A Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Központja 2019. január 1-jén kezdte meg működését, a karoktól független, közvetlen rektori irányítás alatt lévő szervezeti egységként. Korábban a szakképzéssel és továbbképzéssel több egység is foglalkozott, amelyek az új szervezetben olvadtak össze. Ennek a folyamatnak az utolsó szakasza is lezárult, és 2020 augusztusától a SZTOK teljes szervezete immár az Üllői út 25. szám alatt található meg. – A teljes szak- és továbbképzést irányító ernyőszervezetként működünk három kar (ÁOK, FOK, GYTK) vonatkozásában a Semmelweis Egyetemen és az intézményhez tartozó régióban (főváros, Pest megye és Észak-Magyarország), a korábbinál nagyobb regionális irányító szerepet vállalva – magyarázta dr. Nyirády Péter, a SZTOK igazgatója. Az ezen a területen dolgozó rezidensek képzését és szakorvosok kötelező ötéves továbbképzését a központ irányítja, szervezi.
Az integráció eredményeként mindkét területen egyszerűbbé váltak a folyamatok és az ügyek intézése, új nyomtatványokat vezettek be, javult az információáramlás, egykapussá vált az ügyintézés, átlátható, egységes adatbázisok jöttek létre – értékelte az elmúlt időszakot dr. Nyirády Péter. – Egy elsősorban koordináló jellegű, segítő és ügyfélközpontú szervezetet alakítottunk ki, amely az összes érdekelt fél számára igyekezett és igyekszik folyamatosan feladataikhoz segítséget nyújtani és azonnal innovatív megoldásokat keresni a feladatok megoldására – tette hozzá Baranyi Anikó Anna igazgatóhelyettes.
Mint a szakképzés kapcsán kiemelték, a központ felméri az egyetemi képzőhelyek igényeit, fontos feladatnak tartják ugyanis az utánpótlás kérdésének átfogó kezelését, céljuk, hogy közösen az Emberierőforrás-gazdálkodási Főigazgatósággal (EGFI) segítsék a rövid- és középtávú emberierőforrás gazdálkodási stratégiát. Ennek érdekében az egyes klinikákon monitorizálják a szakorvosok átlagéletkorát, a rezidensek számát, státuszát és ennek tükrében tesznek javaslatot a rezidensi helyek elosztására. A COVID-járvány ezen a területen is egy feszített tempót követelt meg, a rezidensek munkája még inkább felértékelődött, saját és külső klinikákon is feladatokat kellett teljesíteniük – adott betekintést dr. Nyirády Péter. Ennek szervezésébe központi feladatot vállaltunk, miközben igyekeztünk a szakképzés minden feltételét biztosítani a jelöltek számára – fogalmazott. Mindezzel párhuzamosan eddig a 2020-as évben 174 rezidens belépését irányították az egyetem szervezeti egységeibe. A szakképzés területén a jövő év várhatóan jelentős változást hoz, mivel az egyetem 250 éves jubileuma alkalmából meghirdetett kurrikulumreform 2021-ben a tervek szerint megtörténik a posztgraduális képzésben is. Ehhez kapcsolódóan a grémiumok minden szakma tekintetében kidolgozták a kompetenciavizsgák rendszerét – egy-egy ilyen köztes vizsga után a rezidensek meghatározott feladatokat már önállóan is elláthatnának majd. „Büszkék vagyunk rá, hogy ebben a grémiumok, a korábbi Állami Egészségügyi Ellátó Központ mellett a SZTOK is szerepet vállalhatott” – mondták.
A szakmai továbbképzés területén most zárult le a 2015-2020 közötti ötéves ciklus, amely végén a SZTOK 11 ezer teljesítési igazolást állított ki a szakorvosok számára előírt kötelező szinten tartó képzések elvégzéséről. Kiemelték az egyetemi dolgozók munkahelyi igazolásának központi ügyintézését az EGFI közreműködésével, valamint azt, hogy az informatikai fejlesztések eredményeképpen megszűnt a gyakorlati teljesítés papíralapú igazolása. Mint beszámoltak, az elmúlt évben új egyetemközi megállapodások születtek a SZTOK proaktív részvételével, többek között az egészségügyi tárgyú konferenciák/kongresszusok országosan egységes szakmai-pénzügyi adminisztrációjára. Hasonlóan egységes eljárásrendet alakított ki a SZTOK a 2020. július 1-től hatályos, módosított Felnőttképzési törvényben foglalt feladatokkal kapcsolatban a négy egészségügyi felsőoktatási intézménnyel közösen abból adódóan, hogy a szakmai továbbképzés a törvény hatálya alá került. „2020-2025-re egy 5 évre szóló stratégiát alakítottunk ki, amelyben javaslatot teszünk a minél hatékonyabb továbbképzési rendszer kialakítására, szakmánkénti bontásban a korábbi évek részvételi adatainak elemzése után. Emellett a járvány alatti megszerzett tapasztalatokat és visszajelzéseket beépítve nagyobb szerepet kap a jelenléti és online oktatást vegyítő blended learning” – emelték ki a SZTOK vezetői. 2021 első felében 9 nagy szinten tartó tanfolyam indul és kb. 300 egyéb, egyetemi klinikák és külsős partnerek által szervezett képzés, amelyeket mind a SZTOK szakértői minősítenek, garantálva az egyetemhez méltó szakmaiságot. A továbbképzésben komoly segítség dr. Szombath Dezső szakmai tanácsadó és dr. Molnár Miklós docens munkája – emelte ki dr. Nyirády Péter, aki megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Fejérdy Pál professor emeritusról, aki az egyetemi szak- és továbbképzés rendszer elindítója volt, és haláláig segítette a munkát.
Baranyi Anikó Anna kitért még az informatikai fejlesztésekre, mint beszámolt: 2021 január 1-jével elindult az új posztgraduális MOODLE-rendszert, amely a régióban szakképzésben lévők és továbbképzésre kötelezettek teljes körének nyújt folyamatos szolgáltatást. Az érintettek folyamatosan kapják meg a hozzáférést a felülethez a következő időszakban. Ebben a digitális térben használható lesz a továbbképzéseket és egyéb tanfolyamokat vezérlő OFTEX/GYOFTEX rendszer, valamint a tervek szerint a RENY (szakképzési modul) rendszer, elérhetőek lesznek e-learning és blended képzések és egyéb az egyetem által nyújtott tudásbázisok, továbbá információs felületként is szolgál majd.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
