Az Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ (ETÉK) tavaly július 1-jén jött létre, mint karokon átívelő feladatokat ellátó, a rektor irányítása alá tartozó központi szervezeti egység. A rektor irányítási jogköreinek gyakorlásában a tudományos és innovációs rektorhelyettes működik közre. A központ fő feladata a Semmelweis Egyetemen innovációs törekvéseinek támogatása. „Egészség-gazdaságtani elemzéseket végzünk, melyekkel az egyetemen születő fejlesztéseket, az itt zajló felfedező kutatásokat támogatjuk elsősorban abban, hogy piacképes termékek, orvosi technológiák jöjjenek létre” – magyarázta dr. Vokó Zoltán, akit idén januárban neveztek ki az ETÉK igazgatójává. Hozzátette: szorosan együttműködnek az Innovációs Központtal, hiszen már a kutatás-fejlesztés korai fázisában is szükségesek lehetnek az általuk végzett gazdasági elemzések. „Emellett hozzájárulunk egyes, az egyetemen zajló szolgáltatások és eljárások támogatási dossziéinak összeállításában; a központhoz tartozik továbbá a Farmakoökonómia nevű, a gyógyszerészképzésben szereplő tárgy oktatása; a Gyógyszertudományok Doktori Iskolán belül pedig a PhD-képzésben is érintettek vagyunk” – magyarázta dr. Vokó Zoltán. Az ETÉK emellett egyfajta szakértői műhelyként, módszertani központként is működik: az egészségügyi technológiaértékelés módszertanának fejlesztésével is foglalkoznak, így jelenleg is részt vesznek az egészség-gazdaságtani elemzésekre vonatkozó hazai irányelv frissítésében. „Az egészség-gazdaságtani elemzések módszertanának irányelvéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendelkezik, ezt kell követniük azoknak, akik az egészségügyi technológiáknak a költséghatékonysági és költségvetési hatás-elemzéseit végzik. Ezt az irányelvet azonban rendszeresen frissíteni kell – ezt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet koordinálja, a munkacsoportnak pedig a központunk két munkatársa is tagja” – mutatott rá az igazgató.
Dr. Vokó Zoltán külön kiemelte a szervezeti egység nevében is szereplő technológiaértékelés jelentőségét. „Ilyen értékelő munkára minden gyógyszeres terápia, orvostechnológiai eszköz, gyógyászati segédeszköz, vagy akár komplex megelőző program esetében szükség van. Az egészségpolitikai döntéseket támogatandó a Központ munkatársai korábban például végeztek egészség-gazdaságtani elemzéseket a tüdőrákszűréssel kapcsolatban, most egy kutatási projektben külsős partnerrel együttműködve vizsgálják, hogy a melanóma milyen betegségterhet jelent az országnak és milyen költségekkel jár az egészségügy számára. Az egészségpolitikai döntéshozatal szempontjából ugyanis lényeges kérdés, hogy mekkora a társadalmi terhe egy betegségnek, milyen ki nem elégített szükségletek jelentkeznek a megelőzésétől kezdve a rehabilitációig, vagy például elindítson-e egy ország egy meghatározott szűrőprogramot – mennyibe kerülne egy ilyen projekt, milyen egészségnyereség származna belőle, milyen költségekkel és megtakarításokkal jár hosszú távon? A technológiaértékelés elsősorban ezekre a kérdésekre ad választ, vagyis azt mutatja meg, hogy mekkora egészség-nyereséggel járhat egy technológia bevezetése, illetve milyen költségekkel jár rövid és hosszabb távon. Ez utóbbi alatt nemcsak magának a technológiának a költségét értve, hanem például az elkerült súlyosabb szövődmények miatti megtakarításokat is – magyarázta dr. Vokó Zoltán, hozzátéve: a képlet soha nem ilyen egyszerű, hiszen számtalan etikai, technológiai és a hozzáféréssel összefüggő kérdés is adódik. „A technológiaértékeléssel kapcsolatban időnként tapasztalható egyfajta félelem az orvoskollégák részéről. Többen úgy gondolják, ennek célja egyedül a költségek lefaragása, a költségmegtakarítás, a kiadások csökkentése. Ez azonban nem így van; ahogy egy kollégám fogalmazott, ha ez lenne a cél, a legegyszerűbb az lenne, ha bezárnánk a kórházakat és eladnánk a mentőautókat. A technológiaértékelés célja ezzel szemben, hogy támogassa a finanszírozói döntéseket, hogy adott ráfordítással a lehető legtöbb egészséget <nyerjük>” – mutatott rá az igazgató.
A technológiaértékelés másik fontos, már említett szerepe az innováció támogatásában van. A Semmelweis Egyetem nagy hangsúlyt helyez az intézményben zajló kutatási-fejlesztési folyamatokra, hiszen csak így valósítható meg a rektori vezetés azon célkitűzése, hogy az egyetem a világ top 100 felsőoktatási intézménye közé kerüljön. Az ETÉK ennek elérésében is közreműködik. „Az innováció egy olyan terület, ahol a publikációs tevékenységhez hasonlóan rengeteg tartalék van még a hazai egyetemekben. A központ tervei között szerepel, hogy kvantitatív elemzésekkel segítse a Semmelweis Egyetemet, hogy ezen a téren is előrébb tudjon lépni” – mutatott rá dr. Vokó Zoltán.
Az ETÉK januárban kinevezett igazgatója eredetileg orvosként végzett itthon, majd epidemiológusként Hollandiában. Korábban kutatóként dolgozott, de különböző pozíciókban az egészségügyi kormányzatban is szerepet vállalt; népegészségügyi kutatásokat vezetett, oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen is. A Technológiaértékelő és Elemzési Központ tavaly nyári megalakulása óta dolgozik a Semmelweis Egyetemen, ahol tavasszal részt vett a nemzetközi szinten is egyedülállónak számító projekt, a H-UNCOVER országos koronavírus szűrővizsgálat lebonyolításában. „A projekt beleillik az ETÉK profiljába is, ám én elsősorban epidemiológusként vettem részt a munkálatokban, hiszen korábban irányítottam már országos lakossági egészségfelmérést és más epidemiológiai vizsgálatokat is, így rektor úr úgy gondolta, megvan a feladathoz szükséges szakmai tapasztalatom és tudásom” – magyarázta dr. Vokó Zoltán, aki kiemelte: komoly fegyverténynek számít, hogy ekkora létszámú, több intézmény bevonásával történő, nagy eszközigényű felmérést ilyen rövid alatt végre tudtak hajtani. „A legnagyobb kihívást a szűrővizsgálat szervezése jelentette: nemcsak az ország különböző részein és intézményeiben dolgozó kollégák munkáját kellett összehangolni, de biztosítani kellett a megfelelő részvételi arányt is, ráadásul rekordidő alatt” – mutatott rá az ETÉK igazgatója, hozzátéve: a koronavírus első járványát követő enyhítések bevezetésekor elengedhetetlenül fontosak voltak a H-UNCOVER eredményei.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
