A 2020. október 12-16. között a világjárvány miatt teljes mértékben online formában megrendezett esemény idei mottója „Népegészségügy az emberiség jövőjéért: elemzés, képviselet, cselekvés (Public health for the future of humanity: analysis, advocacy and action)” volt. A napi egy vagy két plenáris közvetítés mellett a hallgatóság egyszerre párhuzamosan akár tizenkét különféle program közül válogathatott. Önálló szekció szolgált a világjárvánnyal kapcsolatos előadások és elemzések bemutatására, de hangsúlyt kapott a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek egészségre gyakorolt hatása is, valamint a nem fertőző betegségek okozta kihívások és megoldási lehetőségeik. Az előadók között a legfontosabb nemzetközi népegészségügyi szervezetek vezető szerepelőivel találkozhattak az érdeklődők: egyrészt a webkamerán keresztül bepillantást nyerhettek az előadók személyes terébe, másrészt a kérdezz-felelek szekcióban igazi szaktekintélyekkel chattelhettek.
A tudományos poszterek virtuális kiállítóteremben, 24 különböző témában kerültek bemutatásra a világ minden tájáról. A BEP posztereit két témában is beválogatták a kiállításba.
A Digitális egészség, egészséggel kapcsolatos információ és kommunikáció (A – Digital health, health information and communication) témájú szekcióban bemutatott poszterük az egészségnevelő program online felületéről szólt. A program kereteiben létrehozott számos, játékos tanulást lehetővé tevő digitális tananyag az osztálytermi oktatás kiegészítőjeként szolgál, illetve a pandémia idején részben ezek kiszélesítésével tudták fenntartani az egészségnevelést (a BEP digitális átállásáról itt írtunk bővebben). Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az online felület népszerű a diákok körében (60-70%-uk használja). Ráadásul úgy tűnik, hogy az egységesen kialakított e-learning modulokban a diákok iskolatípustól függetlenül (gimnázium/szakgimnázium/szakközépiskola) egyenlő eséllyel szereznek jutalmakat a program során zajló pontversenyben.
Másik poszterük, ami a program oktatásmódszertanát egy közismert elméleti modell (COM-B modell: Capability, Opportunity, Motivation-Behaviour) segítségével elemzi, az Egészségfejlesztés témában került bemutatásra (G – Health promotion). Ebben azt vizsgálták, hogy az egészségnevelési folyamatban mely elemek azok, amelyek képessé teszik („C”) a résztvevőket az egészséges választások megtételére, újabb lehetőségeket („O”) nyitnak meg és erősíthetik a diákok motivációját („M”) az egészséges életmódra. Az eredmények szerint a BEP komplexitásának köszönhetően mindhárom tényező mentén képes hatni és előmozdítani a pozitív egészségmagatartást. Egészségnevelő programként jelenleg a pszichológiai képességekre bír a legnagyobb befolyással: a diákok rengeteg új ismerettel gazdagodnak az egészségükkel kapcsolatban, ezen felül többek közt gyakorolják a „nemet mondás” képességét, a hosszabb távon való gondolkodást és a tudatos döntéshozást is. Az ezen poszter alapjául szolgáló bővebb elemzés a 2019-ben megjelent az Egészségfejlesztés című folyóiratban olvasható.
A poszterekhez tartozó absztraktok a European Journal of Public Health folyóirat legfrissebb számában kerültek publikálásra, ahol angol nyelven december 31-ig ingyenesen elérhetőek (1. poszter, 2. poszter).
dr. Árva Dorottya, Népegészségtani Intézet
Kiemelt kép: 16th World Congress on Public Health
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
