valamilyen súlyos társbetegsége (pl. tüdő- vagy szívbetegség, depresszió) van.
Dr. Nagy György klinikusi tapasztalatai alapján úgy vélte, külön ajánlás szükséges az ilyen betegek kezeléséhez, a reumatológusokat összefogó európai szakmai szervezet (European Alliance of Associations for Rheumatology, EULAR) pedig támogatta pályázatát. Ennek eredményeként született meg a nehezen kezelhető RA-s betegek EULAR definíciója. Az erről szóló publikáció, amelynek első szerzője dr. Nagy György, a reumatológia vezető nemzetközi tudományos lapjában, az Annals of the Rheumatic Diseases-ben jelent meg. A témában 32 fős, európai-szintű munkacsoport jött létre a Semmelweis Egyetem tanszékvezetőjének irányításával, amelyben a reumatológus szakorvosok mellett szakdolgozók, pszichológusok és az érintett betegek is képviseltetik magukat. A most publikált definíció összeállításához a munkacsoport egy kérdőívet készített, amelyet több mint 400 európai reumatológus töltött ki. Dr. Nagy György kiemelte: tapasztalatok szerint a reumatoid artritiszben szenvedő betegek harmada tartozhat a munkacsoport által „nehezen kezelhetőnek” (difficult to treat) elnevezett kategóriába. A most nyilvánosságra hozott definíció szerint a betegek három kritérium teljesülése esetén sorolhatók ide, a mérlegelésnél klinikai, laboratóriumi, radiológiai paramétereket, a korábbi kezeléssel kapcsolatos tapasztalatokat és a beteg szubjektív megélését is mérlegelni kell. A következő lépés, hogy külön terápiás irányelv készüljön ezen betegcsoport számára; az ezzel kapcsolatos munka már megkezdődött – mondta el dr. Nagy György, hozzátéve, hogy már a definíció megfogalmazása is fontos a klinikusok számára, mivel felhívja a figyelmet erre a problémára.
A nehezen kezelhető reumatoid artritisz biomarkereivel, klinikai jellemzőivel és patogenetikai hátterével kapcsolatos munka is fontos része a 2020. október 1-jével létrejött Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszék tudományos tevékenységének. A további gyulladásos és immunológiai betegségeket is érintő, sokrétű kutatás mellett a tanszék célja, hogy egységesen jelenítse meg a diszciplínát a graduális és posztgraduális oktatásban – emelte ki dr. Nagy György. Három helyszínen folyik a tanszék által koordinált gyakorlat- és betegorientált oktatás: a tanszéknek helyet adó Budai Irgalmasrendi Kórházban, amely reumatológiai, valamint immunológiai osztályát dr. Nagy György vezeti; az egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján, valamint az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben. A reumatológia az elmúlt két évtizedben rendkívül sokat fejlődött, az autoimmun és gyulladásos betegségek kerültek előtérbe, amit az oktatási tevékenységünk során is meg kívánunk jeleníteni – emelte ki a tanszékvezető.
A tanszékvezető által irányított transzlációs kutatások egy része a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetben, dr. Buzás Edit igazgatóval együttműködésben valósul meg. Mint dr. Nagy György kiemelte, ebben az intézetben kezdte hazai kutatómunkáját húsz évvel ezelőtt, a közös munka pedig azóta is folyamatos. A tanszék intenzív transzlációs és klinikai kutatási együttműködéseket folytat a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán dr. Merkely Béla rektor vezette kutatócsoporttal, többek között az RA-s betegek kardiovaszkuláris rizikójával kapcsolatban. A tudományos munka másik, alapkutatásokkal összefüggő ága az Élettani Intézettel, dr. Mócsai Attila egyetemi tanárral és dr. Németh Tamás adjunktussal közösen valósul meg.
A 2020. október 1-jével létrehozott tanszék jelenleg öt fővel működik, a munkatársak között van (a fotón balról jobbra) Balogh Emese tanszéki adminisztrátor, dr. Majnik Judit adjunktus, dr. Nagy György tanszékvezető, dr. Kőhalmi Kinga Viktória szakorvosjelölt, valamint dr. Németh Tamás adjunktus. Célunk, hogy a tanszék létrejöttével tovább fokozzuk a tudományos tevékenységünket, a hazai és nemzetközi együttműködések létesítésével – emelte ki dr. Nagy György.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
