A különböző vírusok, így a SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására a felső légutakból vett kenetminta az általánosan alkalmazott eljárás. A COVID-19 diagnosztizálására használt PCR-teszt elvégzéséhez is az orrból és a garatból nyernek mintát, amelyet csak erre képzett egészségügyi szakember tud levenni megfelelő védőfelszerelésben, továbbá a páciens számára kis kellemetlenséggel járhat. Ennél sokkal egyszerűbb és gyorsabb a nyálminta begyűjtése, amelyhez, sem érintkezés, sem szakavatott mintagyűjtő személyzetet igénylő ún. invazív beavatkozás nem szükséges, így sokkal optimálisabb lehet széles körű szűrővizsgálatok gyors elvégzésére – mutatott rá dr. Varga Gábor, az Orálbiológiai Tanszék vezetője, hozzátéve, hogy ezért kezdték vizsgálni a nyál új koronavírus diagnosztizálásban játszott szerepét.
Dr. Varga Gábor elmondta: júniusban megindulhattak az ún. humán vizsgálatok is, így jelenleg COVID-19 betegek bevonásával hasonlítják össze, hogy mennyiben detektálható egyforma megbízhatósággal a SARS-CoV-2 vírus a felső légutakból és a nyálból. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a nyálból történő vírusmeghatározás egyenértékű a felső légúti kenetekből származó vírusmérések eredményeivel – mutatott rá Dr. Varga Gábor. Kiemelte, hogy a vizsgálatban megvalósul az alapkutatás és a klinikum együttműködése, amelyre csak az egyetemi környezet ad lehetőséget. A kutatásban részt vesznek az egyetem COVID-19 betegek diagnosztizálásában és ellátásában érintett egységei is, így a Laboratóriumi Medicina Intézet, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika és a Pulmonológiai Klinika. A mintagyűjtést – megfelelő etikai engedély birtokában – dr. Farkasdi Sándor az Orálbiológiai Tanszék posztdoktora és dr. Czumbel Márk PhD-hallgató végzik, a nyálra optimalizált vírus RNS izolálásban és PCR-tesztelésben dr. Földes Anna tudományos munkatárs vesz részt. Amennyiben sikerül igazolni, hogy a nyálminta megfelelő alapanyag a vírus kimutatásához, a következő lépés egy ezen alapuló diagnosztikus készlet kialakítása és bevezetése az egyetemen – mondta dr. Varga Gábor.
A jelenleg folyó vizsgálatokat megelőzően az Orálbiológiai Tanszék munkatársai 102 darab, 2020. január 1-je és április 25-e között megjelent publikációt tanulmányoztak a témában és 19 vonatkozó, nemzetközi szinten megindult, regisztrált klinikai vizsgálatot elemeztek. Az ezekben szereplő adatok alapján készített összegzésük, metaanalízisuk eredménye a Frontiers in Medicine c. rangos tudományos lapban jelent meg, együttműködésben a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemmel. Ez a nemzetközi adatok alapján végzett elemzés is azt mutatta, hogy a nyálmintából való tesztelés hatékony és ígéretes alternatívája lehet a jelenleg alkalmazott orrból, garatból való mintavételnek. Ugyanakkor optimalizált és validált módszereket kell bevezetni a tároláshoz, szállításhoz és mintavételezéshez, valamint egységesíteni kell az RNS kimutatásának módszerét.
A nyállal kapcsolatos kutatásoknak komoly hagyománya van az Orálbiológiai Tanszéken, az pedig az elmúlt 15 évben vált világossá a kutatók számára, hogy a nyálmirigy betegségein túl a nyálból szisztémás kórképek, vírusfertőzések is azonosíthatók.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
