Idén második alkalommal rendezték meg a Nyári Egyetemet, amely a Semmelweis Egyetem hallgatóinak szóló, többek között oktatásra, kultúrára és sportra fókuszáló programsorozat. A tavalyi esemény, mely a 250 éves Semmelweis Egyetem jubileumi évének első rendezvénye volt, nagy sikert aratott; ugyanez elmondható az idei rendezvényről is, melyet a járványhelyzet miatt a megfelelő biztonsági intézkedések mellett szerveztek meg.
„Idén eredetileg egy, a tavalyinál is nagyobb eseményt álmodtunk meg – ezt az új típusú koronavírus-járvány ugyan hátráltatta, de nem akadályozta meg. Ezt bizonyítja, hogy Önök a távolságtartási és biztonsági szabályokat betartva, de az EOK maximális befogadóképességét kihasználva vannak ma itt jelen” – mondta megnyitó beszédében dr. Merkely Béla rektor. A programokat az egymás közötti másfél méteres távolságot betartva az EOK legnagyobb előadójában, a Szent-Györgyi Albert teremben figyelhették az érdeklődők, de az előadásokat az épület több termében kivetítőn keresztül is követhették a hallgatók, akiknek az eseményen való részvételért kreditpont is járt.
Dr. Merkely Béla kijelentette: az egyetemi vezetés határozott célja, hogy a járványhelyzet ellenére a pár nap múlva kezdődő tanév zökkenőmentesen folyhasson. „Tekintettel arra, hogy egy orvos- és egészségtudományi hátterű szakegyetemről van szó, a Semmelweis Egyetemnek fel kell tudnia készülni egy járványügyi helyzetre és arra, hogy hármas funkcióját, az oktatást, a kutatás-innovációt és a gyógyítást ilyen körülmények között is ellássa” – fogalmazott a rektor, hozzátéve: ehhez elengedhetetlen, hogy a diákok betartsák a megfelelő biztonsági előírásokat és higiénés szabályokat, viseljenek maszkot, és vegyenek részt PCR-tesztelésen, ha azt az egyetem vagy az adott intézet előírja számukra. „Akik erre az egyetemre jelentkeztek, azok tudják, hogy az orvosok és egészségügyi szakemberek számára szükséges tudást nem lehet hiánytalanul elsajátítani a távoktatás során, ezért szükséges személyesen is részt venni a szemináriumi és klinikai oktatáson” – mutatott rá dr. Merkely Béla.
Galéria
A nemsokára kezdődő őszi félévben ún. hibrid oktatásra készül az intézmény, amely során a gyakorlatokat és kis létszámú szemináriumi órákat személyes jelenléttel, a 100-200 főnél nagyobb előadásokat pedig online módon, a 2011 óta alkalmazott Moodle és az idén bevezetett Zoom rendszeren keresztül tartják majd meg.
Ezt követően dr. Merkely Béla és Tripolszky Bálint, a Hallgatói Önkormányzat elnöke dr. Birkner Zoltánnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) igazgatójával beszélgettek a felsőoktatásban végbemenő innovációs folyamatokról. „Ma ott tartunk, hogy az innováció központi szereplője a magyar egyetemi hálózat. Kimondhatjuk, hogy az egyetem az alap, mert itt vannak nemcsak az utánpótlást jelentő hallgatók, de a tudással bíró kutatók is” – fogalmazott dr. Birkner Zoltán, aki szerint a kutatás-fejlesztés terén az egyik fő feladat, hogy az állam kösse össze a két legfontosabb szereplőt: a tudást létrehozó egyetemeket, kutatóintézeteket és a tudást felhasználó vállalati szférát. Az NKFIH igazgatója szerint a Semmelweis Egyetem az orvosok és egészségügyi szakemberek képzése terén Magyarországon csúcsintézménynek számít, a következő feladat, hogy egy még nagyobb versenytéren – a világ egyetemei között – is minél előkelőbb helyre lépjen előre. A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők kitértek arra, milyen feladatok állnak az intézmény előtt, ha szeretné elérni azt a célját, hogy a világ top 100 egyeteme közé kerüljön. Szó esett többek között a kooperatív doktori képzésről és az olyan fejlesztésekről, mint a Science Parkok – ezek a jövőben még tovább segíthetik a Semmelweis Egyetemet abban, hogy előrébb lépjen a felsőoktatási rangsorokon.
