A Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet idén jött létre a korábbi Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet, valamint az Orvosi Biokémiai Intézet összevonásával – dr. Csanády László korábban utóbbi intézetet vezette, június óta pedig megbízott igazgatóként állt az új szervezeti egység élén, melynek 2020. november 15-től kinevezett vezetője. „A szervezetek összevonása és az új intézet létrehozása az egyetem vezetősége felől megfogalmazott igény volt, annak érdekében, hogy elősegítse az alapvetően hasonló elméleti alapokra építkező, de változatos kutatási témákra specializálódott csoportok közötti tudományos együttműködések kialakulását. A döntés egyébként jól illeszkedik az általánosan megfigyelhető nemzetközi trendekhez, miszerint mindenhol igyekeznek nagyobb kritikus tömeggel rendelkező egységeket létrehozni. Mindkét korábbi intézetben elsősorban molekuláris kutatások folytak, így joggal reménykedik abban az egyetem, hogy az összevonással a kutatási munkák jobb összehangolása is megvalósulhat” – magyarázta dr. Csanády László.
Mint fogalmazott, a jogelőd intézetekben rendkívül sokszínű kutatási munka folyt. Az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetben 13, a korábban általa vezetett Biokémiai Tanszéken pedig négy (ioncsatorna-, hemosztázis-, neurokémiai-, és mitokondrium-) kutatócsoport működött, ezek mindegyike az új szervezeti egységben is folytatja a munkát. Az intézet oktatási tevékenysége továbbra is két, az oktatás vonatkozásában önálló, tanszék (Biokémiai, valamint Molekuláris Biológiai Tanszék) keretében szerveződik. „A Biokémiai Tanszékhez tartozik az Orvosi biokémia nevű két szemeszteres tárgy, amelyet az Általános Orvostudományi Karon, a Fogorvostudományi Karon és a Gyógyszerésztudományi Karon is három nyelven oktatunk – ez összességében 18 kurzust jelent. Emellett a Molekuláris Biológiai Tanszék alá tartozik az Orvosi kémia című egy szemeszteres, alapozó kurzus, a Molekuláris biológia, valamint több szabadon választható tantárgy is” – magyarázta dr. Csanády László.
Az új intézet vezetőjeként előtte álló feladatokról az igazgató azt mondta: az első számú kihívás jelenleg annak megtalálása, hogyan tud a két, korábban különálló egység immár egy szervezet alatt, még hatékonyabban működni. „Két jól működő intézetről van szó, tehát nem a nulláról kell felépíteni valamit – épp ezért gyökeres átalakulásokra nincsen szükség. Az oktatás továbbra is a tanszékek autonóm hatáskörébe tartozik majd, kutatás terén azonban az a célom, hogy mindkét szervezeti egység profitáljon a változásból. Szeretném, hogy a kutatócsoportok jobban megismerjék egymást és javuljon közöttük a kommunikáció” – mutatott rá dr. Csanády László, aki szerint mivel a kutatások egymástól elkülönülő témákban folynak, eddig kevés volt az interakció a kutatók között. „Szeretnénk egy rendszeres tudományos fórumot létrehozni, ahol az egyes kutatócsoportok bemutatkozhatnak, beavathatják egymást a kutatásaikba és az alkalmazott technikákba. Ez lehetőséget teremthetne arra, hogy együttműködések alakuljanak ki, amelyek keretében olyan kérdések is vizsgálhatóvá válnak, amelyekkel önmagában egyik csoport sem tudna megbirkózni” – mutatott rá a igazgató, hozzátéve: a jelenlegi koronavírus-járvány nem segíti az ismerkedést, de remélhetőleg jövőre már elindulhat ez a folyamat. Az összevonásból eredő előnyök között említette még a nagyobb műszerberuházások összehangolását is – most, hogy egy intézet alá tartoznak, együtt tudják koordinálni az ilyen beszerzéseket, így hatékonyabban ki tudják majd használni a rendelkezésre álló forrásokat, és párhuzamos kapacitások építése helyett a repertoár szélesítésére fognak törekedni.
Az igazgató kiemelten fontos feladatának tekinti az utánpótlás biztosítását is. „Minél több fiatal oktatóra, kutatóra volna szükségünk, ám nem könnyű idevonzani az embereket, hiszen az orvostanhallgatók többsége praktizálni szeretne, a rokon végzettségűeket, biológusokat, vegyészeket pedig eddig kevésbé sikerült megszólítanunk – remélem, ez a jövőben változni fog.”
Dr. Csanády László egész életében a Semmelweis Egyetemen dolgozott; miután 1995-ben végzett az Általános Orvostudományi Karon, PhD-hallgatóként öt évet az Egyesült Államokban töltött. Hazatérve az Orvosi Biokémiai Intézetben helyezkedett el, amelynek 2019-től 2020-ig, a szervezeti összevonásig, megbízott vezetője is volt. „Itt kezdtem meg tudományos diákköri munkámat, így itt ismerkedtem meg a kutatás légkörével is, ami azonnal beszippantott. Dr. Ádám Veronika, az intézet akkori igazgatója bíztatott és bátorított, hogy az Egyesült Államokból hazatérve csatlakozzak az intézethez, majd nagyvonalúan segített az intézetben a kutatási feltételek megteremtésében is” – emlékezett vissza az igazgató.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
