Dr. Földesi Renáta maga is konduktorként végzett a Pető András Kar elődjében, a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében, majd mesterdiplomájának megszerzése után a neveléstudomány területén szerzett PhD fokozatot. 2011-ben tanársegédként tért vissza a Konduktív Pedagógiai Intézetbe, ahol a ranglétrát végigjárva 2018-ban lett igazgatóhelyettes, majd dékáni biztosként vezette az intézetet, melynek élére 2020. november 1-én került – idézte fel.
Az intézet tevékenysége igen sokrétű, feladataink közé tartozik a hazai és határontúli, valamint 2021-től a nemzetközi hallgatók felkészítése a konduktori hivatásra, a konduktív nevelés feladatainak eredményes megoldására – mutatott rá dr. Földesi Renáta. Hozzátette: a konduktív nevelés tárgyainak gondozása tartozik az intézethez: az orvosbiológiai alapok mellett a konduktív nevelés gyakorlatát és elméletét közvetítjük a hallgatók számára. Mint mondta, intézetük jelentős szerepet tölt be a konduktorképzésben, kiemelt feladataik közé tartozik a konduktor alapszak stúdiumainak folyamatos megújítása, frissítése. Dr. Földesi Renáta felidézte, hogy az elmúlt három évben indult meg igazán a kar képzésfejlesztési tevékenysége, a képzési paletta bővítése, amiben a Konduktív Pedagógiai Intézet jelentős feladatot vállalt, mind az új képzések előkészítésében, az akkreditációra vitelben, mind pedig az ehhez szükséges oktatók biztosításában – fejtette ki. Feladatai között említette a képzés összehangolását a kurrikulumreformnak megfelelő egyetemi elvárásokkal.
A kutatásokról szólva kiemelte, hogy oktatóik kutatási témáikkal a konduktorképzés fontos elméleti és gyakorlati problematikájához kapcsolódnak, hiánypótló, vagy kevésbé kutatott területeket vizsgálnak. A kutatás során szerzett tapasztalatok, feltárt eredmények pedig folyamatosan beépülnek a képzés tananyagába vagy új tantárgyelemként jelennek meg a képzési kínálatban – magyarázta, hozzátéve, hogy a karon 2019-ben létrejött kutatási műhelyek is ezt a célt szolgálják. Kiemelte az általa vezetett neveléstörténeti és elméleti kutatásokkal foglalkozó műhelyt, melynek elsődleges célja a Pető András és Hári Mária hagyatékainak feltárása. Mint mondta, hatalmas irattári adatbázis áll rendelkezésre a konduktív nevelés múltjából, amiket szerettek volna feldolgozni és kutathatóvá tenni. Ennek eredményeként létrehozták a KONTPEDIA adatbázist, ami a konduktív nevelés irodalmát elektronikusan elérhetővé tette a hallgatók számára, illetve a projekt részeként irat- és levéltári adatokat is sikerült digitalizálni – részletezte.
A konduktív nevelésben nagyon hangsúlyos szerepet foglal el az operatív oktatási tevékenység mellett a kutatás is, ezért oktatóink képviseltetik magukat a kar valamennyi kutatási műhelyében. Dr. Földesi Renáta kiemelte még az intézet publikációs tevékenységét, mely egyre inkább minőségi kritériumok mentén valósul meg, illetve szólt arról is, hogy a kari szintű kutatásokon túl összegyetemi kutatásokban is részt vesznek az intézet oktatói.
Az intézetigazgató legfontosabb céljai között említette az elődök munkájának továbbvitelét, mint fogalmazott, nagyon fontos számára a folyamatosság biztosítása. Éppen ezért a jövőben is kiemelt figyelmet szeretne fordítani az olyan szakmai rendezvényekre, mint a Pető megemlékezés, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó Pető Szakmai Nap, vagy a Hári Mária Szakmai Szimpózium, ahol az elmélet és a gyakorlat találkozik, illetve kiemelte a három évente megrendezett Konduktív Világkongresszust is. A hagyományaink megtartása mellett ugyanakkor egy fenntartható, innovatív konduktív pedagógiát kell tovább adni a következő konduktor generáció számára – ezt is fontos feladatomnak érzem – fogalmazott dr. Földesi Renáta. A Konduktív Pedagógiai Intézet munkája kiemelt a konduktorképzésben, egyfajta irányadó szerepünk is van, a konduktív közösség világszerte figyeli, hogyan foglalunk állást bizonyos kérdésekben, ami hatalmas felelősség – vélte. Meg kell találni egyrészt a kutatási stratégiában, másrészt az általános Intézeti stratégiaépítésben is azt a fókuszt, hogy milyen innovációkhoz tudunk csatlakozni, milyen társadalmi igényekre hogyan reagáljunk – emelte ki.
Nagy kihívásnak tartom, annak kidolgozását, hogyan tehető vonzóbbá az oktatói pálya, hiszen a humánerőforrás utánpótlása rendkívül fontos az intézet jövője szempontjából. Éppen ezért céljai között szerepel egy olyan befogadó, támogató, inspiráló, egymásra figyelő környezet kialakítása, ahol azt érzik a kollégák, hogy minden típusú befektetett oktatói energiát elismerünk – fogalmazott.
Vezetői célkitűzései között említette még a külföldi tudományos fórumokon a konduktív nevelés képviseletét, a konduktív világ folyamatos megszólítását, egyfajta közvetítő szerep betöltését, illetve a társszakmákkal, szakmai szervezetekkel való kapcsolat építését, fenntartását.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
