„A Semmelweis Egyetem 250 éves története ebben a speciális pandémiás helyzetben meghatározza azt az irányt, amit az intézmény élén álló rektornak követnie kell” – fogalmazott a Belgiumi Magyar Tudósklub online eseményének keretében tartott előadása kezdetén dr. Merkely Béla, hozzátéve: az egyetem az elmúlt negyed évezredben is a nemzetet szolgálta az oktatás, kutatás és gyógyítás területén. Röviden bemutatta az egyetemet, kitérve arra, hogy a több mint 11 ezer hallgató közel 35 százaléka külföldről érkezik; az oktatás hat karon, három nyelven folyik; az oktatók és hallgatók aránya 9:1, ami a térségben kimagaslónak számít; 4500 orvos és egészségügyi szakember és több mint 8500 munkavállaló dolgozik itt; a kutatócsoportok száma 300 feletti; a klinikáin pedig évente 2,5 millió orvosi esetet látnak el. „A Semmelweis Egyetem a világ legrangosabb felsőoktatási intézményei közé tartozik, a nemrég megjelent Times Higher Education rangsorban tavaly óta 87 helyet javítva bekerült a top 250-be az orvos-egészségtudomány területén” – mutatott rá, kiemelve: Európában az oktatás tekintve a legjobb 50-ben, az élettudományok terén pedig a top 3-ba tartozik az intézmény.
Dr. Merkely Béla ezt követően szólt az egyetem múltbeli szerepvállalásáról az olyan történelmi események idején, mint az 1848-as szabadságharc, az I. és II. világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc. Mária Terézia 1769-ben orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet, a következő évben, azaz épp 250 éve pedig megkezdődött orvosképzés az intézmény jogelődjében. „A 2020/21-es egy jubileumi tanév, tele kihívásokkal” – emelte ki a rektor, majd ismertette a Semmelweis Egyetem szerepét a koronavírus ellen vívott harcban. Mint elmondta, jelenleg egy globális világjárvány zajlik, a pandémiát pedig a COVID-19 kórokozó Janus-arcú tulajdonságai okozzák: a vírus rendkívül fertőző, különlegesen zárt térben és közeli kapcsolat esetén; korlátozások nélkül pedig egy beteg átlagosan 2,7 további személyt fertőzhet meg. Dr. Merkely Béla szemléltette, miképpen szorítható vissza a vírus terjedése, valamint azt, hogyan alakult Magyarországon a tavaszi első, és az ősszel kezdődő második hullám. A Semmelweis Egyetem elsőként készült jelentős mennyiségű orvosi és védőfelszerelés megrendelésével a rendkívüli helyzetre; az intézmény pedig a többi hazai orvosképzővel együtt március óta tagja a járványelemző munkacsoportnak, mely több mint 260 elemzést készített koronavírusról, a szakértők pedig napi szinten konzultálnak.
A rektor kitért az egyetem vezetésével, a négy orvosképző részvételével, a Központi Statisztikai Hivatal szervezésében és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósuló országos reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálatra, a H-UNCOVER-re is, mely eredményei meghatározták az ország exit-stratégiáját, azaz az első hullám idején bevezetett korlátozások lazítását. A vizsgálat számos fontos adatot biztosított a szakemberek számára: kiderült, hogy a megfertőződés valószínűsége magasabb a magas vérnyomással küzdők, valamint a szívbetegségben, krónikus tüdő-, vese-, és májbetegségben szenvedőknél. Az is bebizonyosodott, hogy a COVID-19 eltér más felsőlégúti fertőzésektől, hiszen jellemző tünete a szag- és ízérzékelés zavara, valamint a változó helyen jelentkező izomfájdalom is – mondta el dr. Merkely Béla, aki kiemelte: a H-UNCOVER volt a világon az első reprezentatív országos szűrés, amely egyszerre vizsgálta az aktív fertőzöttek és a betegségen már átesettek számát.
