A négynapos nagygyűlés megnyitóján dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke köszöntötte a helyszínen megjelent és az online közvetítésen keresztül csatlakozó résztvevőket. Emlékeztetett arra, hogy a társaság kétévente rendezi meg nagygyűlését, amely a szakma legnagyobb és legfontosabb összejövetele.
Dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója, a konferencia szervezőbizottságának elnöke beszédében örömét fejezte ki, hogy bár a világjárvány miatt több hónapos csúszással, de eredeti formájában tudták megrendezni a tüdőgyógyászat valamennyi területét érintő nagygyűlésüket. Kitért arra, hogy a legnagyobb orvosképző egyetem Pulmonológiai Klinikája – amely a mostani program főszervezője – 2019. július elsején költözött új helyszínre, az egyetem Külső Klinikai Tömbjébe. A megújult klinika a 21. századi tüdőgyógyászati ellátás méltó, új intézménye, mind a betegek, mind az oktatás, mind a dolgozók oldaláról nézve – emelte ki. Az új helyen lehetőség van a társszakmákkal való együttműködésre is, márpedig – fogalmazott – csak együtt vagyunk képesek valódi értéket teremteni.
Dr. Merkely Béla rektor a nagygyűlés egyik védnökeként mondott beszédében kiemelte: ma az alaptudományoktól a klinikai ellátáson át a gyógyszerfejlesztésig minden tudományág a COVID-19-pandémia megoldásán dolgozik. Szinte nincs olyan szakterület, amelyet valamilyen módon ne érintene az új koronavírus megjelenése, a tüdőgyógyászat szerepe ugyanakkor különösen kiemelt jelen helyzetünkben, hiszen tudjuk, hogy a COVID-19 koronavírus járvány fokozottabban veszélyezteti a társbetegségekkel rendelkezőket, többek mellett a krónikus tüdőgyógyászati kórképben szenvedőket – mutatott rá a rektor. Kitért arra is, hogy a tünetek és súlyos szövődmények kapcsán szintén jelentősen érintett a pulmonológia. A rektor történelmi párhuzamot vonva emlékeztetett arra is, hogy a múlt évben a pesti kampuszra költöző, megújult Pulmonológiai Klinika létrehozója és első igazgatója Kováts Ferenc professzor egyik területe éppen a fertőzéses eredetű tüdőelváltozások voltak, ami a mostani COVID-19 járvány idején is komoly kihívást jelent. A tüdő szövetét érintő, most a koronavírus fényében különösen aktuális interstitiális tüdőbetegséggel több programpont is foglalkozik a kongresszuson – mutatott rá.
A programba bekerült egy speciális COVID 19-ről szóló szekció is, de ezeken felül a tüdőgyógyászat minden területe hangsúlyt kapott a tüdőráktól az asztmán, COPD-n át a pulmonális hipertóniáig. A mellkassebészet külön szekcióval jelentkezett, a fiatalok, valamint a szakdolgozók is képviseltették magukat. A programot az egészségügyi biztonságot maximálisan szem előtt tartva, szigorú járványügyi szabályok mellett rendezték meg, a kongresszusnak külön járványügyi házirendje is volt.
Bár a könyv szerkesztését lezárták a koronavírus megjelenése előtt, de a COVID-19-cel összefüggő pulmonológiai kérdések, ha nem is ilyen kifejezéssel, de szerepelnek a könyvben. Így például érintik a szerzők a víruspneumonia és a súlyos légúti gyulladásos szindróma (SARS) kérdését is.
Dobozi Pálma
Fotó: Dimény András
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
