„Megszentelt helyen állunk, hiszen idén májusban dr. Pákozdi Imre lelkész itt szentelte fel Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész alkotását, amely az urológia védőszentjét, Szent Libóriuszt ábrázolja” – emelte ki ünnepi beszédében dr. Kellermayer Miklós, az ÁOK dékánja. Felidézte, hogy Libóriusz, a nagy keresztényüldözést követő korszak püspöke 49 éven át szolgált hivatásában, ez idő alatt töretlenül fáradozott a keresztény hit terjesztésén, templomokat emelt, papokat szentelt. Halálát követően nyughelyén rendszeresen történtek csodás gyógyulások, főleg a húgyúti kövességben szenvedők körében – emlékeztetett a dékán. Talán ellentmondásosnak tűnik egy egzakt, természettudományos rangra törekvő ikonikus egyetemi klinika és egy csodatévő szent közötti bensőséges kapcsolat. A természettudomány szerinti csoda ugyanis bár nem lehetetlen, olyan esemény, amelynek bekövetkezési valószínűsége kisebb, mint tíz a mínusz tizenkettediken. Azonban a csoda nem más, mint egy személyes történet, az itt és most, térbeli és időbeli erőterében, és nem véletlen, hogy a csodának tartott események pont az orvostudomány terén tapasztalható, fájdalommal, szenvedéssel átszőtt, személyes sorsokhoz kapcsolódnak – fogalmazott dr. Kellermayer Miklós. Kívánom, hogy a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája a következő száz évben is mécsesként világítson, az egzakt orvostudomány élharcosaként és Szent Libóriusz áldó figyelmének árnyékában szolgálja betegei testi és lelki gyógyulását – hangsúlyozta a dékán.
Dr. Flaskó Tibor, a Magyar Urológus Társaság elnöke a történelem fontosságáról beszélt, ami alapot ad nemcsak a jelennek, de a jövő építésének is – fogalmazott. Beszédében felidézte a klinikának és jogelődjeinek történetét, valamint a szakterület hazai úttörőit is, köztük Illyés Gézát, a tanszék első vezetőjét majd sorra vette a klinikaigazgatóit, akik mind hozzájárultak annak fejlődéséhez.
Meg kell állnunk, hogy visszatekintsünk és hálát adjunk az elmúlt száz év eredményeiért, sikereiért – hangsúlyozta köszöntőjében a klinika igazgatója. Dr. Nyirády Péter kiemelte, a világ ugyan sokat változott száz év alatt, de az oktatás, a kutatás és a gyógyítás alapértékei most is ugyanazok: fáradtságot nem ismerve, minden körülmények között kitartóan és alázattal szolgálni gyógyulásért küzdő betegeinket; szeretettel, odaadással és megértéssel fordulni diákjainkhoz, számukra tudásunk legjavát átadni; és mint névadónk, Semmelweis Ignác, ellentmondást nem ismerve, akár a meg nem értés és el nem fogadás bélyegét is magunkon viselve, folyamatosan kutatni a betegségek okát, a hatékonyabb gyógyítás lehetőségét és pontosabban megismerni az emberi szervezet működését. Dr. Nyirády Péter kiemelte: a klinika történetéhez híven a jelenlegi munkatársak ars poeticája is az, hogy nemcsak a betegek külső bajait gyógyítják és kezelik, de a lélek ápolására is hangsúlyt fektetnek. Az igazgató felidézte Szent Libóriusznak, az urológia védőszentjének alakját. „A test és a lélek összefonása, a gyógyítás és ápolás lelkisége vezetett bennünket arra, hogy a centenáriumra szobrot emeljünk, ami minden hozzánk belépőt emlékeztethet és lelkiekben is segíthet elsősorban a gyógyulásban, de sokszor a hittel és méltósággal viselt betegségben és szenvedésben is” – fogalmazott. Szent Libóriusz lelkülete hasson át bennünket és betegeinket, hogy feladatunkat és ránk szabott sorsunkat hittel teljesítsük – zárta ünnepi beszédét dr. Nyirády Péter.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.