„Az egyetemek nemcsak a pandémia elemzésében, de a diagnózis felállításában és a betegek ellátásában is részt vesznek” – hívta fel a figyelmet a rektor, rámutatva, hogy a pozitív esetek közel 40 százaléka a hazai orvosképzők szűréseinek eredményeiből származnak. Az adatok azt mutatják, hogy a restriktív intézkedések hatásosak voltak, hiszen a járvány jelenleg platón van és a kórházban kezeltek, valamint a lélegeztetőgépen lévők száma sem emelkedik, a 80 év felettiek esetében azonban a kitettség révén nőnek a számok; az elhunytak átlagéletkora Magyarországon 77 év. A rektor kiemelte: azért is tartotta fontosnak a novemberben bevezetett kormányzati korlátozó intézkedéseknek, mert a magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el. Míg a becslések szerint az első hullámban Magyarországon 56 ezer, addig a másodikban akár 2 millió ember is megfertőződhetett, sokan közülük tünet nélkül eshettek át a betegségen. Dr. Merkely Béla szerint az országos oltási program előtt szükség van egy második hullám súlyosságát megítélő, az aktuális fertőzöttséget és átfertőzöttséget vizsgáló felmérésre, mely az oltási stratégia kialakításában is fontos szerepet játszhat.
A rektor úgy fogalmazott: a Semmelweis Egyetem a pandémia idején sem állhat meg, a hármas küldetésében foglaltak szerint az oktatásnak, kutatás-innovációnak és a gyógyításnak is folytatódnia kell. Az oktatás ún. hibrid formában történik, amely során a gyakorlatokat és kis létszámú szemináriumi órákat személyes jelenléttel, a nagyobb előadásokat pedig online módon bonyolítják le. A kutatások nemcsak továbbra is zajlanak, de számos, COVID-fókuszú tudományos együttműködés és publikáció is született – ide tartoznak a vírus tulajdonságait és terápiás lehetőségeit vizsgáló tanulmányok vagy az olyan vívmányok, mint a koronavírus-specifikus lélegeztetőgép, melyet az egyetem orvosszakmai vezetésével fejlesztettek ki. A betegellátás során eddig 1400 koronavírusos fekvőbeteget és 15 000 járóbeteget kezeltek az egyetemi klinikákon, a járványra pedig azonnali intézkedéseket hozva, gyorsan reagált az intézmény: a munkavállalók és hallgatók részére etikai irányelvek kerültek kidolgozásra; a gyógyultakat vérplazmadonációra hívták; a környező országok esetszámainak növekedése idején pedig júliusban elrendelték a külföldről hazatérő alkalmazottak kötelező és ingyenes PCR-szűrését. A hallgatók a kezdetektől részt vettek a vírus elleni harcban, az egyetemi szűrőpontokon való szerepvállalásuk mellett az Országos Mentőszolgálat mintavételezéseit is segítik, valamint önkéntes módon több mint 150 diák vett részt a Szlovákiában zajló szűréseken is. Az egyetem felelt számos Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi sportesemény, többek között a Formula-1-es Magyar Nagydíj és a Nemzetközi Úszó Liga esetén a járványügyi protokoll betartásáért.
A hazai felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis elsőként kezdte meg a hallgatók és a lakosság koronavírussal kapcsolatos felvilágosítását és elsők között hozott létre COVID-tájékoztató oldalt, ahol többek között oktatóvideó nézhető a helyes kézmosásról és útmutató olvasható a textil arcmaszk készítéséről is. Az egyetemi honlap legolvasottabb 2020-as cikkei mind a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosak: a legtöbb kattintást a BCG védőoltás COVID-19 elleni küzdelemben betöltött szerepét bemutató cikk érte el, ezt követi a koronavírusos betegek otthoni ápolásáról szóló útmutató, majd a vírusról szóló lakossági tájékoztat. Az egyetem, illetve munkatársai eddig összesen 6855 koronavírussal kapcsolatos sajtómegjelenésben szerepeltek. A rektor kiemelte: a Semmelweis weboldalán megjelenő információk sokszázezer emberhez jutottak el, a pandémiás helyzetben pedig különösen fontos a hiteles kommunikáció.
„A határokon átnyúló fertőzéseket csak nemzetközi összefogással lehet leküzdeni, addig pedig egy ország sem lesz biztonságban, amíg nincs mindenki biztonságban” – idézte a rektor előadása zárásaként dr. Jakab Zsuzsannát, a WHO főigazgatóhelyettesét.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
