A Transzlációs Medicina Intézet tavaly ősszel jött létre a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet és a Kórélettani Intézet szervezeti összevonásával – dr. Benyó Zoltán előbbi igazgatója volt, május óta pedig ő az új szervezeti egység vezetője. „Több szempontból is nagy kihívás volt a váltás: az új intézettel új feladatok is adódtak, mint például egy, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) kurrikulumába illeszkedő új tantárgy kidolgozása és bevezetése. Ezzel párhuzamosan a két elődintézet összeboronálását is el kell végezni, aminek során szakmai és emberi szempontokat egyaránt figyelembe kell venni” – mutatott rá dr. Benyó Zoltán.
A „Transzlációs medicina és kórélettan” nevű tantárgyat a képzés harmadik évében oktatják az ÁOK-n – az igazgató szerint fontos, hogy a hallgatók már tanulmányaik során magukévá tegyék a transzlációs szemléletet. „A transzláció jelentősége az elmúlt néhány évtizedben került előtérbe – ebben közrejátszott annak felismerése, hogy a felfedező kutatások során megszerzett tudás sokszor elakadt, nem jutott el a gyakorlati alkalmazásig, mert akkora szakadék állt az elméleti szakemberek és a klinikusok között” – magyarázta dr. Benyó Zoltán, hozzátéve: a transzlációs medicina elsősorban egy kutatási koncepciót takar, melynek lényege, hogy az elméleti kutatások a gyakorlati orvoslásban és gyógyászatban felhasználható tudást eredményezzenek. A transzlációs szemlélet előtérbe állítása a rektori célkitűzések között is kiemelt helyen szerepel, ahhoz ugyanis, hogy a Semmelweis Egyetem a világ legjobb egyetemeihez felzárkózzék, elengedhetetlen nemcsak az elméleti kutatások és az alkalmazott orvostudomány erősítése, de a kettő közötti kapcsolat ösztönzése is. „A Transzlációs Medicina Intézetnek ehhez illeszkedően kettős feladata van: egyrészt a hallgatók számára az első két év alapozó tantárgyainak ismeretére építve hidat igyekszünk építeni az oktatásban a klinikai tantárgyak felé; másrészt a kutatásainkban is kiemelt célunk a transzláció megvalósítása” – emelte ki az igazgató.
A „Transzlációs medicina és kórélettan” mellett egy másik tantárgyat is oktat az intézet az ÁOK-n, amiben szintén érvényesül az elméleti tudás gyakorlati felhasználásának fontossága. „<Az EKG a klinikumban> nevű tárgyat a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikával közösen oktatjuk. Eléggé rendhagyónak számít, hogy egy elméleti intézet és egy klinika együtt felelősek egy tantárgyért: a szemeszter első felében a hallgatók az intézetben sajátíthatják el az elméleti alapokat, majd a klinikán lehetőségük nyílik a tanultak gyakorlati alkalmazására. Így eljutnak a szív elektrofiziológiájának megismerésétől annak kóros elváltozásainak megbeszélésén át odáig, hogy egy konkrét beteg EKG-eredményeit is értékelni tudják majd” – emelte ki dr. Benyó Zoltán. „A tantárgyra a transzlációs oktatási szemlélet egyfajta tesztprojektjeként is tekintünk, a jövőben akár az egész orvosképzésben általánossá válhat az elméleti intézet és klinika kooperációjában megvalósuló oktatás” – tette hozzá.
Az EKG-val kapcsolatos ismereteket korábban a Kórélettani Intézet tanította; a Transzlációs Medicina Intézet igazgatója szerint ennek az oktatásnak nagy hagyománya volt az intézetben, a képzés pedig rendkívül színvonalasnak számított, épp ezért fontos célkitűzésük volt, hogy az összevonás ellenére megtartsák a szervezeti egységnél felhalmozódott értékeket. „A Kórélettani Intézet korábbi tantárgyi tematikájának más elemei is beépültek az új kurrikulum koncepciójába: a kórélettan ugyanis a normális élettani működések kóros körülmények közötti megváltozásával foglalkozik, átmenetet képezve az alapvető orvosi tudományok, az élettan és a klinikum között” – mutatott rá dr. Benyó Zoltán. A másik, összevonásban érintett szervezeti egység szintén a transzlációs medicina szellemében alakult 1959-ben dr. Kovách Arisztid vezetésével: a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet jogelődje elméleti intézetként a klinikai, elsősorban műtétes szakmákat volt hivatott segíteni olyan szakemberek képzésével, akik az elméleti tudományokban is járatosak.
Dr. Benyó Zoltán a Transzlációs Medicina Intézet mellett a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsát is vezeti. Amellett, hogy mindkét pozíció rengeteg energiát és odafigyelést igényel, ki is egészítik egymást: „Témavezetőként, programvezetőként látom a PhD-hallgatók céljait, problémáit és nehézségeit is, az EDT elnökeként pedig ennek megfelelően olyan változásokat kezdeményezhetek, amelyek eredményesebbé, hatékonyabbá tehetik az ő képzésüket” – mutatott rá dr. Benyó Zoltán.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (korábban készült felvételek)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