Ezt követően dr. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral arról beszélgetett dr. Merkely Béla és Tripolszky Bálint, hogy milyen lehetőségei vannak ma egy budapesti egyetemistának. „Elfogult vagyok Budapesttel szemben, ugyanis az életemet köszönhetem neki” – fogalmazott az államtitkár, elmesélve szépszülei találkozásának történetét, akik a Budapest fővárossá válását megelőző egyik legfontosabb eseményen, a Lánchíd építése során találkoztak. Dr. Fürjes Balázs beszélt az irányítása alatt megvalósuló fővárosi jelenlegi és jövőbeli fejlesztésekről: kiemelte a belváros forgalomcsillapítását célzó projekteket, a HÉV-hálózat felújítását, valamint a „Budapest diákváros” nevű tervet, mely során egy kollégiumvárost hoznának létre Dél-Pesten. „Néhány évvel ezelőtt felmértük a budapesti kollégiumhálózatot, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a kollégiumi infrastruktúra nincs Budapesthez és Magyarországhoz méltó állapotban. Kevés a férőhely, néhány felsőoktatási intézményben – élükön a Semmelweis Egyetemmel – pedig még nagyobb igény lenne külföldi diákok idegennyelvű oktatására – ehhez azonban elengedhetetlenek a jól felszerelt, korszerű kollégiumok” – magyarázta dr. Fürjes Balázs. Ahogy a beszélgetés során szó esett róla, a felsőoktatás fejlesztése nemcsak az egyetemek, de a város érdeke is – dr. Merkely Béla a rendezvénynek helyet adó EOK kampuszát hozta példaként, melynek 2008-as átadása után a környék is fejlődésnek indult, boltok, éttermek, apartmanok nyíltak a kerületben. Ezek mellett szó esett arról, miben kell még Budapestnek fejlődnie ahhoz, hogy ne csak az ország, de Európa egyik gazdasági-kulturális központjává váljon, valamint a résztvevők beszélgettek a fővárosi egyetemisták számára elérhető sportolási lehetőségekről is. Utóbbi terület fejlesztése a kormányzat és az egyetem vezetésének céljai között is kitüntetett helyen szerepel. Ahogy a rektor fogalmazott: „aki az egyetem alatt végig sportol, az egész életében sportolni fog”.
Az egyetem infrastrukturális és oktatási fejlesztéséről szóló beszélgetés vendége dr. Hankó Balázs korábbi stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes volt, aki augusztus 1-jétől az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. „Az egyetem stratégiai fejlesztése magában foglalja az infrastruktúra, de még inkább a Semmelweis Közösség fejlesztését. Ebben az elmúlt időszakban jelentős előrelépések történtek, melyek egyik katalizátora a Semmelweis 250 programsorozat volt” – fogalmazott. Kiemelte a Semmelweis XXI. projekt keretében megvalósuló beruházásokat, valamint a jubileumi évben bevezetett kurrikulumreformot – ezek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy az egyetem bekerüljön a világ legjobb 100 felsőoktatási intézménye közé.
Fekete Péter kulturális államtitkárral folytatott kerekasztal-beszélgetés témája a mai fiatalok és a kultúra kapcsolata volt. „Európában messze Magyarország fordítja a legtöbb forrást kulturális célra a GDP-, illetve lakosság-arányát is figyelembe véve” – magyarázta Fekete Péter az Eurostat 2018-as statisztikáját bemutatva.
Rámutatott: kevés olyan állam van az Európai Unióban, amelyik hazánkhoz hasonlóan mindhárom szférában – az állami, az önkormányzati és egyházi fenntartású, valamint az önszerveződés során létrejött privát szereplők terén is – támogatja a kulturális intézményeket és szereplőket. Ennek ellenére számos adatot tekintve Magyarország elmarad az európai átlagtól: ilyen a történelmi emlékhelyek, könyvtárak, múzeumok, filmszínházak látogatottsága, vagy a fiatalok kultúrafogyasztása. A beszélgetés során Fekete Péter, dr. Merkely Béla és a jelen lévő hallgatók arra keresték közösen a választ, hogyan lehetne ösztönözni az egyetemistákat, hogy többet járjanak színházba, könyvtárba, vagy éppen cirkuszba. A kulturális államtitkár bemutatott olyan kultúrafogyasztást ösztönző programokat, mint az általános iskolásoknak szóló Lázár Ervin Program vagy az egyetemistákra fókuszáló Csontváry-program. Utóbbi részeként jött létre a Semmelweis Egyetemen a „”Csontváryval a magyar kultúra útján” nevű, a magyar kultúrát tematikusan bemutató programsorozat. A szabadon választható, két kredit értékű kurzust a tavaszi félévben a koronavírus miatt el kellett halasztani, épp ezért az őszi félévben lesz elérhető.
A délutáni programban dr. Túri Ibolya, a Pető András Kar Konduktív Pedagógiai Intézetének docense a konduktorképzést bemutató előadásában párhuzamot vont Semmelweis Ignác, és a képzést biztosító kar névadója, Pető András között, hiszen mindketten az emberek életének megmentésére áldozták életüket. Pető András olyan a gyerekekkel foglalkozott, akikről mindenki más lemondott, mondván, hogy képezhetetlenek és nincs velük mit tenni. Dr. Túri Ibolya előadásában beszámolt a konduktív pedagógia lényegéről és sajátosságairól, valamint arról, mit jelentenek Pető András tanításai ma az orvosoknak és egészségügyi szakembereknek.
Ezt követően Dubóczky Gergely, a Medikus Zenekar karmestere dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes által vezetett pódiumbeszélgetés során mutatta be az együttest, Gundel Takács Gábor pedig arról osztott meg érdekességeket, milyen egy sportriporter élete. A Nyári Egyetem első napját hallgatói fórum, és az Orczy-parkban tartott piknik zárta.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
